Filmvásznon az Yves Saint Laurent-mítosz

 „Yves Saint Laurent-nal élni nem lehetett könnyű” – mondta Guillaume Gallienne, aki Pierre Bergét, a tervező partnerét alakítja a március 21-én mozikba kerülő életrajzi filmben. A francia produkciót Jalil Lespert rendezte, a főszerepben pedig Pierre Niney látható. A történet a legendás tervező karrierjét követi végig a Dior-ház kreatív igazgatói posztjától egészen odáig, hogy létrehozta a történelem egyik legbefolyásosabb divatmárkáját, amely örökre megváltoztatta a női öltözködést és divatot. A film meglepően őszinte, és Yves Saint Laurent személyiségének sötét oldalát sem rejti véka alá. A tervezőt, akit sokan csak a divat Van Goghjaként ismernek, mentális betegségek – köztük mániás depresszió – kínozták egész életén át. Ezért visszahúzódó volt, és önpusztító életet folytatott, Bergé azonban, társa mind üzleti, mind személyes életében, haláláig kitartott mellette.

„Yves igazán okos és művelt volt, de a mindennapi élethelyzetekkel nehezen birkózott meg. Ez a csodálatos elme, számos mesés alkotás szülőatyja nehezen tudta kezelni azt a rengeteg ötletet és gondolatot, ezért volt szüksége Pierre-re, akiben az erőt látta.”

A filmben Yves Saint Laurent számos kortársa, múzsája és munkatársa feltűnik, köztük Betty Catroux, Loulou de la Falaise és jó barátja, Karl Lagerfeld. A produkció különlegessége, hogy a tervező kevésbé ismert, hedonista életvitelét is bemutatja, amelyből nem hiányoztak a részeg verekedések és a kábítószer sem. Bár Niney nem kevesebb, mint fél évet töltött a karakter feltérképezésével. Többször is beszélt azokkal, akik személyesen ismerték Yves Saint Laurent-t, hogy mind testileg, mind mentálisan felkészüljön a feladatra.

A férfi az ikonikus márka mögött

A 40-es évek francia Algériájában felnőtt Yves mindig is Párizsról álmodott. Az iskolában igazi számkivetett volt, akit az osztálytársai folytonosan terrorizáltak, ezért a fiú a fantázia birodalmába menekült. Édesanyja divatmagazinjait lopkodta, és megállás nélkül rajzolt, miközben látványos hírnevet álmodott magának. Igazi mese az ő története: 18 évesen már nemzetközi designerversenyeket nyert, és a divat uralkodója, Christian Dior alkalmazta.

Védett, nyugodt élete azonban hamar véget ért, Dior korai, 1957-es halálával reflektorfénybe került. A kezdeti magasztaló értékeléseket kétkedők követték, végül szépen ívelő karrierjének a hazájában dúló polgárháború vetett véget, és behívó levelet kapott. A tervező élete darabjaira hullott, és elmegyógyintézetbe került. Elektrosokkal és gyógyszerekkel kezelték, melyek végül drogfüggőséghez vezettek. Pierre Bergé azonban, akivel 1958-ban találkozott, nem hagyta magára: kihozta a korházból, és segített neki létrehozni azt a márkát, amely a 60-as években forradalmasította a párizsi divatot, a 70-es években megbotránkoztatta a világot, és a 80-asokban beírta magát a divat történelmébe.

Az első 1962-es YSL-bemutató mérsékelt sikert aratott, a következő években viszont a divatház hírneve az egekbe szökött. A tervező ötletei, mint a Mondrian-mintás ruha, Saharienne kabát és a Le Smoking nadrágöltöny, hihetetlen szenzációvá és időtlen jelképpé váltak. Yves Saint Laurent bátran nyúlt a legkülönbözőbb ihletekhez, a shakespeare-i korhoz, Van Gogh és Picasso művészetéhez vagy az afrikai viseletekhez. Ugyanakkor alapelve volt, hogy mindenekfelett a test vonala számít. 1999-ben a Gucci magát az YSL-márkanevet is megvásárolta, a prêt-à-porter-részleg vezetését pedig az amerikai tervező, Tom Ford vette át. Saint-Laurent az haute couture-kollekciókat készítette tovább. Nem sokkal később, 2002-ben visszavonult, és hosszan tartó betegség után agydaganatban hunyt el 2008-ban. Halála előtt nem sokkal összeházasodott barátjával, Pierre Bergével.

A YSL-filmek kulisszatitkai

Hat évtizeddel a kisfiú története után, aki titokban híres couturistet játszott, és aki a század leghíresebb tervezőjévé nőtte ki magát, úgy tűnik, YSL élete és munkássága továbbra is nagy érdeklődésre tart számot. Pierre Bergé a rendezőnek, Lespert-nek hozzáférést engedett kiterjedt archívumához, a film szereplői pedig az eredeti YSL-ruhákat viselhették. A forgatáson minden ruhára külön felvigyázó ügyelt, árgus szemmel követve a modellek minden mozdulatát, akiknek a vintage darabokban még leülniük sem volt szabad.

Ez az életrajzi film azonban csupán egyik a két produkció közül, amely még az idén a mozikba kerül. A másikat Bertrand Bonello rendezi, a főszerepben pedig Gaspard Ullielt láthatjuk. Bergé híresen kritikusan áll Bonello interpretációjához, többek között már azzal is fenyegetőzött, hogy bepereli, ha a rendező használni próbálja a tervező munkáinak másolatait. Bonello filmje, szemben Laurent interpretációjával, nem YSL magánéletére fókuszál, hanem a divatház elindítására és fénykorára.

Guillaume Gallienne így nyilatkozott a nemsokára mozikba kerülő filmjéről: „Először fordult velem elő életemben, hogy csodáltam egy ruhát. Rájöttem, hogy a művészet nem csupán a múzeumok privilégiuma, Yves Saint Laurent az utcára vitte. A nőket igazi mesterművekbe öltöztette, így lehetett belőlük Mondrian, vagy akár Picasso. Ez Yves Saint Laurent ajándéka.”