Szürreális mesék az objektíven keresztül

A híres fotóművész leginkább gondosan megrendezett, álomszerű képeiről ismert. Felvételei olyanok, akár egy régi mesekönyv történetei, melyekben a csodás és a félelmetes elemek keverednek. Ha a neve nem cseng is ismerősen, különleges képeit, melyek olyan híres magazinok címlapjain jelentek meg, mint a Vogue vagy a Harper’s Bazaar, szinte lehetetlen nem neki tulajdonítani.

Az ember az objektív mögött

Tim Walker Angliában, az Exeter Art College-ban sajátította el a szakma csínját-bínját. Pályáját mint dokumentációs és portréfotós kezdte, majd New Yorkba költözött, ahol sokáig tanulmányozta a világhírű fotós, Richard Avedon műveit. Avedon, akit a Vogue korábbi főszerkesztője és a divatikon Diana Vreeland fedezett fel, Amerika történelmének legszebb divatpillanatait örökítette meg. Képeinek tanulmányozása után Walker ráébredt, hogy a divatfotónak nem kell feltétlenül középszerű promóciós anyagnak lennie: lehet művészi, és akár önkifejezési formaként is megállhatja a helyét. Közös munkába kezdett hát a leghíresebb fotómodellekkel, így képei hamar a leghíresebb divatmagazin, a Vogue lapjaira kerültek.

A fotós körbeutazta a földet Diana Vreelanddal és Avedonnal, hogy letegye névjegyét a divatfotózás világában. Egy különös szürreális szempontot hozott a hagyományos fotók közé, a képzelet világát keltette életre. Hitt abban, hogy érdemes egy olyan világot létrehozni, amelyben a valóság és a logika egyszerűen abszurd. Ő egyike azon fotósok kihaló fajának, akik számára még fontos a történetmesélés a fotózásban.

Inspiráció

A ruhák – saját bevallása szerint – igazán sosem érdekelték, sokkal inkább az, hogy megjelenítse a fejében megjelenő víziókat. Annak ellenére, hogy nagyban hozzájárul a divatról folytatott beszélgetésekhez, Walker maga sosem volt túl „trendi”. Színek és nem márkák szerint öltözködik, sokszor tetőtől talpig zöldbe vagy kékbe. Kedvenc múzsái között van Tim Burton és felesége, Helena Bonham Carter, valamint Tilda Swinton, akiről korábban több fotósorozatot is készített.

Amellett, hogy általa felkerült a brit divatfotózás a nemzetközi térképre, egyúttal magukat a brit jellegzetességeket is megjelenítette képein a nemzeti folklór, a társadalomtörténet, az angol irodalom és a tündérmesék által.

Ilyen például az a fotósorozat, melyet az angol irodalom egyik leghíresebb versének főszereplője ihletett, Tojás Tóbiás. A képeken a másik főszereplő a híres fotómodell, Karlie Kloss. A fotós állítja, a munkája legizgalmasabb része a díszlettervezés, melyhez minden esetben forgatókönyvet is készít. Minden jelenetet aprólékosan kidolgoz, hogy olyan paramétereket örökítsen meg a képeken, amelyek a legtöbb ember szerint lehetetlenek. Ezt azonban sokkal inkább fizikai, mint digitális eszközökkel próbálja megvalósítani.

Bár Walker szívesen állítja kihívások elé a fotóművészetet, és előszeretettel használja az új médiumokat, nem vesztette szem elől a régiek varázsát. Nem tartozik a digitális fotósok hadához, szerinte ezek az eszközök korlátozzák a divatfotó minőségét és színtartományát. „Ha jól megnézzük a mai magazinokat, észrevehetjük, hogy szinte mindegyik egy színtartományban mozog. Ilyenkor sokszor elvész a nőiesség, az ártatlanság és a csodálat, mely a fotózást olyan nagyszerűvé teszi” – mondja Walker.