Ilyenkor az illat beássa magát a pszichénk legmélyére, és megbújik a tudatunk legalsó rétegeiben. Már gyerekként nagy hatással vannak ránk, sokan előbb tanulunk meg felismerni parfümöket, mint hogy a saját nevünket le tudnánk betűzni, anélkül hogy tudatában lennénk ezen képességünknek.
Az illatokat már őseink is arra használták, hogy megnyugtassák az idegeket és a lelket. Az újkőkorban például kenőcsöket készítettek különböző betegségek ellen, és hittek abban, hogy az akkor még nevén nem nevezett aromaterápia képes vigaszt nyújtani. A levendulával átitatott repülő só a viktoriánus korban az orvosok kedvelt eszköze volt, hiszen a növény képes csökkenteni a szárnyaló pulzusszámot, és mérsékli a stresszhormonok kortizolszintjét. Tanulmányok bebizonyították, hogy a tömjén, amelyet az otthonokban előszeretettel égettek a jó egészségért, bizonyítottan enyhíti a légúti problémákat, megkönnyíti a légzést, és nyugtatóan hat az idegekre.
„Egy illat nem csupán felületes nyugalmat vagy vigaszt nyújt, de akár az egész viselkedésünket is megváltoztathatja – állítja az illatszakértő Roja Dove. – Az illat az első betolakodó inger, egy szippantás a savanyú tejből, mielőtt meginnánk, gyakran elég hozzá, hogy idegesek vagy ingerültek legyünk. Ugyanígy működik a dolog a nyugtató illatokkal, melyeknek különleges tulajdonságuk, hogy ellazítanak minket.”
Az illatokat ott dolgozza fel az agy, ahol maguk az érzelmek megszületnek, és az ösztönös viselkedést befolyásoló információk találhatók. Amikor az agynak az a területe sérül, amely az emlékekkel áll kapcsolatban, általában az illat azonosításának képessége is jelentős mértékben csökken. Hasonló jelenség figyelhető meg a depressziósoknál is, akiknek szaglása a betegség következtében jelentősen romlik. A depressziós állapotú embereknél az aromaterápia mégis igen jó hatásfokkal működik. Nem magát a betegséget mulasztja el, hanem a közérzetet javítja, ezáltal könnyebben beindul a szervezet öngyógyító mechanizmusa.
Az illat más módon is befolyással lehet ránk. Egy osztrák vizsgálatban a kutatók azt tapasztalták, hogy azok a résztvevők, akikkel levendulát és narancsot szagoltattak, sokkal nyugodtabbak és pozitívabbak voltak, mint azok a kísérleti alanyok, akiket nem tettek ki hasonló illathatásnak. Egy másik kutatás bebizonyította, hogy például a borsmenta erősíti a motivációt és a magabiztosságot. Épp ezért a Reebok márka a sportmelltartóit borsmentaillattal itatta át, mely aktív mozgás közben vált a legintenzívebbé.
Egy erős illat nem csupán a viselkedésünkre lehet hatással, de akár az időben is visszarepíthet. Ezért amikor életünkben fontos változást élünk át, nem mindig akarjuk, hogy a múltunkra emlékeztető illatok vegyenek körül. Sok nő ezért cseréli le a parfümjét egy fájdalmas szakítás vagy épp válás után.
Ugyanakkor egy szerettünk elvesztése után egy olyan illatkeverék, amely rá emlékeztet, vigasztalólag is hathat ránk. Az illatok, amelyek kellemes emlékeket ébresztenek, megnyugtatnak. A gyerekek például egyetlen szippantásból kedvenc mackójukba vagy takarójukba nyugalmat és biztonságérzetet merítenek. Az illatmemória szavatossági ideje, úgy tűnik, 100 év is lehet. Egy kísérletben, amikor idős embereknek illatokat mutattak, többeknek gyerekkori emlékeik jutottak eszükbe. Ez azt mutatja, hogy az illatpreferenciánk gyerekkorunktól kezdve mélyen belénk ivódnak.