Ígéretes nemzetgazdasági tartalék

Talán már nem sokat kell várni arra, hogy az igényes tárgyi környezet hívei számára a magyar design valami hasonlót jelentsen, mint a párizsi divat vagy a finn konyhai eszközök.

A szakma látványosan tör előre, ami az évente kihirdetett Magyar Formatervezési Díj eredményei alapján nemcsak a zsűrit, de – az Iparművészeti Múzeumban látható bemutató révén – a közönséget is meggyőzi. Az a ragyogó problémaérzékenység, amely a magyar tehetségre mindig jellemző volt, a kortárs designban abszolút befutó. Ezt egyre komolyabban megtámogatja a környezettudatos tervezés, a közösségi hálózatok bevonása és az együttműködés a tudományos fejlesztésekkel.

A nemzetközi gazdasági életben kreatív iparnak nevezett szegmens Európában, de már Ázsiában is egyre inkább húzóágazattá növi ki magát, és az utóbbi években Magyarországon is komoly figyelmet kap. A magyar kreativitás ígéretes tartalékokat rejt. Losonczi Áron üvegbeton-szabadalma, az Ivanka cég betonkreációi – amelyek egyike, egy betonnal fröcskölt-szilárdított divatkollekció egy párizsi divatbemutatón alig néhány hete világsikert aratott –, a fiatal öltözéktervezők külföldi bemutatkozásai, vagy az autótervezés nagy európai központjaiban megjelenő magyar designerek mind ezt bizonyítják.

Csomagátadó automata

A szembetűnő felfutás részeként a Magyar Formatervezési Díj idei mezőnye több izgalmas újdonságot is hozott. A termékek között fődíjat nyert Püspök Balázs és Vető Péter csomagátadó automatája a rendszerszemlélet és a praktikum jegyében fogant. Az általuk kifejlesztett Yeesbox leegyszerűsíti, környezet- és felhasználóbarát folyamattá alakítja a csomagküldés napi gyakorlatát.

Ez a Vatera, az E-bay, az Avon és az internetes vásárlás korában mérföldkövet jelent: a csomagfeladást és -kézbesítést kivonja a postai szolgáltatások alól, automata hálózattá alakítja, és ezzel megszünteti az ezzel járó számtalan mindennapi bosszúságot, a sorban állástól a felismerhetetlenné szakadt csomagoláson át a mindig rosszkor érkező postásig. A Yeesboxhoz csak egy számítógépes kód kell, amellyel a csomag a legközelebbi automatánál bármikor feladható. A rendszer értesíti a címzettet a csomag érkezéséről, aki eldöntheti, melyik állomáson szeretné átvenni, és visszajelez, hogy épségben megkapta a küldeményt. A kontrollált, precíz, egyszerű folyamat egyetlen tárgyi eleme, a járdára telepített állomás, kifinomult ízléssel megformált városi tárgy, illeszkedik a mozgalmas környezetbe, de ki is tűnik egyszerűségével.

Egérút

A vizuális kommunikáció kategória nyertesei Erdélyi Dániel és Csík Gyula, ők tervezték az Egérút nevű navigációs szoftver arculatát. Ezt az alkalmazást bárki ingyen letöltheti az okostelefonjára, és naprakész információkat kap Magyarország összes közútjának aktuális forgalmi helyzetéről. Az Egérút segíti a parkolást, a dugók elkerülését, a biztonságos közlekedést. Könnyen felismerhető jelek és színek segítik az eligazodást, részletes térképet ad az ország minden településéről, nem kell hozzá leállítani az autót, ráadásul ingyenes – ez az alkalmazás az autósok álma.

A tervek közül Üveges Péter és Boros Frigyes elektronikus, minimálhúros hangszerekből álló egyedi kollekciója lett a legsikeresebb, melyek nem csupán egészen karcsú, szinte anyagtalan látványukkal, de különleges, blues alapokra épülő fémes hangzásukkal is eddig ismeretlen területet nyitnak a zenekultúrában.

Diákkategória

Az Iparművészeti Múzeumban most december 2-ig mindezen tárgyak prototípusával találkozhat a néző. A fődíjas munkák mellett itt van a diákkategória két nyertese is: Krajcsi Saroltának az Europan Biotechnology Award nevű , fiktív kitüntetéséhez tervezett díja, egy egyszerű fémszínű cső, amelynek belsejében áttetsző plexiből a DNS-spirál negatívja kanyarog; illetve Horváth Csilla gyengénlátó gyerekeknek készült, domborodó szövegekkel és markáns anyagokkal kialakított, tapintható mesekönyve. A különdíjasok között a legsokoldalúbb termék inkább hosszú távú projektnek mondható: a Medence Csoport évek óta rendez workshopokat a hulladék sorsára jutott reklámponyvák „upcycling” hasznosítására.

A Magyar Formatervezési Tanács különdíját nem csupán az ebből készült táskák és bútorok kapták, hanem az egész folyamat, amelynek során a csapat speciális kapcsolatot alakít ki megrendelők és tervezők között, bevonva őket a formaalkotás részleteibe, és fejlesztve a hétköznapi vizuális érzékenységet azzal, hogy segítenek pontosan megfogalmazni az egyedi igényeket.

Csodálatos tárgyak, elismert vállalatok

A folytatásban is sok merész, egyszerűségével vagy környezettudatos érzékenységével kiemelkedő munkát láthatunk. Gyönyörűséges az a bambuszból komponált köztéri lámpacsalád, amelyet Carlos Alberto Vasquez tervezett. Szépek és izgalmasak Káldy Júlia tradicionális japán mintából továbbfejlesztett, fatalpú bőrszandáljai, Valicsek Éva ultrakönnyű, hajtogatható tojástartó doboza, Nagy Ádám falra szerelhető lapradiátora, amely zenelejátszóként is használható, vagy az a népi motívumokat őrző testékszer-kollekció, amellyel tervezői, Nagy Moni és Hendzsel Ilona már a Gombold újra! divatpályázaton is feltűnést keltettek. Figyelemre méltó, tehetséges fiatal tervezők és csapatok sorakoztak fel az idén. Már csak a hazai iparnak kell bíznia a hatékonyságukban és az általuk kínált lehetőségekben. Ez néhány nagyobb magyar és Magyarországon működő külföldi vállalatnál már a tudatos cégpolitika része – a Herendi Porcelánmanufaktúra, az Elektrolux, a Mercedes hamar rátalált a magyar designerekben rejlő potenciálra –, az óvatosabbak csak most fordulnak a terület felé.

A Magyar Formatervezési Tanács három éve útjára indított Design Management Díja azokat a vállalatokat tünteti ki, amelyek a hazai designt szervesen integrálják a tevékenységükbe. 2012-ben ezt az elismerést – az előző évek gyakorlatától teljesen szokatlan módon – egy mikrovállalkozás, a Fruit of Care Kft. kapta, amelynek minőségi, egyedi termékeit fogyatékkal élő designerek tervezik, civil műhelyhálózat formájában.