Amikor egy cégnek két hasonlóan kvalifikált pályázó közül kell választania, akkor a külső megjelenés billenti el a mérleg nyelvét. A legújabb szociológiai kutatások arról is beszámolnak, hogy a munkahelyi kiközösítés legfőbb forrása a nem trendi ruházat. Kimutatták továbbá, hogy jobb eredményeket érnek el a hivatásukban azok, akiknek kifogástalan a viseletük. Akik tudatosabban öltözködnek, azok szerepüket is elhivatottabban élik meg.
A tehetség nagyon fontos, de ha valóban komolyan szeretnénk érvényesíteni, akkor ezt a ruhatárunknak is tükröznie kell. Karrierünk során lehet, hogy nagyközönség előtt kell megjelennünk, adódhat úgy, hogy interjút kérnek tőlünk, esetleg meghallgatásokra kell járnunk, tárgyalnunk kell vagy prezentálni. Ilyenkor minden egyes alkalommal a lehető legjobb formánkat kell hoznunk.
Ameddig nincs szponzor a hátunk mögött, az alapruhatár összeállítására úgy kell tekinteni, mint hosszútávú befektetésre. A divat gyorsan változik, követni szinte lehetetlen, így a klasszikus és örök darabokba kell költeni. Egy pár szép bőrcipő, egy öltöny, egy elegáns kabát akár évekig is jól szolgálhat.
Az első benyomás egyszeri és megismételhetetlen. Néhány másodpercünk van rá. A másik személy, ez esetben egy emberi erőforrás menedzser, netán maga a leendő főnök a külső megjelenésünkből von le következtetéseket belső, személyes tulajdonságainkat illetően, ez a szociálpszichológiából jól ismert halo-effektus, vagyis holdudvarhatás. A jó külsejű embereket pozitívabban ítélik meg olyan skálákon, amelyek nem függnek közvetlenül össze a megjelenéssel (például: intelligencia, személyiség). A holdudvarhatás mellett az információk sorrendje is befolyásolja viszonylagos „súlyukat” a benyomás alakulásában: a kérdezőt érő elsődleges benyomás erősebb lesz az utána következőknél. Könnyen a szterotipizálás áldozatai is lehetünk, mert úgy könnyebb lesz minket besorolni valahová (például: a túlságosan izmos testfelépítés nem az intelligenciánkat helyezi előtérbe). Ezért, ha fontos állásinterjú előtt állunk, fordítsunk kellő figyelmet az első benyomásra, hiszen a velünk szemben ülő interjúztató személy némileg képes túllátni ezeken a nem verbális jeleken. Nem árt hangsúlyozni előnyös adottságainkat és elrejteni azt, amire nem vagyunk túl büszkék.
Írásunk folytatása a La femme Az 50 tehetséges magyar fiatal című különszámában olvasható!