A rúzs a felmérések szerint a legnépszerűbb sminkszer. Nem csak a hölgyek rajonganak érte. A férfiak szerint is a rúzs az első számú arcfesték, mert hangsúlyozza és csábítóvá teszi a nők ajkát. Az erősebb nem képviselőinek véleménye arról azonban már igencsak megoszlik, hogy milyen a hódító szín. A legszélsőségesebben a vörösre festett szájról nyilatkoznak.
A rúzsban lévő festékpigmentek alapanyagát a kvarcpor, a természetben fellelhető szürke csillám adja, amelyet a kibányászás után laboratóriumokban dolgoznak fel.
KÖZPONTBAN AZ AJKAK |
|
Ma már csupán néhány kozmetikai világcég – például a Chanel és a Dior – alkalmazza a hagyományos, kézi munkamódszert. E márkáknál szorgos kezek alakítják a rúzsokat tökéletes formára. A luxuskategóriás rúzsokat gyártó cégek szakértői szerint az ember pontosabban dolgozik a legmodernebb gépsoroknál is.
A piros női ajkat régóta csábítónak tartják a férfiak. Az ókori Egyiptomban Nefertiti királynő is festette száját. Növényi nedveket, hennát, okkert és cinóbert kevert össze, majd vékony nádszárral kente ajkára a festéket.
A korai középkorban a keresztény Nyugaton tiltották a boszorkánymesterségnek tartott sminkelést, ám a keresztes hadjáratoknak köszönhetően nálunk is elterjedt a piros ajak divatja. A lovagok a keleti asszonyok gyönyörűen kifestett arcát látva, rúzsrecepteket hoztak magukkal térségünkbe. Ekkoriban okker és bíbortetű főzetéből készültek a szájfestékek. A 14. században a királyi udvarokban ismét társadalmilag elfogadottá vált a sminkelés. Az ajkat hennával színezték, nem törődve azzal, hogy irritálhatja a száj nyálkahártyáját.
A rokokó idején – 1730-tól – a szájfestéket disznózsírból, piros szantálfából és színes bogáncsból állították össze, így igen kellemetlen szaga volt. Nagy Katalin orosz cárnő (1762–96) sajátos módszerhez folyamodott: a fontos találkozók előtt szobalányaival harapdáltatta az ajkát, hogy vérvörös legyen!
A ma is használatos, stift alakú ajakfestő az 1883-as amszterdami világkiállítás idején született meg. A híres francia színésznő, Sarah Bernhardt nyilvánosan reklámozta „Erósz varázspálcáját”, egy selyempapírba csomagolt, törékeny készítményt. Az értékes olajokból, piros festékből és szarvasfaggyúból előállított kozmetikumnak borsos ára volt: 100 német márkának megfelelő összegért lehetett hozzájutni. Ekkor még mindig elítélték a rúzst használó nőket, és csak a húszas években, a boldog békeidőkben vált elfogadottabbá a szájfestés. A divatot követő fiatal lányok feltűnést keltettek bubifrizurájukkal, cigarettaszipkájukkal és vérvörösre festett szájukkal.
A negyvenes években, Amerikában találták fel a ki-becsavarható rúzstokot. Az egyszerű alkalmazásnak köszönhetően világszerte népszerű lett a rúzs. A hatvanas évek nőideálja, Brigitte Bardot divatba hozta a szélesre festett, érzéki ajkat. A hetvenes években megjelent a szájfény.
Az utóbbi évtizedekben folyamatosan változik a szájfestés divatja. A feltűnő és természetes hatású színek, a fényes, illetve matt tónusok rengeteg változatban jelennek meg. A klasszikus, csak színt adó rúzsokat felváltották a többet nyújtó szájfestékek. A tartós hatású, az ajkat ápoló és a fényvédő tulajdonságú rúzsok ma már sok sminkmárka palettáján megtalálhatók.
A mai sminktrend nagy szabadságot ad a rúzsválasztásban. A matt, az enyhén fénylő és a gyöngyházasan csillogó árnyalatok egyaránt jelen vannak. A meleg narancsos, barnás, a hideg rózsaszínes, a lágy mályva és az élénk mélybordó tónusok közül ízlésed és öltözéked szerint választhatod ki a tökéleteset. A klasszikus divat szerint a rúzs és a körömlakk színe megegyezik. Ám ez a szabály ma már nem kötelező. Az a lényeg, hogy az árnyalatok harmonizáljanak.