Egy agent provocateur

A nő hanyatt fekszik, távolba néző üres tekintetében a közöny tükröződik. Keze görcsben, lába széttárva. Ágyékát félig takarja csak el a felcsúszott ing. A ruha és a test textúrája egybemosódik. A háttér, környezet hiányzik, érdektelen. A csúnya nő is lehet erotikus és viszont. Schielét a nagyközönség jóformán csak ezekről a provokatív, kitárulkozó képeiről ismeri. Pedig a művész ennél sokkal többet lát és láttat a világról. Képein megjelenik a halál, a kiüresedett élet, a beletörődés és a háborúba sodródó társadalom életérzése, amely izgalmas módon keveredik egy huszonéves fiatal forradalmi látásmódjával, síkokra redukált képalkotásával.

A több mint 80 alkotást bemutató kiállítás a napokban nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban Egon Schiele és kora címmel, melynek zömét a bécsi Leopold Múzeum gyűjteményéből hozták Budapestre. Bodor Kata, a kiállítás kurátora elmondta, a tárlaton nemcsak a korai expresszionizmus nagy hatású alkotója mutatkozik be, hanem fogalmat nyerhetünk a kortársak és Schiele viszonyáról, munkáik egymásra hatásáról, mintegy folytatva a 2010-ben nyílt Gustav Klimtet és a bécsi szecesszió kezdeteit bemutató kiállítást. A Jugendstilt felváltó Kokoschka, Gerstl, Klimt képeit is felvonultató anyag a bécsi korai expresszionizmust mutatja be. A tárlatra a világ leggazdagabb Schiele-gyűjteményét felvonultató Leopold Múzeumból érkezett 70 alkotás kiegészült a Szépművészeti Múzeumban őrzött képekkel és rajzokkal, valamint eddig még a nagyközönség számára nem látható magángyűjteményi anyagokkal.

Egy tucatnyi téma

A kiállítás két teremben, 12 nagy tematika köré építve mutatja be a századforduló korszakát. A látogatókat az alkotó egyik főműve, az Önarckép lampionvirággal című kép fogadja. Az első teremben a rövid életmű első felét bemutató alkotások kaptak helyet, rajzok, tanulmányok, önarcképek. A képeken kölcsönhatás fedezhető fel a művész és modelljei között, mintegy magát megjelenítve az ábrázolt személyekben.

Nem érdekelte a szépség

Schiele rendkívüli tehetségének köszönhetően már 16 évesen a konzervatív légkörű Képzőművészeti Akadémia diákja lett. Vad, lázadó egyénisége miatt azonban az akadémiát hamar elhagyva létrehozta a Neukunstgruppe művészcsoportot. Művészetét barátja és tisztelt kortársa, a szecesszió vezéralakja, Gustav Klimt befolyásolta. Hatással volt továbbá rá Edvard Munch, Vincent van Gogh és Henri Toulouse-Lautrec is. Klimt esztétizáló aktjai azonosíthatóan felismerhetők Schiele tanulmányain, ami a kiállításon egymással szemközt elhelyezett képekben is visszatükröződik, de a Schielét nem érdekli a szépség: alakjaiban nem az esztétika, hanem a test groteszkségéből, kicsavartságából adódó mozdulat izgatja.

A szorongásokkal teli, zaklatott ecsetvonásokkal és a külvilág, környezet ábrázolása nélkül megfestett naturális figurákra hamar felfigyelt a közönség. Képeivel botrányt kavart, az eddig ennyire pőre, agresszív kitárulkozást – különösen a gyermekkorú fiúk és lányok meztelenségét – a hatóság nem figyelte jó szemmel, rövid időre börtönbe zárták. A per és néhány megsemmisítésre ítélt rajz után kiskorúakat többé nem ábrázol.

Halandóság

Schiele mintegy tízéves alkotói periódusának 28 éves korában a spanyolnátha vetett véget. A második teremben látható nagyméretű képeken, szinte megjósolva halálát, önmagát ábrázolja hol remeteként, hol csontvázszerű, komor árnyalakként. Ebben a teremben látható a Csendélet könyvekkel című képe is, amelyet újszerű megoldással a térbe befüggesztve helyeztek el, így láthatóvá vált a kép hátoldalán Schiele korai önarcképe is. A budapesti megoldást a Leopold Múzeum is alkalmazni fogja.

Ebben a teremben helyezték el továbbá a kortársak – Anton Kolig, Leopold Blauensteiner, Herbert Boeckl és Max Oppenheimer – alkotásait is.

Piétà témájú vásznaira szintén a halandóság, elesettség ábrázolása jellemző. Az anyasággal, gyermekáldással kapcsolatos képeit problematikus viszonya determinálta az anyjával. Ezeken az alkotásokon a háborútól meggyötört, koponyaszerű arcokat láthatunk, sápadt, ijedt, esetenként halottnak tetsző csecsemőkkel.

Minden, ami emberi

Vadházasságát, illetve később házasságát követően képein megjelennek az ölelkező párok, intim együttlétek, leszbikus jelenetek. Schielét minden érdekelte, amit az emberi test nyújthat. Ábrázolt meztelen csecsemőt, onanizáló férfialakokat, terhes asszonyt széttárt ágyékkal (egy bécsi nőgyógyász segítette hozzá a modellekhez), meghökkentő és pornográf együttléteket, kivívva a modellek és a közönség megbotránkozását, haragját. A mosolytalan, közönyös arcú alakok esendőségét az üres tér, amely körülveszi őket, csak még inkább kiemeli. A képekről hiányzik a meghittség, az intimitás, az ölelkező alakok tekintete üres. Halála előtt Schiele a realizmus felé fordult, képein megjelentek a katonák, a háború.

Az aukciók sztárja

A Leopold Múzeum az 1950-es évektől tudatosan gyűjti és rendszerezi Egon Schiele munkásságát, akinek alkotásai ma a műgyűjtők legféltettebb kincsei. Bécsi állandó kiállítását évente rendszeresen tömegek látogatják. Képei a legkeresettebbek közé tartoznak a nemzetközi műkincspiacon. Aukciós rekordja egy Český Krumlovot ábrázoló tájkép, amely 2011-ben 24,7 millió fontért kelt el. A Szépművészeti Múzeum és a Leopold Múzeum évek óta tartó tárgyalásai eredményeképpen létrejött kiállítás biztosítási díja 100 milliárd forint.

A tárlat a Szépművészeti Múzeumban 2013. szeptember 29-ig tekinthető meg.