Azok a csodálatos 20-as évek!

Amikor 1974-ben A nagy Gatsby című regény első megfilmesített változata a filmszínházakba került, újból népszerű lett a 20-as évek divatja, és második fénykorukat élték a térdig érő ruhák, csillogó fejdíszek és hosszú gyöngysorok. Most a korszak ismét reflektorfénybe került. Az olyan filmek, mint A nagy Gatsby vagy a Downton Abbey hatására a 20-as, 30-as évek ihlette ruhák szinte lavinaként zúdultak a nyakunkba, az egyes márkák előszeretettel alkalmaznak art decót idéző szabásvonalakat.

Ralph Lauren is ezt a korszakot idézte meg egy korábbi kollekciójával a kifutón. A színek közül a korall, a kék és a fehér elefántcsont uralta a palettát. A legnépszerűbb darabok a kalapok, a szmoking és a derékban bő, könnyed ruhák, a korszak közismert jellemzői.

A húszas évek divatjának imádata már akkor megjelent, amikor szárnyra kapott a hír, hogy ismét megfilmesítik Fitzgerald klasszikusát. A produkció olyan szereplőgárdával büszkélkedhet, hogy a tervezők előre borítékolhatták a sikert. Így születtek meg Christian Dior egyszerű szabású kis feketéi, Marc Jacobs újragondolt kék ruhái, vagy az élénken díszített Marchesa-darabok.

Downton Abbey és a világsiker

A nagysikerű angol dráma, a Downton Abbey nemzetközi sikerét az mutatatja, hogy mostanra a sorozat már nem csupán hatalmas nézettséggel rendelkezik, de új divatirányzatot is teremtett. Az Egyesült Államok keleti partján egy egész kiállítást szenteltek Julian Fellowes ikonikus darabjainak. A kiállításon több mint 40 ruhát és kiegészítőt csodálhattunk meg, köztük az özvegy grófné viktoriánus kori jelmezét, Lady Sybil forradalmi háremnadrágját és Lady Edith balsorsú esküvői ruháját. A jelmezeket a Crospop szabóság bocsátotta a múzeum rendelkezésére, ők voltak a beszállítói ugyanis a híres sorozatnak.

A sorozatban a Crawley család és az őket kiszolgáló személyzet mindennapjait követhetjük nyomon a század elejét meghatározó történelmi események sodrában. Bár a történet sokakat izgalommal tölt el, igazán a csodálatos helyszín – a Highclere Castle –, a gyönyörű, korhű ruhák és a káprázatos enteriőrök varázsolták el a nézőket. A siker nagyban annak is köszönhető, hogy a képi megjelenítés egy letűnt romantikus világról mesél, amelynek néhány elemét sokan szívesen magukkal hoznák hétköznapjaikba, legyen szó a kifinomult angol öltözködésről vagy lakberendezésről.

A nő a jelmezek mögött

A különlegesen szép ruhák szülőanyja az Emmy-díjas jelmeztervező, Caroline McCall. Sokan azt állítják, hogy a show legnagyobb kihívása az arisztokrata karakterek jelmezeinek megtervezése volt. „A romantika és a csillogás vonzza a tekintetet, amiben nagy szerepet kapnak a jelmezek – mondta McCall, majd hozzátette –: a jelmez segít megérteni a karaktereket és hátterüket.”

A történelem és a kultúra változásait leginkább a ruhákon keresztül tudjuk végigkövetni. Nem volt ez másképp a Downton Abbey-ben sem, melyben az öltözékek szintén divatforradalmon estek keresztül. „A sorozat az 1912-es években kezdődik, a negyedik évadra már 1922-őt, 1923-at írunk – mesélte McCall. – Ez az az időszak, amely a nők számára valószínűleg a legradikálisabb változást hozta a divatban, mindezt nagyon rövid, mindössze egyetlen évtized alatt.

Éppen ezért nagyon érdekes megfigyelni, hogyan változott a szereplők öltözködése. Mindig elmondom a színésznőknek, hogy a karaktereik 1912-ben nem gondolták volna, hogy egyszer képesek lesznek ilyen öltözékben utcára lépni. Az öltözködés a 20-as években forradalmi volt, a nők végre kényelmesebb ruhákat hordhattak (eltűnt a fűző), megjelenésük kissé fiússá vált. A 20-as években a kétrészes ruhákat felváltották az egybeszabott »zsákruhák«, tunikák, amelyek nem derékban vagy mell alatt, hanem szokatlanul a csípőnél voltak szabottak. Combközéptől a földig érőig az összes ruhahosszt kedvelték. A kerek, a csónak és a V kivágás egyaránt jelen volt. A ruhákat hátul gyakran mélyebben vágták ki, mint elöl. Ezt a kort a bő szabású ruhák jellemzik, melyeket flitterekkel, gyöngyökkel, rojtokkal és fodrokkal tettek nőiessé. A fejdíszek között a legkedveltebb a fejpánt és a homlokot takaró kalap, melyeket előszeretettel díszítettek tollakkal.

A korra nagy hatással volt maga Coco Chanel, akinek új, eszményi nőalakja a fiatalságot hirdette, az érett nőiesség kiment a divatból. Az új életmód, a sportok és a pörgős táncok fiatal, lendületes, mozgékony nőt kívántak. Az új szabású ruhák új anyagokból készültek: matt selyemből, tweedből, dzsörzéből, kreppzsorzsettből, és forgalomba kerültek az első műszálas anyagok is.”

A Downton Abbey jelmezeire a 20-as évek designerei is hatottak. Lady Mary több ruhakölteményét Vionett ihlette. De nem csak ő, Lanvin is hatással volt az egyes darabokra; és Lady Edith ruháin többféle hatás is érezhető, hiszen a 3. évadban már sokat jár Londonba, újságíró szeretne lenni, ezért próbál divatosan öltözködni. Az ő jelmezeihezMcCall George Barbier illusztrációiból merített ihletet, ezenkívül Poiret, a francia designer is nagy hatást gyakorolt a tervezés folyamatára.

A ruhákra azonban nemcsak tervezők és a kor volt hatással, de létező történelmi személyek gardróbja is. Az özvegy grófné (Maggie Smith) ruháihoz a dániai Alexandra királyné képei szolgáltak alapul. „Az ötlet kézenfekvő volt, hiszen a királyné azonos korú Maggie Smith karakterével, és rendkívül elbűvölően öltözködött, ugyanakkor sajátos stílusa volt, amelyet sokan nehezményeztek. A királyné mindig magas gallért és hatalmas kalapokat viselt. Maggie ruhái többé-kevésbé azonos elvet követnek, mind anyagaikban, mind pedig a szabásukban.”

Mint ahogyan más kosztümös drámákat, a Downton Abbey-t is érték bírálatok, amiért egyes kellékek nem felelnek meg a korhűségnek. „A jelmeztervezők mindig próbálnak az adott korhoz igazodni – válaszolta a kritikákra McCall –, amennyire csak lehetséges. Rengeteg kutatást végzünk a ruhák megtervezése közben. Könyvek és magazinok tucatjait lapoztuk t abból az időből, emellett sokat látogattam a Crospop szabóság múzeumát, hogy megfigyeljem az eredeti ruhákat. Nyilvánvaló azonban, hogy nem lehetünk teljesen korhűek, hiszen nem használhatjuk az eredeti szöveteket, mivel túl törékenyek.”

És hogy mi a titka A nagy Gatsby és a Downton Abbey divatsikerének? Nem más, mint hogy a húszas évek pontosan azt ígérik, amit az utóbbi évek gazdasági válságától sújtott ember hallani szeretne: van még okunk ünneplésre, és a nehéz időkben is meg kell adni a módját. Vigadjunk, élvezzük az életet, hiszen sokkal rosszabb is lehetne a jelenleginél!