"A La femme a döntéshozó, értelmiségi, véleményformáló nők magazinja. A La femme nekik és róluk szól. La femme magazin, la femme, lafemme.hu, lafemme"
« vissza nyomtatás

Irodalmi hősök nyomában

A festői tájak csodálatos utazásra hívnak, amely során bepillantást nyerhetünk az irodalmi klasszikusok kulisszái mögé!

A könyvimádó utazók a világ olyan vadregényes tájait is felkereshetik, amelyek híres írókat és költőket ihlettek meg. Tudtad, hogy megannyi izgalmas irodalmi történet helyszíne a valóságban is létezik?

 

J. M. Barrie Sohaországa


Több mint 140 év telt el azóta, hogy J. M. Barrie, a Pán Péter írója meghívást kapott egy osztálytársától, Stuart Gordontól otthonába, a Moat Brae-házba. A tinédzser Barrie-nek a lejtős, teraszos kert és szelíd folyója igazi elvarázsolt földet jelentett, melyen ő és barátai kalózokként másztak meg égbenyúló falakat, építettek rejtélyes búvóhelyeket, és figyelték a pikkelyes fákat a napsütésben. 30 évvel később aztán a legendás Moat Brae inspirálta a mágikus királyságot, Sohaországot, ahol a fiúk sosem nőnek fel, Pán Péter és Csingiling pedig harcba száll Hook kapitánnyal, és a mesebeli kaland millió gyerek képzeletét ragadja magával. Ma ezt a nem mindennapi helyet gyermekirodalmi központtá alakították át, így tisztelegve Sohaország teremtője előtt. 

 

Charles Dickens és a Ridegház


A Fort House, avagy ahogyan Dickens halála után elnevezték, a Bleak House (Ridegház) a híres angol író, Charles Dickens nyaralója volt, ahol többek között egyik legnépszerűbb regényét, a Copperfield Dávidot befejezte, és ahol ihletet kapott A Jarndyce-örökösökhöz. A ház egyik különlegessége a bámulatos kilátás a La Manche csatornára, amely sokak szerint A Jarndyce-örökösök számos jelenetét inspirálta, főként az olyan borús sorokat, mint ez: „Köd mindenütt. Köd a folyón fölfelé, ahol zöld bozótok és rétek közt kanyarog; köd a folyón lefelé, amerre a hajók sorai és egy nagy (és piszkos) város parti hányadéka közt hömpölyög. Köd az essexi mocsarakon, köd a kenti domboldalakon.” (Ford. Ottlik Géza.)

 

C. S. Lewis Narniája


Az író egykori személyi titkára és életrajzírója, Walter Hooper szerint Narnia varázslatos földjét a valós Narnia város ihlette, amely Umbria területén található. Amennyire tudjuk, Lewis valójában sosem látogatta meg a helyet, így elképzelhető, hogy az inspiráció csupán a névből és a történelmi háttérből ered. Mégis úgy tűnik, hogy van pár rejtélyes hasonlóság a képzeletbeli és valós föld között. Elég csupán a kastélyt megfigyelni, amely a völgyre néz, vagy a tó ezüstös tükrét. Elképzelhető, hogy „mindez” csupán véletlen egybeesés, hiszen a művészet sokszor utánozza az életet, az élet pedig olykor utánozza a művészetet. 

 

Emily Brontë és az Earnshaw-rezidencia


Bár soha senki nem erősítette meg, sokan gondolják, hogy az Angliában található Top Withens adta az ihletet az írónőnek az Üvöltő szelek Earnshaw-rezidenciájához. Az épület kevésbé hasonlít ugyan ahhoz, amelyet Brontë leírt, a hely és környezete valószínűleg mégis az írónő fejében motoszkált, amikor a regény mocsaras, borús és sivár vidékéről jegyezte le gondolatait. 

 

Mark Twain McDougal-barlangja


A barlang, amelyben Tom és Becky Thatcher a Tom Sawyer kalandjaiban eltéved, egy létező barlang mintájára született, mely Twain gyermekkori otthonában, Hannibalban, Missouri államban található. A mostanra átkeresztelt Mark Twain-barlang bejegyzett nemzeti természeti kincs, amelyben tárlatvezetésen is részt lehet venni. Ez az állam egyik legrégebbi barlangja, már 1886-óta szerveznek ide túrákat. A Twain-féle történeten kívül más különös legenda is kapcsolódik a helyhez. A helyi lakosság szerint ugyanis a késő 1840-es években egy hannibali orvos, dr. Joseph Nash McDowell megvásárolta a barlangot, és több mint három éven keresztül használta laboratóriumi kísérletekre, melyek során emberi holttesteket vizsgált. A barlang azóta is gyakran szerepel a kísértettörténetekben.


A. A. Milne és a Százholdas Pagony


A. A. Milne és fia, Christopher Robin gyakran sétálgatott az Ashdown nevű erdőben Észak-Sussexben. Nem titok, hogy a híres gyermekmesét az író kisfia és játékai ihlették, a Winnie nevet pedig egy kanadai származású feketemedvéről kapta a csekély értelmű medvebocs. A falut, ahol Milne megálmodta a történetet, ma tömegek látogatják, hogy közelebbről is megismerjék Micimackó kalandjainak helyszínét. Az Ashdown-erdőben megőrizték a Milne család és Micimackó emlékét, az idelátogatók könnyen azonosíthatják Micimackó hídját, és Nyuszi lakóhelyét is. A Százholdas Pagony valójában egy kicsit nagyobb (500 hold), mint a mesében, és nem csoda, hogy megihlette az írót, a tájat dombok, meredek patakmedrek, keskeny ösvények és festői mezők tagolják. Egy kis szegletében pedig egy méltán híres medvebocs, egy kenguru, egy tigris, egy kismalac, egy nyuszi és egy depressziós csacsi töri valami esztelen kalandon a fejét.