Álom, édes álom

Az álmok titokzatos világa minden korban érdekelte az embereket, és nem csak a köznapiakat: mesék, mondák gyakori témája, babonák, néphitek alkotóeleme. Elődeink hittek prófétikus jelentésében, földöntúli erők útmutatásaként tisztelték. Egykori pszichológusok, a 19. században Sigmund Freud, majd fiatalabb és modernebb szemléletű követője, Carl Gustav Jung is sokat foglalkozott az álmok misztériumával.

Jung szerint álomfejtéskor az álomban található szimbólumok megfejtése nem ad megoldást az álom jelentésére. Jung tanítványainak azt mondta, hogy tanulják meg a mítoszokat, szimbólumokat, aztán felejtsék el őket. Egy egyén álmának elemzésekor fontos a szimbólumok jelentésének figyelembe vétele mellett az egyénnel szóasszociációs vizsgálatot végezni, hogy kiderüljön, az egyénnek személyesen mit jelentenek azok a tartalmak, amelyek megjelentek az álmában.

 

Az álmok iránt ma is sokan érdeklődnek, és sokféle megközelítés alapján vizsgálják, kutatják álmainkat. Az álom ugyanis jelentős része életünknek. Ha elfogadjuk, hogy egy átlagos életkort megélt ember legalább 20 évet alszik, és azt is, miszerint minden éjjel álmodunk, legfeljebb nem mindig emlékszünk rá, akkor világossá válik, hogy milyen sok időt töltünk álomvilágban. Ma, amikor az álomkutatás reneszánszát éli, sok botcsinálta, önjelölt álomszakértő az emberek hiszékenységére építve meglovagolja a lehetőséget, és jóslással, sorselemzéssel kapcsolja össze állítólagos tudományát.

Álmok álmodói 
 

Az álmoknak nemcsak a száma nagy, hanem a fajtájuk is. Vannak pozitív és negatív álmok, vágyteljesítő és kompenzáló álmok többek között, és vannak visszatérő álommotívumok, mint például az utazás, zuhanás, betörés, menekülés, agresszió, repülés. Vannak egyszerű, köznapi és bizarr álmok, olyanok is, amelyekben hiába keresnénk logikát, értelmet. Vagyis “álomul” kell megtanulni annak, aki érteni akarja az álmában történteket. Álmot álmodó nélkül nem lehet megfejteni – ez alaptétel, valamint az is, hogy minden álom egyéni, egyedi, a megfejtésre nincs általános recept.

 

Többféle tudományos kutatás van folyamatban, amelynek témája az álom. Pszichológusok és agykutatók figyelik az álom születését, menetét, alváslaboratóriumokban vallatják az agy álommal kapcsolatos titkait. E gyorsan fejlődő kutatás során annyit megállapítottak, hogy

CARL GUSTAV JUNG

"Aki kifelé néz, álmodik. Aki befelé néz, fölébred."

az álomra szükségünk van, és a lélek üzeneteire érdemes odafigyelni. Azt is megkockáztatják, hogy aki soha nem álmodik, az nem képes feldolgozni bizonyos lelki feszültségeket, amelyek megbetegítik a testet.
 

Az álmok kutatása az ébrenlét komfortját, harmóniáját hivatott segíteni, az ember önmaga jobb megismerését érheti el álmai elemzése során. Álmainkban életünk napi problémái tükröződnek, őszinte formában, mert “az álmok nem hazudnak”, ahogy a költő írja. Mindenki szert tehet saját álomfejtő “praxisra”, hogy könnyebben eligazodjon belső útján, és a lehető legjobb megoldást választhassa az álmok által nyújtott információrendszer alapján. Mindegy, hogy pszichológus-álomfejtő tanulmányozza az álomvilág sajátos jelképrendszerét, vagy kutatók csoportja vizsgálja az agy elektromos jelzéseinek alapján, ha a cél közös: minél többet megtudni az emberről, és a testi-lelki gyógyítás hatékony terápiás eszközévé tenni az elért eredményeket.