Katalónia a tányéron

A katalán gasztronómiában a régió komplex története fejeződik ki, ami különösen érdekessé teheti Barcelonát az ide látogatók számára. A rengeteg hatás, amely az évszázadok során a térséget érte, egyedülálló kulturális gazdagságot eredményezett. Spanyolország is felfedezte Amerikát, a paradicsom őshazáját, így ez az összetevő fontos alapanyaga a katalán konyhának, de a régióban egyedülálló a halászati kultúra is, így a roston sült hal is, nagyon egyszerűen elkészítve, egy kis olívaolajjal megkenve, jellegzetes katalán ételnek számít.

A földrajzilag rendkívül sokszínű Katalónia nagy mennyiségben termeli a kiváló minőségű húst – baromfit, vadat –, a gyümölcsöket, zöldségeket és a tenger gyümölcseit. Mindezek szokatlan kombinációkban egyesülnek: a hús a tenger gyümölcseivel, a baromfi a gyümölccsel, vagy éppen a hal a dióval. A helyiek itt nehezen értik meg, sokan miért kenik meg vajjal a kenyeret, amikor a pa amb tomáquet, azaz a pirítós bedörzsölve egy kevés paradicsommal, olívaolajjal, fokhagymával és sóval sokkal ízletesebb.

A pernil és a formatge kulináris állandóknak tekinthetők. Bár a hagyományos sajtok eltűnőben vannak, még sok helyen találkozhatunk Barcelonában is a formatge de tupival, azaz olívaolajba áztatott kecskesajttal, és a garrotxával, amely szintén a kecskesajt egyik változata, különlegessége pedig, hogy szinte elolvad az ember nyelvén. A katalánok emellett szenvedélyesen szeretik a boletset, vagyis az erdei gombát (ősszel állítólag gyakran napokra eltűnnek, hogy összegyűjtsék őket), valamint a calcots, azaz az édes újhagyma is nagy kedvencük. Ez utóbbit januártól márciusig tartó időszakban mohón habzsolják a helyiek.

A katalán konyha nagyobb jelentőséget tulajdonít a szószoknak, mint bármelyik másik spanyol térség kulináriája. A leggyakoribb a sofregit – a sült hagyma, paradicsom és fokhagyma kombinációja –, a samfaina – olyasmi, mint a lecsó plusz pirospaprika, padlizsán és cukkini – és a picada őrölt mandulából, fokhagymából, petrezselyemből, dióból és zsemlemorzsából.

Rizst Dél-Katalónia területein termesztenek, és számos különböző célra felhasználják. A katalán paella világhírű, főtt cserépedényben készítik sofrito-alappal. Fő összetevői a rizs, a sáfrány és az olívaolaj, ezenkívül tengeri falatokkal, hússal és zöldségekkel körítik. Egyszerűbben szólva nemzeti étel, melynek immáron annyi a változata, mint égen a csillag. Sajnos a turistáknak több helyen kiszárított, kiegyensúlyozatlan ízű, rosszul készített álpaellát szolgálnak fel, mely nem is érdemli meg ezt a nevet.

A tapasbárok Mekkája

Barcelonában szinte minden sarkon akad egy étterem, bár, esetleg pékség, fontos azonban, hogy errefelé az emberek más időszámítás szerint élnek. Kora reggel a piacot sem érdemes felkeresni, a vendéglátóhelyek redőnyei pedig 9-10-ig meg sem rezdülnek. Ebédre délután 2 és 4 között kerül sor, és a vacsora csak este 9 után esedékes.

Eredetileg nem szerves része a katalán gasztronómiai hagyománynak, de a tapaskultúrát régen importálták Barcelonába. Kis adag ínyencségről van szó, amely a főétkezések közötti éhség csillapítására szolgál. Fontos, hogy míg bizonyos gurmé helyeken Barcelonában a tapas igazi művészet, addig sok olyan egyszerű kis bárra lelhetünk, ahol tapas gyanánt mindössze egy kis tányér olívabogyót vagy ropit szolgálnak fel. Aki Barcelonában jár, érdemes betérnie a Qimet and Qimet nevű helyre, mely tökéletes bevezető finomságokat kínál az esti vacsora előtt. Itt a tenger szinte minden különlegességét megkóstolhatjuk, a bár specialitása a konzervált tintahal, zöldséges polip, feketekagyló és pácolt lazac, melyeket zöldségekkel és olívabogyóval egészítenek ki. Bűn kihagyni a lazac sashimit krémsajttal és a fekete olívabogyó pástétomot.

Piac a javából

A Rambla közepén létezik egy piac, ahol a színek és illatok zavarba ejtő sokaságával találkozhatunk. A Boqueria piac látványa mindent felülmúl, a zöldség- és gyümölcsstandok roskadoznak az egzotikusabbnál egzotikusabb áruktól, a halaspultoknál többféle kagylót, rákokat, halakat, tengeri herkentyűket mérnek kilóra. A halakat, rákokat, kagylókat és csigákat nem a part menti vizekben fogják a halászok. Kár kihagyni az előrecsomagolt kókuszfalatocskákat, vegyesgyümölcs-mixeket és a frissen facsart gyümölcsleveket. Az árak a sokszínűséget és a minőséget tükrözik, így a legtöbb áru cseppet sem olcsó, és a nagy tömegben kifejezetten lassú az előrejutás. A piac mégis minden fáradtságot és pénzt megér.