Okos és szép, és még mindig látható!

A francia posztimpresszionista alkotó csaknem 100 művét felvonultató kiállítás a festő régi mesterekhez való viszonyáról és ezzel összefüggésben a klasszikus képzőművészet megújításában játszott szerepéről kíván áttekintést adni, mintegy 40 olyan művet is bemutatva, melynek alkotói (többek között Luca Signorelli, Raffaello, Michelangelo, Poussin, Chardin, Goya, Delacroix, Courbet) nagy hatással voltak Cézanne művészetére.

A Cézanne életművét egyedi módon megközelítő budapesti kiállításra szerte a világból - a Los Angeles-i The J. Paul Getty Múzeumtól a canberrai National Gallery of Australia múzeumáig - mintegy 40 gyűjtemény kölcsönzött műtárgyakat.
A kiállítás Cézanne mintegy száz művét, köztük sok olyan kompozícióját mutatja be, amelyet régi mesterek műveinek a tanulmányozása alapján készített. A kiállításon a régi mesterek művei a Cézanne festmények, akvarellek és rajzok mellett láthatóak majd, hogy az azonosságok és különbözőségek fölfedezése során a kiválasztott korábbi művek hatására és Cézanne kompozíciós erejére egyértelműen fény derüljön. 

Cézanne-ra egy évszázada úgy tekintünk, mint aki összefoglalta a korábbi századok festészetét és megalapozta a modern művészetet. Ezzel összefüggésben a kiállítás azt vizsgálja meg, hogyan fedezte föl Cézanne a maga számára a régi mesterek művészetét, s hogyan alkotta meg ennek segítségével a magáét. Paul Cézanne egész életét végigkísérte a nagy elődök műveinek tanulmányozása. Közvetlen másolatokat készített, motívumokat kölcsönzött, elemezte a kompozíciókat. A múzeumokban és a kortársak műveiben is a mások által már kifejezett, világos gondolatokat kereste, olyanokat, amelyek visszhangot keltettek benne. De sohasem elégedett meg azzal, hogy lefordítsa ezeket a maga „nyelvére”, hanem saját művei kidolgozása során bontotta ki az elődök műveiben rejtőzködő számára fontos tanulságokat. Amit ezek után beépíthetőnek ítélt, azt beépítette a művészetébe.

A kiállításban Cézanne művei mellett ott találjuk az elődök alkotásait is, megkereshetjük az azonosságokat, felfedezhetjük a különbözőségeket, s kiderülhet, hogy miért választotta ezeket a műveket, és ezek a művek és motívumok milyen hosszan hatottak, milyen sokszor és hányféle változatban kerülnek elő újra és újra.

Cézanne és a múlt
Hagyomány és alkotóerő
2012. október 26 – 2013. február 17.