Szerelem és más drogok

Kiderült, hogy akárcsak a szexfüggőség, a szerelem és a társfüggőség is nagyon valós, dokumentált jelenség. Persze a fogalom meghatározása csakúgy, mint az előbbié, igen nehéznek bizonyul. A mai világban, amikor a szerelem látszólag mindent átsző, és mindent meghatároz, a filmektől kezdve a dalokon át egészen a könyvekig, nem csoda, hogy sokak számára kóros szükségletté válik. Kombinálva ezt a nemi elvárásokkal, amelyek a nőkben szégyen érzetét keltik, ha nincs társuk, az sem lep meg senkit, hogy sok nő inkább egy boldogtalan, egészségtelen kapcsolatban éli le az életét, és önmagát feladva görcsösen ragaszkodik a párjához.

Jelek

Honnan tudjuk, hogy valóban kapcsolatfüggők vagyunk-e? Ennek megválaszolása nem könnyű, hiszen számos tényező játszhat közre a kapcsolatfüggővé válásban. Pszichológusok szerint, a sorozatos kapcsolatlánc, az hogy egyik partnertől a másikhoz vándorlunk, miközben két szakítás között nagyon kevés felépülési időt hagyunk, jelenthet társfüggőséget.

Sok szerelemfüggő él olyan kapcsolatban, amelyben leértékeli magát, és nem fordít kellő figyelmet az öngondoskodásra. Mások az olyan kapcsolatokat keresik, amelyekben rengeteg a szélsőséges – tévében is látott – érzelemi jelenet. A szerelemfüggőket krónikus elégedetlenség jellemzi, és feltétlen szükségét érzik annak, hogy folyamatosan éreztessék velük, szeretik őket, csak ekkor érzik magukat boldognak és teljesnek.

A szakértő szerint, ha az egyedüllét gondolatától az élet értelmetlennek tűnik, és egy kapcsolat végén azonnal belső késztetést érzünk, hogy újabb partner után nézzünk, az túlmutat a normális tartományon. A kapcsolatfüggő emberek legtöbbször elképzelnek egy ideális kapcsolatot, de a megvalósítása már nem sikerül. Általában nem is keresnek sokáig, rögtön beleugranak az első ígéretesnek tűnő együttlétbe. Az szerelemfüggő legtöbbször személyiségzavarral, önbizalomhiánnyal küzd, ezért kapaszkodik a kapcsolatba. Fontos azonban, hogy nem ragaszkodik túlzottan aktuális partneréhez, amint felüti fejét egy jobb lehetőség, továbblép.

A függőség hátterében

Szakértők szerint az okok a gyermekkorban keresendők. A probléma kialakulásában ugyanis komoly szerepe van a neveltetésnek. Ha a gyermek olyan családban nő fel, amelyben nem lát egészséges kapcsolati modellt, és esetleg úgy értékeli, hogy a kapcsolat majd a gondját viseli, fokozott a társfüggőség kialakulásának veszélye.

Tulajdonképpen két dolog okozhatja a kóros szeretet utáni vágyat. Ha a szülők túlzásba vitték a szeretetet, vagy ellenkezőleg, nem fordítottak kellő figyelmet a gyerekre. Első esetben a társfüggő nem elég önálló, így olyan embert keres maga mellé, aki vigyáz rá, akire támaszkodhat. Második esetben a szeretetet akarja pótolni, amit nem kapott meg a szüleitől.

Azoknak az anyáknak is veszélyeztetettek a gyerekeik, akiknek a női attitűdjeit az otthonosságra, bensőségességre törekvés határozza meg, ahol az anya mindig szolgálatkész, viszonzást nem vár, és akkor boldog, ha másokat szolgálhat és segíthet, az igényei pedig háttérbe szorulnak a másik ember szolgálatában.

Nem mi tehetünk róla, hanem a biológia?

A társfüggőségnek biológiai okai is lehetnek. Egy nemrégiben végzett vizsgálat például bebizonyította, hogy a szeretett ember elutasító viselkedése az agynak azon részét stimulálja, amely a jutalmazással és a függőséggel áll kapcsolatban. Ez magyarázatot ad arra is, miért olyan nehéz túltennünk magunkat a szerelmi csalódásokon, és mi az, ami sokszor olyan szélsőséges tettekhez vezet, mint az öngyilkosság vagy a zaklatás.

A kutatásban 15 olyan főiskolás agyi működését vizsgálták MR segítségével, akiknek nemrégiben ért véget a kapcsolatuk, és még mindig erős érzelmeket tápláltak volt kedvesük iránt. A résztvevőknek volt szerelmük képét mutatták meg többször egymás után, és az MR kimutatta, hogy az illető látványa az agy bizonyos részeit jobban stimulálta. A tanulmány rávilágított, hogy azok, akik a kapcsolat végetérte után szerelmi csalódástól szenvedtek, tulajdonképpen úgy viselkedtek, mintha erős függőségtől szenvednének, amitől szeretnének mindenképp megszabadulni.