Októberben két rendhagyó rendezvénnyel emlékezik a Magyar Állami Operaház a zenetörténet két kiemelkedő egyéniségére.
A Liszt-év elmúltával is ünnep Liszt Ferenc születésének évfordulója, a szerzőé, aki nemcsak vezényelte, de zongoradarabjaiban rendszeresen fel is dolgozta az operairodalom számára legkedvesebb darabjait.
Az Operaház hagyományteremtő karitatív sorozatának első koncertjén Enrico Pace világhírű olasz zongorista játszik Liszt-estet. Pace korunk egyik legnagyobb, világszerte legkeresettebb zongoraművésze. Zenei tanulmányait a pesarói Rossini Konzervatóriumban kezdte, előbb karmester és zeneszerzés szakon végzett, majd zongoristaként képezte magát tovább az imolai Accademia Pianisticán, Jacques Tiège tanítványként. 1989-ben megnyerte az Utrechti Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraversenyt és ezzel elindult világkarrierje. Vendégszerepelt többek közt a Milánói Scalában, az amszterdami Concertgebouw-ban, a londoni Wigmore Hallban. A legjelentősebb zenekarokkal lépett színpadra (Müncheni Filharmonikusok, a római Santa Cecilia Zenekara, BBC Filharmonikusok, Sydney és Melbourne Szimfonikus Zenekara, a Holland Rádió Filharmonikus Zenekara, Rotterdami Filharmonikusok, Berlini Koncertzenekar) és a legnevesebb zenei és kamarazenei fesztiválokon szerepelt (Salzburg, Schleswig-Holstein, Montreux, Delft.) A művész naptára évekre előre tele van, Budapest után Moszkva, Tokió és New York várja, ahol Frank Peter Zimmermann hegedűművésszel Bach szonáta-estet ad, majd ismét az amszterdami Concertgebouw-ban és a müncheni Herkulessaalban lép színpadra.
A programban Liszt-operaátirat is szerepel, amelynek „mintáját” Szabóki Tünde énekművész tolmácsolja a közönségnek.
A zongoraest teljes bevételét az Őrzők Alapítvány – a Tűzoltó utcai Gyermekklinika hivatalos alapítványa – a Klinikán kezelt daganatos és leukémiás gyermekek kórházi feltételeinek javítására fordítja. Az Őrzők Alapítvány a Semmelweis Egyetem II. számú, Tűzoltó utcai Gyermekklinika hivatalos alapítványa. A Tűzoltó utcai Gyermekklinikán gyógyul minden második daganatos és leukémiás beteg gyermek Magyarországon. Az Alapítvány legfontosabb célja a Klinikán gyógyuló súlyosan beteg gyerekek gyógyulási feltételeinek és kórházi körülményeinek javítása. Az Őrzők Alapítvány orvosi műszerek vásárlásával segíti a Klinikán kezelt gyermekek hatékony gyógyítását, támogatja a szülők folyamatos kórházi vagy kórházközeli tartózkodását, hozzájárul a tudományos kutatásokhoz és segíti a beteg gyerekek rehabilitációját. Azt est fővédnöke Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége.
Még tizenkilenc sem volt a szikrázó tehetségű, frissdiplomás zeneszerző, amikor a budapesti Operaház alkalmazni kezdte. Remek zongoratudása korrepetitorkodásra is alkalmassá tette, ám ő „természetesen” semmi mást nem akart, mint vezényelni. Húszévesen már Kölnben és Mannheimban próbálkozik, aztán Budapestre tér vissza, újra korrepetitorkodni. Innen szerez salzburgi megbízatást: mások mellett a nagy Toscanini asszisztense lesz. A mi Királyi Operaházunkban csak egyetlen előadást vezényelhet: a Figaro házasságának estéjére árnyékot vett az Anschluss bejelentése. Az ifjú Solti Györgynek ezután nem lehet jövője a nácik uszályába vont Magyarországon – viszont hamarosan világkarrier várja, amelynek végén utolsó lemezfelvétele egykori zeneakadémiai tanárainak műveiből készül. Bartók, Kodály és Weiner alkotásait vezényelve éppúgy hazatért, mint nem sokkal később a Farkasréti temetőbe. A 20. század egyik legnagyobb karmestere, Solti György 2012 októberében lenne 100 esztendős.
A Magyar Állami Operaház Székely Bertalan-termében emléküléssel és Istenek alkonya – próbafilmvetítéssel, koszorúzással, a színházteremben pedig Figaro házassága-előadással emlékezik egykori művészére. A dirigens pedig az a fiatalember lesz, aki Solti utolsó budapesti tartózkodásakor – még általános iskolásként – addig hívta a szállodákat, míg beszélni nem tudott a Maestróval. Találkoztak is az Operában, Solti bíztatta a kiskamaszt, aki ma már karmester: Halász Péter, és élete sorsdöntő pillanataként idézi fel a találkozást.