Nyílik a balkáni álomváros

Az észak-boszniai Visegradon, Ivo Andric (1892-1975) irodalmi Nobel-díjas Híd a Drinán című regényének színhelyén két éve kezdődött az építkezés, amelynek kezdeményezője és megálmodója Kusturica világhíres boszniai szerb filmrendező. 2011-ben volt ugyanis 50 éve, hogy az író megkapta a Nobel-díjat, és 2012-ben ünnepelték Andric születésének 120. évfordulóját.

Kusturica a főutca avatásakor az év végén azt mondta a Glas Srpske című boszniai lapnak, hogy 2014. június 28-án, Vidovdankor (Szent Vitus napján) átadják a teljesen felépített Andricgradot, amellyel nemcsak emlékművet állítanak a Nobel-díjas írónak, hanem egy új, izgalmas turisztikai célpontot is létrehoznak.

A Vidovdan a szerb ortodox egyház nagy ünnepe és az 1389-es rigómezei csata évfordulója, emellett ez a nap "vörös fonalként" húzódik végig a szerb történelmen, mert például 1914. június 28-án lett merénylet áldozata Szarajevóban Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse, 2001-ben pedig ezen a napon adták ki Slobodan Milosevicet a Hágai Nemzetközi Törvényszéknek.

Andricgrad Mala Bosna nevű főutcáján már működik a telefontársaság központja, a bank, a posta, a polgármesteri hivatal - neoklasszicista stílusú épületben -, emellett van már pékség, söröző, ékszerész, könyvesbolt és gyógyszertár is. Épül a könyvtár, amely Andric nevét viseli majd, csakúgy, mint az irodalmi intézet és a szépművészeti akadémia. Lesz egyetemi campus is, ahová a világ minden tájáról várnak hallgatókat.

A tervek szerint a legkorszerűbb filmszínházat készítik el, az épülő kőszínház pedig 350 férőhelyes lesz. A tervezett városátadón opera-ősbemutatót tartanak, jövőre Kusturica színpadra állítja a Híd a Drinán történetét. Emir Kusturica az új operát a párizsi Chatelet és a velencei La Fenice operaházzal együttműködésben rendezné meg. A színház megépítésével ez lesz az egyetlen teátrum Visegrad és Szarajevó között - jegyezte meg Kustrurica.

Ivo Andric Híd a Drinán (Na Drini cuprija) című regényének főszereplője a híd. A híd a maradandóság, egyben a műalkotás jelképe a regényben, amely az ember küzdelmét ábrázolja az elemi és a történelmi csapásokkal szemben. Az író Visegradon nőtt fel anyai ági rokonainál, a házból rálátott a török kori hídra, és gyermekkorában sok mesét hallott a helyiektől az átkelő történetéről. A hidat Szokolovics Mehmed nagyvezír megrendelésére egy olasz mester építette 1571 és 1577 között.