Méregdrága mosoly

A moziszékben eszünkbe sem jut, hogy a filmsztárok szép fogsora gyakran nem annyira a természet ajándéka, mint inkább egy ügyes fogorvosé.
Ezt hívják mosolytervezésnek.

Sharon Stone a fotóin mindig boldog nevetéssel nyugtázza a rá irányuló figyelmet. Önfeledt mosolya nem feltétlenül azt jelenti, hogy éppen majd ki csattan a vidámságtól. Lehetséges, hogy valóban jókedve van, de ennél sokkal fontosabb, hogy tisztában van vele: nyugodtan teheti közszemlére tökéletes fogsorát. Nem csoda, hogy ha valahol Sharon Stone fogorvosa tart előadást, akkor oda időt, pénzt és fáradságot nem sajnálva a világ minden tájáról elzarándokolnak orvoskollégái, hogy a látottakat azután saját prakszisukban alkalmazzák. Az esztétikai fogászat vívmányait így manapság a sztárokon túl már mi, hétköznapi betegek is élvezhetjük.

Nem akarok Julia Roberts lenni

„Fogat növeszteni még nem tudunk“ – foglalja össze egy mondatban dr. Volom András, a Dr. Volom Általános és Esztétikai Fogászati Rendelő vezetője, mire nem képes a modern fogorvoslás. Ám ettől az egyelőre kísérleti stádiumban lévő munkafázistól eltekintve az orvostudománynak ez az ága szinte nem ismer lehetetlent. Jó példa erre egy másik világsztár, Tom Cruise, akinek kamaszkori fotóiról még keszekusza fogsorú, átlagos megjelenésű fiatalember mosolyog ránk. Az ígéretesnek tűnő ifjú tehetséget kézbe vették a legjobb Los Angeles-i fogorvosok, és ezután már semmi nem állt üstökösszerű karrierje útjába: tudományos alapossággal megtervezett fogpasztamosolya maga a valóra vált amerikai álom.

Hogy hasonló álommosoly a mi arcukon is felvillanhasson, ahhoz az első lépést az úgynevezett mosolytervezés jelenti. Az esztétikai fogászattal foglalkozó szakembernek sokat mondanak az arc arányai, ezért először röntgenfelvétel és fénykép készült a páciensről, amelyet azután speciális számítógépes szoftverrel elemeznek. Ennek segítségével kiválasztható az illető arcberendezéséhez leginkább illő megoldás, elvégre Julia Roberts mosolyára vágyni legalább olyan irreális lenne, mint a plasztikai sebésztől Angelina Jolie orrát rendelni meg a saját, teljesen eltérő formájú arcunk közepére. A legelőnyösebb változat egyénre szabottan, több mérést alapul véve készül el, ebben az arcunk formája ugyanúgy szerepet játszik, mint a két szem, az orr és a száj egymástól való távolsága. Ha például valakinél ferde síkok bontják meg az arc harmóniáját, a megfelelően korrigált fogsor helyrehozza ezt.

Speciális beosztású mérőműszerekkel a különböző fogak tervezett hosszát is megállapítják, az aranymetszés szabályainak alapján tervezve meg az esztétikus látványt. A fogak harmonikus külleme egyrészt a körvonalaktól, másrészt a szélesség és a magasság arányától függ. A különböző testalkat- és arctípusokhoz eltérő fogformák tartoznak, az atlétikus, határozott vonású embereknek általában a fogaik is erősek, míg az alacsony, gömbölyded formához kisebb, rövidebb fogak illenek. Ám mindenkire érvényes az a szabály, hogy a fogat akkor látjuk harmonikusnak, ha a magasságát elosztva a szélességével 0,7 körüli számot kapunk. A digitális technikák és grafikai programok a rólunk készült fotók felhasználásával képesek élethű képet alkotni a várható végeredményről, az úgynevezett mosolytipizálás segítségével pedig mindnyájan kipróbálhatjuk, hogyan hatnának a mi arcunkon az egyes mosolyok.

A fogorvos mint szobrász

Az esztétikai fogászat egyébként néha jobban emlékeztet szobrászatra, mint egyszerű orvosi tevékenységre. Dr. Volom András említ például egy olyan amerikai szakembert, aki betege teljes arcberendezését megváltoztatva, a rosszul fejlett állkapcsot megműtve varázsolt egy egérarcú, csapott állú, csúnyácska hölgyből gyönyörű nőt. Az ilyen műtétek persze nem mindennaposak, arra azonban magyar rendelőkben is lehetőség nyílik, hogy az évek során elkopott fogakat meghosszabbítva visszaadják az arc megrövidült izmainak eredeti hosszúságát, és ezzel a páciens megjelenését hatékonyabban tegyék fiatalosabbá, mint egy plasztikai műtét tette volna. A fogfehérítés, a fogak formázását lehetővé tevő koronák és héjak pedig az átlagbeteg számára is elérhetők.

A mosolytervezés részeként az esetleges pótlások elkészítése előtt végzik el a fogak általános fehérítését, hogy az új fogak színe már ehhez a megszépített árnyalathoz illeszkedjen. A teljes fogsor mellett lehetőség van az egyes fogak fehérítésére is. A régi, szürke amalgámtömések cseréje szintén része a szép fogsor kialakításának. Erre nemcsak esztétikai okokból van szükség, hanem azért is, mert a nem jól záró fogtömések alatt könnyen tovább romlik a fog, a természeteshez hasonlóan kialakított, jól barázdált felszínű fogtöméssel pedig könnyebb rágni. A fehér színű töméseket régi társaiknál ugyan bonyolultabb elkészíteni, ám jó technika mellett kémiailag összekötnek a fog anyagával, és rendkívül időtállóak.

A meglévő fogak formájának és színének korrigálására, illetve a fogak közötti rés szűkítésére kínálnak minimális foganyag feláldozásával járó megoldást a különféle héjak. Ha a korrekciót a fogorvos végzi el, akkor speciális tömőanyag felrétegzésével alakítja ki a kívánt formát. Ehhez az úgynevezett direkt héjhoz előkészítésként mindössze egy milliméternyit kell csiszolni a fogon. Ma már léteznek olyan különleges tömőanyagok, amelyek képesek optikailag egybeolvadni a fog anyagával, emellett jól viselik a rágás jelentette terhelést, és színüket sem nagyon változtatják.

Ha a választás a fogtechnikus által porcelánból elkészített és a rendelőben felragasztott indirekt héjra esik, akkor sincsen szükség másfél milliméternél nagyobb csiszolásra. A technika szűkebb határok között alkalmas a fogak a színének korrigálására is. A túlságosan tág fogközöket szintén ezzel a két módszerrel lehet csökkenteni. Az ilyen esztétikai hiba főként akkor lehet zavaró, ha az elülső fogak között jelentkezik, bár újabban akadnak olyan modellek és sztárok – például a francia énekes-színésznő, Vanessa Paradis – , akiknek a szexepiljét éppen ez a kis szépséghiba adja.

A fogszépítőpiac legújabb slágerét a mindössze két tized milliméteres, vagyis a kontaktlencse vékonyságával vetekedő Lumineers héjak jelentik. Amerikai forgalmazói honlapjukon úgy hirdetik az élethű színt és fogformát adó hajszálvékony porcelán héjat, mint ami csiszolás- és fájdalommentesen felhelyezhető, méghozzá mindössze két lépésben. Első alkalommal lenyomatot vesznek a formálni kívánt fogakról, majd a második látogatáskor már fel is ragasztják a speciális labortóriumban számítógépes technológiával személyre szabottan elkészült héjakat. A magyar szakemberek némiképp óvatosabban fogalmaznak, szerintük „általában csiszolás nem szükséges“, és „a legtöbb esetben nem kell érzéstelenítés“.

A mosoly koronája

„Ha pótlásra van szükség, akkor az esztétikai fogászat legújabb kedvencei a cirkónium-oxidból készült fémmentes kerámia fogpótlások – említi dr. Volom András. – Ezeknek a koronáknak és hidaknak a népszerűsége annak köszönhető, hogy a megtévesztésig hasonlítanak a valódi fogakra. A fémkerámia koronákkal szemben áteresztik a fényt, amely a fog belsejéből visszaverődik. Ennek köszönhető, hogy például nem lesz sötét az íny széle a fémmentes koronák mellett.“

A modern fogászat egyébként törekszik a minimál-invazív megoldásokra, azaz minél többet próbál megtartani a valódi fog anyagából. Egyetlen hiányzó fog esetén erre szolgálnak a high-tech repülőgépgyártás és űrtechnika vívmányai, a merevítő rostok, amelyek lehetővé teszik, hogy a pótlandó fog szomszédait ne kelljen teljesen lecsiszolni. Ilyenkor a fogpótlást a két szomszédos foghoz erősített merevítő rost tartja szilárdan a helyén.

Egyre fejlettebbek az implantátumok is, itt a „top sztorit“ az úgynevezett irányított csontnövesztés jelenti. Léteznek ugyan különféle csontpótló anyagok, ám a gyakorlat egyre inkább a saját csont felhasználása felé halad. A leghatékonyabbnak ígérkező módszer során az állkapocs ép részéből vesznek ki apró csontforgácsokat, amelyek összepöndörödve sokszorosára növelik eredeti térfogatukat. A csontforgács a szakemberek szerint szellős, könnyen beereződő szövet, amelyet a korábbi kollagénmembránnal szemben mostanában egyre inkább leheletvékony titánfóliával borítanak le a minél gyorsabb csontképződés elősegítésére. Az orvosnak a beültetéshez speciális számítógépes navigációs rendszer nyújthat segítséget, amely pontosan megmutatja, milyen mélyen kell befúrni a csontba az implantátum elhelyezéséhez.

Wellness a rendelőben

Mindez ne tortúra legyen, hanem minél kellemesebb élmény – vallja egy új irányzat, a dental spa. Akármennyit változtak ugyanis a módszerek, fejlődött az érzéstelenítés és a személyzet modora, az emberek jó része még mindig szívből utál fogorvoshoz járni. Ennek a rossz tapasztalatokban gyökerező hozzáállásnak a megváltoztatását tűzte ki céljául a wellness fogászat (angolul spa dentistry) névre is hallgató szolgáltatás. Az új, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban rohamosan terjedő mozgalom rokonszenves jelszava: a páciens érezze úgy magát, mintha bárhol másutt lenne, csak nem fogorvosnál! Hanem mondjuk egy ötcsillagos hotel wellness-részlegében vagy egy day-spában.

Egy-egy ilyen angol vagy amerikai rendelő honlapján szörfözve egyszerűen lenyűgöző, milyen változatos módokon igyekeznek elterelni a páciens figyelmét a kezelésekkel óhatatlanul együttjáró kellemetlenségekről. Például kívánságra bármilyen beavatkozást elvégeznek altatásban vagy dinitrogén-oxid (népszerű nevén nevető- vagy kéjgáz) által előidézett érzéstelenítésben. Ha erre nem tartunk igényt, a székekhez tartozó tévén és DVD-lejátszón előre kiválasztott kedvenc filmjeinket vagy tévésorozatainkat nézhetjük, miközben az orvos a szánkban tevékenykedik.

Ugyancsak alapfelszerelés a fejhallgató, amelyből tetszés szerinti kellemes muzsika vagy relaxáló hatású zene szól, jelentősen csökkentve a stresszterhelést. Szintén a megnyugtató hangulat kialakításához járul hozzá a viselője elé kellemes tájképet varázsoló speciális szemüveg, a fűthető masszázsmatrac, a fej alá tett illatos aromaterápiás párna, a megszokott steril fertőtlenítőszagot helyettesítő különböző illóolajos mécsesek és illatgyertyák.

Jobb amerikai dental spa-kban a személyzet reflexzóna-terápiás borsmentakrémmel masszírozza meg a páciensek halántékát, kéz-, nyak- vagy hátmasszázzsal kényezteti őket, és gyógynövényes maszkot helyez a szemükre. A masszázs nemcsak kellemes érzés, hanem tengerentúli tudományos vizsgálatok szerint magát a beavatkozást is eredményesebbé teszi, hiszen a beteg stressz-szintje csökken, ettől jobban reagál a kezelésekre. A kevésbé stresszes beteg ritkábban sérül meg kezelés közben, mint az, aki kapkodja a fejét, és idegesen fészkelődik a székben. Ezenkívül a nyugodt, relaxált állapotban lévő páciensnek kisebb adag érzéstelenítőre van szüksége, ez kevesebb mellékhatással jár. A dental spa Magyarországon korábban ismeretlennek számított, de újabban már nálunk is igénybe vehető.