A királynét megölni nem kell félnetek

A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz… című vándorkiállítás erőssége, hogy középkori forrásokra támaszkodva, nyomon követve az utókor változó képét a királynéról, nagyon izgalmas Gertrudis-kép bontakozik ki, amely túlmutat azon a meglehetősen démonizált képen, amely a Bánk bán nyomán kialakult.

A Gertrudis - II. András király első felesége - történetével a Ferenczy Múzeum ismét olyan témához kapcsolódik, amely szorosan kötődik a szűkebb térséghez két okból is: 1213. szeptember 28-án a pilisi erdőben gyilkolták meg a királynét, akinek végső nyughelye Pilisszentkereszten található. Gerevich László akadémikus 1981-ben bukkant rá a sír darabjaira.

A múzeum régészeti gyűjteményébe a hetvenes évek vége óta kerülnek a pilisszentkereszti ciszterci apátság területén folytatott ásatások leletanyagai, az intézmény azóta adós egy olyan kiállítással, amely nemcsak Pilisszentkereszt előtt tiszteleg, hanem az ott eltemetett királyné előtt is.

Az év végéig látható kiállításon most viszont megismerhetjük Gertrudis alakját, családját és annak szerepét a Német-Római Birodalomban, de bemutatják azt a magyar közeget is, ahová megérkezett. Az esztergomi és az óbudai királyi udvar mellett látható a merénylet helyszíne, a pilisi erdő is. Ugyanakkor a kiállításban a pilisszentkereszti síremléket a maradványokból virtuálisan újra rekonstruálták, s megtekinthető annak 3D-s változata, de látható a nyolcvanas években gipszből készült darab is.

A tárlat külön egységben foglalkozik például azzal, hogy miképp jelent meg a gyilkosság a középkori - főleg külföldi - krónikákban. Végül megérkeznek a 19. századhoz, Katona Józsefhez, Erkel Ferenchez, az osztrák Franz Grillparzerhez, aki szintén feldolgozta a történetet. A tárlat utolsó egységében a 19-20. század híres színésznői vonulnak fel fotókon, rajzokon mint Gertrudis, de láthatók jelmeztervek, képeslapok és némafilmrészletek is.