Európa legszegényebb királya

A tavaly június óta tartó belga kormányválság ideje alatt II. Albert király újra és újra bizonyságát adta a mondás igazának. Mert olykor tényleg úgy tűnik, a király az egyetlen ember Belgiumban, aki még hisz abban, hogy áthidalható a flamand és a vallon pártok ellentéte, s fenntartható az ország egysége.

Idén tavasszal, amikor a flamand kereszténydemokrata Wouter Beke személyében újabb politikust bízott meg a kormányalakítással, már hetedszer tett kísérletet arra, hogy közös nevezőre hozza a minél nagyobb függetlenségre törekvő, holland nyelvű Flandria és a belga szövetségi államszerkezetet megőrizni kívánó, franciaajkú Vallonia álláspontját. Hús-vér embereknél a szakítás általában ágytól és asztaltól való elválással kezdődik, a flamandoknál inkább a „konyhapénzen” folyik a vita. A gazdagabb Flandria ugyanis egyre kevésbé hajlandó saját adóbevételeiből finanszírozni az elmaradottabb Vallonia fejlődését.

A FIÚ

II. Albert király a német eredetű Szász-Coburg-Gothai ház leszármazottja, III. Lipót király és Asztrid svéd hercegnő fiatalabbik fia.

A hatodik belga király, II. Albert egy mélyen megosztott föderális államot örökölt bátyjától, I. Baldvintól. Királyi esküjét 1993. augusztus 9-én, 59 éves korában tette le. Háromnegyed évvel később írta alá az új belga alkotmányt, s azóta aktívan közreműködik a három belga régió – merthogy ide sorolandó a német nyelvű is –, a három közösség és a szövetségi állam együttműködésének megteremtésében. 2006-ban kiállt Belgium három hivatalos nyelvének iskolai oktatása mellett, és elítélte a szeparatizmus minden formáját. Harcos ostorozója az idegengyűlöletnek és a rasszizmusnak: trónra lépése óta a belga szélsőjobboldal egyetlen képviselőjét sem fogadta, jelenlétük az uralkodói rendezvényeken sem kívánatos.

II. Albert király (teljes neve franciául Albert Félix Humbert Théodore Christian Eugene Marie) a német eredetű Szász-Coburg-Gothai-ház leszármazottja, III. Lipót király és Asztrid svéd hercegnő fiatalabbik fia. Édesanyjára nem nagyon emlékezhet, hiszen alig egyesztendős volt, amikor szülei Svájcban súlyos autóbalesetet szenvedtek, amelyben anyja életét vesztette. Albert nevelését mostohaanyja, Liliána és nővére, Josephine-Charlotte hercegnő irányította.

A jelenleg regnáló király fiatalkora meglehetősen viharos volt, hiszen ötéves volt, amikor kitört a II. világháború, amit a család részben Brüsszelben, részben Franciaországban és Spanyolországban vészelt át. Albert herceg tizedik születésnapja éppen a normandiai partraszállás idejére esett, azt követően a királyi családot Németországba deportálták: 1945. május 7-én az amerikai katonák szabadították ki őket. A család azonban akkor sem térhetett vissza Belgiumba, mert ott kollaborációval vádolták Lipótot. Végül lemondott a trónról elsőszülött fia, Baldvin javára, aki 1950. augusztus 1-jén foglalta azt el.

 

Történelmi magánügyek

 

Albert eközben befejezte svájci magániskolai tanulmányait, majd a belga haditengerészetben szolgált, ahol 1957-ben sorhajóhadnagyi, 1959-ben fregattkapitányi, majd 1964-ben hajókapitányi rangot kapott. 1971-ben tengernaggyá léptették elő, ma ő a belga fegyveres erők főparancsnoka. Első hivatalos posztját mégis a civil életben töltötte be: 1954-ben a belga takarékszövetkezet és nyugdíjalap igazgatótanácsának elnöke lett. A belga Vöröskereszt elnökévé 1958-ban választották meg, majd nem sokkal később szenátor lett, s a Belga Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke. 1962-ben megválasztották a belga külkereskedelmi társaság tiszteletbeli elnökévé, s ebben a tisztségében több száz külföldi látogatást tett, javítván országa kereskedelmi pozícióit. II. Albert 1951-től volt a trón várományosa, s mivel bátyja, a szívbeteg Baldvin gyermektelenül hunyt el, ő követte az uralkodásban.

DELPHINE BOEL

A sajtó sokat foglalkozott Albert kicsapongó életmódjával, melynek bizonyítéka a király törvénytelen gyermeke: Delphine Boel.

Az aranylakodalmát két évvel ezelőtt ünneplő király 1959. július 2-án Brüsszelben vette feleségül Donna Paola Margherita Maria Antonia Consiglia Ruffo di Calabria olasz hercegnőt. A belga bulvárlapok szerint nem volt mindig felhőtlen a pár viszonya. Már az esküvői helyszín kiválasztását is vita előzte meg. Az ifjak eredetileg Rómában vagy a Vatikánban szerettek volna összeházasodni, ám egy korábbi hasonló döntésből, III. Lipót és Lilian Baels titokban tartott egyházi esküvőjéből a monarchia bukásával fenyegető politikai perpatvar kerekedett, így inkább lemondtak róla.

 

A kezdeti évek boldogságban teltek a fiatal szerelmesek számára, de a három gyermek, Fülöp, Asztrid és Lóránt születését követően viharos időszak következett. A belga sajtó sokat cikkezett Albert kicsapongó életmódjáról, amelynek egyik bizonyítéka a király hivatalosan soha el nem ismert – igaz, nem is tagadott – törvénytelen gyermeke, Delphine Boel. A negyvenes éveinek elején járó „gyermek” maga mindent alkalmat megragad, hogy uralkodói apjával hencegjen, vagy éppen borsot törjön az orra alá. Három éve például a tengerparti Koksijde nevű településről kellett eltávolítani Delphine Boel „műalkotását”, egy koronát viselő disznót és tehenet, mert látogatásra oda érkezett Asztrid hercegnő, a „művésznő” féltestvére. A belga szabadságértelmezésre jellemző, hogy a hercegnő távozását követően a szobrot visszaállították eredeti helyére.

 

A magyar kapcsolat

 

Ha már szóba került Albert lánya, Asztrid, azt is meg kell említenünk, hogy személyében magyar hercegnét köszönthetünk. Ő ugyanis Lőrinc osztrák főherceghez és magyar királyi herceghez, IV. Károly osztrák császár és magyar király unokájához ment feleségül. Asztrid egyébként roppant népszerű a belga lakosság körében, és mivel apjának trónra lépésekor a hercegnő bátyja, Fülöp még agglegény volt, a közvéleményben lábra kapott egy olyan elképzelés, hogy majd Asztrid lehetne II. Albert követője. Időközben azonban Fülöp is családot alapított, immár négy gyermek apja, s aligha kétséges, hogy mégis ő lesz a következő belga uralkodó.

DELPHINE BOEL

A sajtó sokat foglalkozott Albert kicsapongó életmódjával, melynek bizonyítéka a király törvénytelen gyermeke: Delphine Boel.

Habár a regnáló királyi pár az elmúlt évtizedekben többször állt a válás küszöbén, a ma már hetvenhét éves Albertnek végül sikerült egyben tartania családját. Nem következett be a két évvel ezelőttre, éppen az aranylakodalom időpontjára előrejelzett uralkodói őrségváltás sem. Akkoriban sokat írtak a lapok arról, hogy az egészségügyi problémák miatt meggyötört Albert esetleg átadja trónját Fülöp fiának. De ez a váltás sem az aranylakodalom időpontjában, sem Fülöp tavalyi, ötvenedik születésnapján nem következett be. Sőt, mint írtuk, Albert minden korábbinál aktívabban vetette bele magát a kormányválság megoldásába. S mintha egészségi állapota is stabilizálódott volna. Albertről tudható, hogy bátyjához hasonlóan szívproblémái vannak, 2000-ben meg is operálták. Ezen felül akut sérvvel is műtötték, s mindez együttesen arra kényszerítette a királyt, hogy rövidebb fogadóórákat tartson, és hosszabb pihenőket engedélyezzen magának.

Nyilvánosságra került az is, hogy meggyengült hallása miatt hallókészüléket használ, négy évvel ezelőtt pedig combnyaktörést szenvedett. Ehhez képest a király a legutóbbi időkig igen sportos életet élt. Mindig is szerette a gyors motorkerékpárokat, számos balesetet, zúzódást és törést szenvedett emiatt. Asztrid lánya esküvőjén kötésben jelent meg, a belga űrhajóst, Frank de Winne-t pedig tolókocsiban fogadta kihallgatáson.

 

A sor végén

 

A belga sajtó tudósítása szerint Belgium a legszegényebb monarchia Európában, II. Albert magánvagyona pedig ugyancsak szerénynek mondható, nem csupán koronás főkkel, hanem az alattvalókkal összevetve is. Az uralkodó számláján „mindössze” 12,4 millió euró van, valamint egy méregdrága hajó és egy franciaországi villa. Ez ugyan nem kevés, de ha összehasonlítjuk a többi európai uralkodó vagyonával, akkor Albert a sor végén kullog.

 

DELPHINE BOEL

A sajtó sokat foglalkozott Albert kicsapongó életmódjával, melynek bizonyítéka a király törvénytelen gyermeke: Delphine Boel.

A Het Laaste Nieuws című újság persze erősen túloz, amikor „nincstelennek” nevezi a királyt. Na jó, a leggazdagabb európai uralkodóhoz, a lichtensteini Hans Adam herceghez képest valóban szerény a vagyona, annak ugyanis 3 milliárd eurója van. Őt II. Erzsébet angol királynő követi a maga 1,8 milliárdjával, majd János Károly spanyol király következik 1,7 milliárddal. A milliárd alattiak sorrendje pedig: Károly Gusztáv svéd király 793 millióval, Albert monacói herceg 775, Beatrix holland királynő 217 millióval, míg a norvég uralkodó, V. Harald alig 141 millióval büszkélkedhet. S ha igazak a hírek, II. Albert király bizony tényleg a sor végén kullog...

Ha igazak! Thierry Debels belga újságíró ugyanis erősen vitatja ezt a szerény összeget. Szerinte II. Albert vagyona megközelíti az egymilliárd eurót. A Coburg-háznak ugyanis hatszázalékos részesedése van a Société Générale de Belgique ipari holdingban, emellett Albert jelentős összeget örökölt apjától és bátyjától is. Uralkodóként II. Albert egyébként évente 10 millió eurót (2,7 milliárd forintot) is kap az államtól. Ez így már jobban hangzik, nem?