Halhatatlan illatfelhő

Ha más miatt esetleg már nem emlékeznénk rájuk, örökre nyomot hagytak a történelemben azzal, ahogyan az illatokat használták. Örökségük ma is él, és még ma is nap mint nap használjuk az emléküket őrző kompozíciókat. Íme, négy halhatatlan nő, aki a parfümtörténelembe is beírta a nevét!

Kleopátra

A rózsa általános tiszteletnek örvendett az ókorban, a római és egyiptomi esküvőkön például rózsaszirommal szórták meg az ifjú párt, hogy házasságuk tartósan boldog legyen. Az antik Egyiptom lakói különösen nagy becsben tartották ezt a virágot, rózsavizet használtak parfümként és a szirmokat légfrissítőként. A virág az i. e. 4. században terjedt el a keleti országban, miután az államot meghódították a perzsák.

A legenda szerint az 1. században az egyiptomi királynő, Kleopátra és Marcus Antonius először egy olyan szőnyegen szerelmeskedtek, amelyet több centi vastagon rózsaszirmok borítottak. A szépséges királynő azt is elrendelte, hogy palotájának padlóját térdmagasságig rózsaszőnyeggel terítsék be. Antoniust más módon is igyekezett emlékeztetni a szerelmükre: királynői hajóinak vitorláit rózsavízzel itatta át, hogy a szél magával ragadja a rózsaillatot, és figyelmeztesse a férfit szerelmese érkezésére már jóval azelőtt, hogy megpillantanák egymást.

Erzsébet magyar királyné, Károly Róbert felesége

A feltételezések szerint az első valódi parfüm az a csodaszer volt, amelyet Magyar Királynő Vize (Aqua Reginae Hungariae, L'eau de la reine d'Hongrie) néven emlegettek. Ezt a keveréket levendula-, rozmaring- és zsályaolajból állították össze, majd alkohollal hígították fel. A legenda úgy tartja, a receptet, amelyet egy francia könyvtárban egy imakönyvben találtak meg, Piast Erzsébet, Károly Róbert király felesége, Nagy Lajos király anyja írta a 14. században. A hagyomány szerint a már idősödő hölgy annyira megfiatalodott és megszépült a szertől, hogy a lengyel király el akarta venni feleségül.

A legenda elindítója Praevotius páduai orvos lehetett, aki a 17. században így írt: „Én, Erzsébet, a magyarok királynéja, midőn 72 éves koromban kínos köszvényben fetrengék és ezzel az alább megírt orvossággal esztendőkig éldegélnék, amelyre engem egy remete tanított volt, akit sem előbb, sem utóbb soha többé nem láttam, csakhamar javulásomat éreztem, annyira, hogy minden tetemeimben megvidultam s mintegy egészen megifjodtam, arcomban megszépültem, úgyhogy még a lengyel király is megkéretett feleségül, midőn mindketten özvegységben élnénk.”

Nerola hercegnő

A Földközi-tenger vidékén, amikor a narancsfák virágoznak, finom édes illat száll a levegőben. A narancsvirág rejti a megkapóan finom illatú, értékes esszenciális olajat is: a nerolit. A narancsvirág a szüzesség jelképe, ezért viselték a menyasszonyok az esküvőn. Ugyanakkor az utcalányok is szívesen használtak neroliillatot, hogy magukhoz csalogassák a klienseket. A neroli tehát egyszerre jelképezi a tisztaságot és a csábítást.

Az illat a nevét Nerola hercegnő után kapta, aki annyira szerette a narancsvirág illatát, hogy mindig ezt viselte, és ezzel illatosította a fürdővizét és a kesztyűit is. Ezzel a 17. század végén divatba hozta a narancsvirág illatát Európa mediterrán tájain.

Anna Marie Nerola, Flavio Orsini herceg felesége egyszerre volt karizmatikus személyiség, akit Franciaországtól Spanyolországig minden királynő csodált, és aki nagy befolyással bírt a királyi udvarokban, illetve esztéta, aki meghatározta a divatot, és megismertette Franciaországot az olasz operával. A kalandos életű nemes hölgy folyamatosan utazott Franciaország, Spanyolország és Itália között, és folyékonyan beszélte mind a három nyelvet. Jelentős befolyásra tett szert a spanyol királyi udvarban V. Fülöp uralkodása idején, ám amikor a király újra megnősült, a hercegnő kegyvesztetté vált.

Coco Chanel

A feljegyzések szerint a divatvilág nagyasszonya eredetileg nem volt nagy parfümrajongó, éppen ellenkezőleg. Állítólag egyszer kijelentette, a nők csak azért illatosítják magukat, hogy elfedjék a testük kellemetlen szagát. Álláspontja azonban alapvetően megváltozott, amikor megismerkedett Dimitrij Pavlovics nagyherceggel, aki nemcsak a cári udvar szépségápolási szokásaiba vezette be, hanem összehozta a kor neves illatkreátorával, Ernest Beaux-val is. Ő alkotta meg a Chanel-ház legelső és azóta legendává vált parfümjét, a No. 5-et 1921-ben. Az illat fejjegye ilang-ilang és neroli, szívjegyét jázmin és rózsa keveréke alkotja, mindezt pedig szantálfa és vetiver-alapjegy ellensúlyozza, érdekes módon férfias vonalat hozva be az egyébként szupernőies parfümbe.

Chanel úgy tartotta, a nők testüknek azokon a pontjain viseljenek parfümöt, ahol azt szeretnék, ha megcsókolnák őket. A No. 5 időtlen, örökzöld kompozíció, a becslések szerint ma is minden 55. másodpercben eladnak belőle egy üveggel. Oly sok híres rajongója közül a legnevesebb talán Marylin Monroe, aki egyszer arra a kérdésre, mit visel éjszaka, azt találta mondani, öt csepp Chanel No. 5-et. 2009-ben a parfüm arca Audrey Tautou lett, aki egyébként ugyanabban az évben a címszereplőt is alakította a Coco Chanel című filmben.