Az Operaház designerei

Az új darab bemutatójára a múlt héten került sor Bécsben, nemsokára pedig Párizsban és New Yorkban is közönség elé kerül. Az eredeti történet középpontjában Platée, a vonzó nimfa áll, aki mélyen hisz abban, hogy Jupiter, az istenek királya szerelmes belé.  Persze később a nimfa ráébred, hogy szerelmi kalandja Jupiterrel csak azt szolgálta, hogy a főisten felesége, Juno féltékeny legyen. 

Az új verzióban Jupiter Lagerfeldre hasonlít, fehér lófarkat, sötét napszemüveget és fekete öltönyt visel,  sőt a Chanel-rezidenciára oly jellemző, tükrös lépcsőn érkezik meg a színpadra. Juno karakterét Chanel ihlette, a nőt tetőtől talpig tweedbe öltöztetik, míg Platée jeleníti meg az aktuális divat áldozatát.

Divat és az opera

Nem véletlen, hogy az új darabra nagy hatással volt a divat két koronázatlan királya. A divat és az opera egyre szorosabb szimbiózisban élnek egymással. A legnagyobb színházi, művészeti alkotások mindig is megihlették a desginereket. 2009-ben és 2010-ben Viktor & Rolf, Miuccia Prada, Emanuel Ungaro és Christian Lacroix is tervezett jelmezeket az operába. Ennek apropóján született a Divattervezők az operában című könyv, amely bemutatja a művészi együttműködéseket. A színpadon a tervezők megvalósíthatják legmerészebb álmaikat is, míg az opera az ismert nagy nevekkel szélesebb közönségréteget vonz falai közé. Loretta Tomasi, az angol Nemzeti Opera vezérigazgatója elmondta: „Több, mint 40%-kal nagyobb volt az érdeklődés a Zandra Rhodes nevével fémjelzett Aidán.”

És mint a fenti példa is mutatja a divattervezők nem csupán meseszép ruhakölteményeket szolgáltathatnak a színháznak, de akár a történet átértelmezésében is aktív szerepet vállalhatnak. John Cox rendező elmondta: amikor 1991-ben együtt dolgozott Gianni Versacéval Strauss Capriccio című operáján, a tervező új színt vitt a darabba. „Versace úgy vélte, hogy valahogyan szembe kellene állítani a 18. századot a 20. századdal, hogy megteremtsük a vizuális feszültséget. Ezért a teljes díszletet és bútorokat kicseréltük, amitől még nekem is friss és új hatást keltett a darab.”

Jane Pritchard, a Victoria and Albert Museum jelmezrészlegének kurátora elmondta, a ruhák, a kiegészítők és a jól megkomponált díszletek különleges látványt nyújtanak, ha nem értjük, az adott karakter éppen miről énekel, legyen szó, akár Jonathan Miller 1995-ös Così fan tutte című operájáról, amelyben a komplett szereplőgárdát Armaniba öltöztették, vagy Pierre Audi 2010-es Attila című produkciójáról a New York-i Metropolitanben Miuccia Prada fantasztikus kreációiba csomagolva.

A rendezők elmondták, létfontosságú hogy az egyes darabok kivitelezéséhez a megfelelő tervezőt válasszák. Az avantgárd rendező Robert Wilson elmondta: „A produkció csapatának tagjait annak megfelelően választottam ki, ami legjobban illik az alapanyaghoz. A Viktor and Rolf sosem illene egy Wagner-operához, ellenben tökéletes A bűvös vadászhoz. Versace igazán nagyszerű volt a Szalóme újraértelmezéséhez, míg a Victor and Rolffal ez elképzelhetetlen lett volna.”

Christian Lacroix számára igazi szenvedély az operaház legszebb jelmezeinek megálmodása és elkészítése. Tervezett már ruhákat Bellini és Händel darabjaihoz is.

Az opera és a divat között ez az igazán gyümölcsöző együttműködés az 1980-as években kezdődött, amikor az olyan nagy operasztárok, mint Montserrat Caballé, Joaquin Cortes, Carla Fracci, Cecilia Gasdia, Raina Kabaivanska, Luciano Pavarotti, Katia Ricciarelli és Luciana Savignano először léptek olasz haute couture-be öltözve színpadra. A tervezők olyan sikeresek voltak, hogy sokszor a produkciók az ő nevük alatt váltak ismertté, így a Cosí fan tutte Armanival, a Lammermoori Lucia Missonival vagy a Szalóme Gianni Versacéval. A ruha, amelyet Versace tervezett Strauss Capriccio című operájához 1990-ben, igazi legenda lett, de ugyanez a helyzet azzal a Fendi-féle rózsaszín bundával is, amelyet Raina Kabaivanska viselt 1984-ben a Traviatában.