Féktelen mulatság, gyönyörű kulisszák

Az idén február 4-én kezdődik és február 21-ig tart Velencében a színes forgatag, a karnevál. Maga a szó a latin „búcsú a hústól” kifejezésből (carne + vale) származik, és a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt előtti, önfeledt mulatozással járó télbúcsúztató fesztivált jelöli. 

Bár a rendezvény első említése 1092-ből származik, a hagyomány szerint a velencei karnevál abból az évente megrendezett ünnepségből eredeztethető, amellyel a város lakói Vitale Michieli dózsénak az Ulrich pátriárka fölött aratott 1162-es győzelméről emlékeztek meg. Az írásos források már a 13. században megemlítik a maszkokat mint a farsangi viselet nélkülözhetetlen elemeit. Egy 1268-ból származó dokumentum például arról számol be, hogy álarcos férfiak illatos tojásokkal dobálták a hölgyeket, illetve hogy a velencei tanács betiltotta az évődésnek ezt a formáját.

Mátyás király is innen öltözködött

A városállamban a 13. század végén nyilvánították hivatalos ünnepé a húshagyókeddet, és az álarcok jelentőségét mutatja, hogy maszkkészítők már a középkorban saját csoportot hoztak létre a festők céhén belül. Az itt készült maszkok Európa számos országába eljutottak, Mátyás király uralkodása alatt Magyarországra is innen hozatták az álarcokat és ruhákat.

Hogy milyen volt az igazi karneváli öltözék, arról egy 1790-ben született úti beszámolóból értesülhetünk: „A maschera-öltözék néha szürke, de leggyakrabban – szinte mindig – fekete velencei köpenyből áll: a köpeny selyemből van. A fejre fátyolból és fekete csipkéből egy pici kámzsát tesznek, ennek bauta a neve. Az arc többi részét fehérre festett álarc takarja, ezt voltónak hívják, ami elfedi az arcot, de a szájat szabadon hagyja. Az egészet a kalap tartja, amelyet fehér tollbokréta díszít.”

Maszk, amelyben beszélni lehet

A maszkok készülhetnek bőrből, vagy a tradicionális üvegtechnikával. Az eredeti álarcok egyszerű formájúak és díszítésűek voltak, és nemritkán szimbolikus jelentést hordoztak, illetve gyakorlati funkciót töltöttek be. Manapság a legtöbbjüket arany levelek, kézzel festett tollak és kristálykövek díszítik.

Az egyik legismertebb maszk a bauta, amely a teljes arcot elfedi, makacs kifejezés ül rajta, nincs szája és sok rajta az aranyozás. Létezik olyan bauta, amely csak az arc felső részét fedi el a homloktól az orrig, így felismerhetetlenné teszi viselőjét, ugyanakkor nem akadályozza meg az evésben vagy a beszédben. Régebben a karneváli időszakon kívül is általános viseletnek számított, ha valaki titkos randevúra készült, vagy ne adj isten, bűncselekményt igyekezett elkövetni. A 18. századra olyannyira hivatalos viseletté vált, hogy a velencei kormány rendelete szerint a városállam minden polgárának ilyet kellett felöltenie olyan politikai döntések meghozatalakor, amikor fontos volt az anonimitás megőrzése. Egy másik előírás szerint a maszk viselője nem hordhatott magánál fegyvert, és ennek betartásáról a rendőrség gondoskodott. A bautát férfiak és nők egyaránt hordták.

Fekete álarc és pestisdoktor

A másik jellegzetes velencei álarc a fekete bársonyból készült ovális moretta, melyet eredetileg a kolostorokat felkereső hölgyek tették fel. A morettát Franciaországban találták fel, de gyorsan népszerű lett Velencében is, mivel jól kiemelte a nőies arcvonások szépségét. A maszkhoz fátyol tartozott, és mivel semmi nem erősítette viselője fejéhez, a hölgyek a szájukban tartott zsinór segítségével akadályozták meg, hogy elcsússzon. A 18. századra ez is általános viseletté vált a játéktermeket látogató hölgyek és urak körében, ahogyan ez számos korabeli festményen látható.

Ugyancsak tipikus velencei maszk a pestisdoktor. Először az 1630-as velencei pestisjárvány idején említette egy Lancetta nevű patikus, hogy néhány orvos „különös viseletben” járja az utcákat. Az orvosok a fejük búbjáig beöltöztek, hatalmas csőrszerű álarcot viseltek, és kesztyűs kezükben hosszú pálcát hordtak, ily módon remélték, hogy megmenekülnek a fertőzéstől. Mellettük találkozhatunk a karneváli forgatagban a régi olasz színjátszás műfajának, a rögtönzésre épülő commedia dell'arténak közismert szereplőivel is. Közülük a legismertebbek a rombuszmintás ruhát viselő Harlekin, női párja, Colombina, valamint Pierrot és Pulcinella.

A jellegzetes velencei karneváli maszkok legújabb kori népszerűsítéséért sokat tett Stanley Kubrick 1999-es nagy sikerű filmjével, a Tom Cruise és Nicole Kidman főszereplésével készült Tágra zárt szemekkel. A történet során a Cruise által játszott New York-i orvos, Bill Harford belekerül egy gazdag hedonista csoportba, amely bizarr álarcosbált rendez.