Kiskorú menyasszonyok rejtett világa

Nemrégiben több internetes újság címlapon hozta annak a 12 éves kislánynak a történetét, akit feleségül vett egy 26 éves ausztrál férfi. Néhány hónappal ezelőtt pedig egy 8 éves kislánnyal kapcsolatos hírrel volt tele a média, aki belehalt a nászéjszakájába. Ezek a gyerekek ahelyett, hogy iskolába járnának, és élveznék a gyerekkort, az intézményesített rabszolgaság áldozatai lesznek.

Reménytelen sorsok

Becslések szerint, évente 12 millió kiskorút adnak férjhez a fejlődő világban. Indiában a kislányokat 4-5 évvel idősebb fiúkkal boronálják össze, de Jemenben, Afganisztánban vagy éppen Etiópiában ennél sokkal rosszabb sors vár rájuk, itt ugyanis bevett gyakorlat, hogy akár idősebb, özvegy férfiak is igény tarthatnak kiskorú menyasszonyokra. Bár a törvény tiltja, a korai kényszerházasság bizonyos régiókban nagy népszerűségnek örvend. Ezek a közösségek úgy gondolják, hogy jobb, ha a „fiatal nőket”, mielőtt a házasság előtti szex bűnébe esnek, férjhez adják.

Az esküvői szertartásokat rendszerint az éjszaka közepén bonyolítják le; természetesen az egész falu nagyon ügyel arra, hogy titokban tartsa a lagzit, egy esetleges razziát elkerülve. Indiában a lányok jog szerint nem mehetnének férjhez 18 éves koruk előtt, ezzel szemben például Rádzsaszthánban egy 12 éves lány és húga kényszerült menyasszony szerepbe, ám az 5 éves Rádzsáni elaludt, mielőtt az esküvője megkezdődött volna.

A gyerekfeleségek többnyire a családjukkal maradnak, míg idősebbek nem lesznek, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez nem mindig van így. Három évvel ezelőtt Nudzsúd Ali esete keltette fel az egész világ figyelmét. A 10 éves jemeni kislánynak sikerült megszöknie otthonából, és első útja a bíróságra vezetett, ahol válása elindítását kérte 30 éves férjétől, aki folyamatosan bántalmazta. A kislány igazi jelképpé vált, könyvét Nudzsúd vagyok, tízéves, elvált asszony címmel több mint 30 nyelvre fordították le. Nudzsúd azóta újra a családjával él, visszatért az iskolapadba, és a világ több országában is előadásokat tart, amelyekben beszámol történetéről, felhívva a figyelmet a gyermekek jogaira.

Persze nem minden lánynak van ilyen szerencséje. Sokan esnek erőszak áldozatául, a várható élettartam pedig, a korai szülések miatt, egészen alacsony e fiatal lányok körében. Legtöbbjüket fizikailag is bántalmazzák, a halálos fenyegetések következtében pedig túlságosan rémültek ahhoz, hogy szökéssel próbálkozzanak.

A nő mint árucikk

Ezek a fiatal feleségek és anyák azonban nem egy másik vallás, hanem a szegénység és legfőképp a tudatlanság áldozatai. Sem a hinduizmus, sem az iszlám nem bátorítja ilyesmire követőit, valójában az éhség és a nyomor következtében jutnak ilyen sorsra a gyerekek. Akik vallási okokra hivatkoznak, azzal érvelnek, hogy bár a Korán nem biztat a gyermekek kiházasítására, nem is tesz említést az életkorról, így a döntés nem a világi, hanem a vallási vezetőké és a családé.

Azokban a közösségekben, ahol a lányok nem számítanak értéknek, legtöbbször csak egy újabb éhes szájat jelentenek, sokszor árucikként kezelik őket. Az anyagi problémákat sokszor a lányok eladásával rendezik, hozományért cserébe akár már 5-6 évesen is megszabadulnak tőlük. Amellett, hogy a fiatal lányok olyan családban nőnek fel, ahol bántalmazzák őket, és a legalapvetőbb jogaik sem biztosítottak, még az iskolát is ott kell hagyniuk, így sokan írástudatlanul élik le az életüket. Egy kis rádzsasztháni civil szervezet arra biztatja a helyi lányokat, hogy utasítsák el a házasságot, és ne hagyják ott az iskolát, mert az iskolai képzettség kulcsfontosságú későbbi életükre nézve.

Egész Dél-Ázsiában Bangladesben a legmagasabb a gyermekházasságok aránya, itt a lányokat a pubertáskor elérése után rögtön kiházasítják. A 14 éves Szíma csupán egy éve kelt egybe 19 éves férjével: legfőbb feladatai közé most már a mosogatás, a főzés tartozik, és nemsokára a gyereknevelés is, hiszen négy hónapos terhes. Az olyanok, mint Szíma, többnyire a megfelelő egészségügyi ellátáshoz sem férnek hozzá. A születésszabályozás ismeretlen fogalom számukra, a terhességnek pedig ilyen fiatal korban nagyon súlyos szövődményei lehetnek, az olyan betegségek gyakori előfordulásáról már nem is beszélve, mint az AIDS. Az UNICEF becslései szerint Dél-Ázsiában a 15–19 éves lányok kétszer olyan nagy valószínűséggel halnak bele szülési komplikációkba, mint a 20–24 éves nők.

A változás még nagyon távoli remény

Változás csak akkor lehetséges, ha a szigorúbb törvények bevezetése és betartása mellett a dél-ázsiai patriarchális társadalmi struktúrával is leszámolnak. A kormányzati és bűnüldöző szervek számára a legnagyobb akadályt az információhiány jelenti, a távoli vidéki területekről ugyanis keveset tudnak, pedig ott a legnagyobb a gyermekházasságok száma. A helyi és nemzeti kormányokat arra biztatják, tegyenek lépéseket a szakadékok áthidalására azáltal, hogy közösségi alapú önkéntesek vagy helyi civil szervezetek segítségét kérik.

Fontos, hogy nyomon kövessék a gyermekházasságok adatait, és felhívják a figyelmet a közösségekben a házasságok következményeire, különösen az egészségügyi kockázatokra. Bár a felhívásoknak, a sokkoló történeteknek és a napvilágra kerülő fotóknak komoly figyelemfelkeltő erejük van, a hagyományok még mindig erősen tartják magukat, és a megoldás még nagyon távolinak tűnik…