Szakértők szerint három kulcs nyitja a nemzedékeken átívelő családi vállalkozások esetében a generációváltásához szükséges kaput. Az első: az alapítótól függetlenné kell tenni a cég működését. Történhet ez szervezetátalakítással, a döntési jogkörök szétosztásával, mellyel a vállalkozás önjáróvá válhat. Ha nincs utódjelölt családtag, akkor független menedzsmentcsapatot kell felépíteni, de a vállalatot akár el is lehet adni. A második: őszintén fel kell tárni a családi vállalkozások érzelmi, emberi kapcsolati rendszerének sérülékenységét. Az elődnek és az utódjelöltnek, utódjelölteknek át kell beszéni, meg kell vitatni egymással szembeni félelmeiket, sérelmeiket, elégedetlenségeiket.
A harmadik: meg kell teremteni családon, cégen belül a kölcsönös tiszteletet, bizalmat, és ki kell alakítani a jövőképet. Közösen kell határozni a tervezett jövőről az egyéni szándékok, a kölcsönös érdekek és a reális lehetőségek figyelembevételével.
Mindez megfogalmazódott az év elején A sikeres generációváltás titka – Három kulcs nyitja! címmel megrendezett budapesti konferencián. A meghívott előadók e három kérdéskörre fűzték fel gondolataikat.
Több szakértő is az első kulcs részleteiről beszélt. Pálos Ildikó szervezetfejlesztő azt hangsúlyozta, hogy egy cégben a leendő utódok – legyenek gyermekek, unokák –, többnyire nincsenek felkészülve a családi vállalkozás irányításának folytatására, mert nincs hozzá szakértelmük, idejük, affinitásuk. Ők azok, akik miatt a családfő úgy dönthet, hogy utódlás helyett eladja a vállalkozását. De határozhat úgy is, hogy egy menedzsmentre bízza a családi cég működését. Bármi is legyen a végső döntés, a stafétabot átadása vagy a vállalkozás értékesítése előtt szükség van a cég átvilágítására, a javak, értékek pontos számbavételére, a vállalati és a magánvagyon szétválasztására.
Mindez azonban nem olcsó mulatság. Erre már a Családi Vállalkozások Országos Egyesületének elnöke hívta fel a figyelmet. Rudas László kiemelte, tipikus, hogy a szabályok maradéktalan betartása mellett is a vállalati és a magánvagyon összekeveredett. A termelés például a családi ingatlanon folyik, a vállalat autóját magáncélokra is használják. A vagyonelemek kettébontásán túl szükség van a cég pontos feltérképezésére. A családi vállalkozások fennmaradásához pozitív diszkriminációra lenne szükség a szabályozásban – fogalmazott az elnök.
Miközben a családi vállalkozások jó része a generációváltás kérdéseire igyekszik koncentrálni, gyakran hasznosabb, ha a túlélésre fordítja figyelmét. A megváltozott gazdasági környezet, az energiaárrobbanás veszteségbe taszíthatja a családra épülő vállalatokat is. Az elnök, aki maga is családi vállalkozást működtet, és a generációváltás idejét éli, úgy ítéli meg, hogy előadásának címével ellentétben valójában nem pozitív és nem diszkrimináció az, amit javasol. Szektorsemlegesen, normatív pályázati forrással kellene támogatást nyújtani a generációváltás előtt álló családi vállalkozásokat a túléléshez, vagy egy eladás előtti holdingstruktúra kiépítéséhez. A forrás mértéke függhetne a forgalomtól, az alkalmazotti létszámtól, az addigi adózási fegyelemtől. Rudas László a magánszemélyekkel egyenlő adózási elbírálást tartana igazságosnak. Példája: ha egy állampolgár vásárol egy ingatlant, öt év után már adómentes értékesítheti, de egy családi cég esetében a teljes különbözet után adózni kell, akár harminc év is eltelhetett az ingatlanépítés, -vásárlás és az eladás között. „Miért ne lehetne öt év után adómentesen értékesíteni egy vállalkozásban lévő ingatlant is?” – teszi fel a kérdést. Azt is javasolja, hogy a családtagok vagy a menedzsment tagjai kaphassanak kamatmentes, hosszútávú finanszírozást, hogy kivásárolhassák a tulajdonostól céget.
Ugyan volt ilyen kezdeményezés, a generációváltási tőkeprogram a Magyar Fejlesztési Banktól, ám megítélése szerint az volt vele a baj, hogy a pénzt épp a családtagoknak nem lehetett céges kivásárlásra felhasználni.
A közeljövőben 40 ezer családi cégnek kellene átesnie generációváltáson. Az elnök számításai szerint, ha egy-egy ilyen vállalkozás csak 10 alkalmazottat foglalkoztat (van, amelyik jóval többet), az összességében már legalább négyszázezer munkavállalót jelent. S ha azok családtagjait is hozzászámítjuk, már döbbenetes számok jönnek ki. „Értsék meg, nem a jólétünkért emelünk szót, nem a mi jólétünkről van szó” – emelte fel az elnök a hangját előadásában, figyelmeztetve: ha a családi vállalkozások jó része a generációváltás levezénylése helyett kénytelen lesz bezárni, az az egész magyar gazdaságra és társadalomra kedvezőtlen hatással lesz.