"A La femme a döntéshozó, értelmiségi, véleményformáló nők magazinja. A La femme nekik és róluk szól. La femme magazin, la femme, lafemme.hu, lafemme"
« vissza nyomtatás

A rejtélyfejedelem

Színeit egy rosszul megválasztott technika sötétítette el, igazi személyiségének árnyalatait pedig az életrajzírók.

Talán sosem derül ki, milyen árnyalatokban ragyoghattak keletkezésük idején a híres kolorista, Munkácsy Mihály festményei. A mester művészetét nem az idő homályosítja el, hanem a képei alapjául választott bitumen, amelynek sötét tónusa izgalmasan kiemelte és ragyogóvá varázsolta a színeket. A titok nyitja, hogy az alap sosem szárad meg, ugyanakkor idővel magába szívja és elfeketíti a színeket, sőt ráfolyhat a felette lévő olajfestékre is. Munkácsy bőkezűen bánt a bitumennel, így az utókornak megfeszített küzdelmet kell folytatnia, hogy a legendás művész remekműveire ne boruljon örök sötétség.

 

Ugyanilyen nehézségekbe ütközünk, ha meg akarjuk tudni, milyen elképzelés áll egy-egy Munkácsy-kompozíció mögött. Maga a művész inkább bravúros füttykoncertet tartott, mint beszélgetett, vitatkozott. A párizsi otthonában adott fényes estélyekről szóló anekdoták is inkább azt tanúsítják, milyen módszerekkel próbált a protokoll alól kibújni.

 

A Munkácsy-kód
A TITOK
Titok, hogyan tudott az impresszionistákkal egy időben akadémikus stílusával vagyonokat keresni.

 

Ritkán osztotta meg mással gondolatait, nem írt naplót, esszéket, nem szeretett beszédet tartani. Néhány levélen kívül általában titkárai, kortársai visszaemlékezéseiből tudhatunk meg róla egyet s mást, de ezek az írások inkább érzelemmel, prekoncepcióval átszőtt szövegek, mintsem éles kontúrral rajzolt portrék. Kiváló források regények számára, de nem elegendők azoknak a kutatóknak, akik szeretnék feloldani a Munkácsy-titok kódját, megérteni, hogyan tudott az impresszionistákkal egy időben akadémikus stílusával vagyonokat keresni, miként tudja töretlenül őrizni népszerűségét.

 

 

 Azon a listán, amelyen a külföldi árveréseken legnagyobb összegért elkelt magyar művek sorakoznak, Hantai Simon, Miklós Gusztáv, Moholy-Nagy László, Victor Vasarely és Zichy Mihály alkotásai mellett Munkácsy festményei is szép számmal szerepelnek. 2004-ben A pataknál című festményét 525 ezer fontért (200 millió forint) vitték el a Sotheby’s londoni árverésén. Még jobb az eredmény a magyarországi aukciókon, az elért legmagasabb leütési árak között a két Csontváry-művet egyből Munkácsy Poros út című képe követi: 2003 decemberében 220 millió forintért kelt el. És ez nem egyszeri siker! Az alvó nagyapó 2007 decemberében 180 millióért talált gazdára. Ugyanakkor Munkácsyért nemcsak a műtárgypiac rajong, hanem a múzeumok közönsége is: a Munkácsy Alapítvány az ország különböző kiállítási intézményeivel kooperálva látgatók ezreit képes megszólítani. Mindez a festő életében sem volt másként.

 

Amikor 1887-ben az Egyesült Államokban a Krisztus Pilátus előtt című munkája 160 ezer

EURÓPA KEDVENCE
A Krisztus Pilátus előtt 160 ezer dollárért, a Golgota 175 ezerért kelt el Amerikában 1887–88-ban. Munkácsy Európa legjobban fizetett festőjévé vált.
dollárért, majd 1888-ban a Golgota 175 ezer dollárért kelt el, Munkácsy Európa legjobban fizetett festőjévé vált. Ráadásul sok más sikeres honfitársunkkal ellentétben itthon is nagy megbecsülésnek örvendett: a magyar festőfejedelem munkásságát kígyózó sorokban várakozó tömeg akarta megtekinteni a kiállításokon, állami és uralkodói kitüntetéseket kapott, sőt a művészt olyan reprezentatív beruházásokra is felkérték, mint a bécsi Kunsthistorisches Múzeum lépcsőházába szánt mennyezetkép megfestése, illetve a honfoglalás történetének megelevenítése a magyar Parlament egyik üléstermében.

 

A teljes cikk a La femme 2014. tavaszi számában olvasható.