Egy-egy tanárszemélyiség, az intézmény hangulata, az iskolai közösség éppúgy lendíthet valakit a világhírnév irányába, mint a kilátástalan bizonytalanságba. Megtalálhatja, kibonthatja a rejtett tehetségeket, de örökre el is temetheti.

A jó iskola valóban alma mater, tápláló anya: életet ad a tudásnak, védi, formálja, támogatja a diákot akkor is, ha az szokatlanabb, mint ahogy először várta. Az alma mater ereje az ott tanító tanárok és az ott tanuló diákok összhangjából fakad, a fluktuáció ellenére az összhang olyan erős és eredményes lehet, hogy az iskola hosszú időn keresztül ontja a jól képzett, tehetséges embereket. Az alma maternek, legyen az egyetem, középiskola, netán általános iskola, mindig vannak karizmatikus pedagógusai, legendás tanulói, mégis, ha felidézzük, elsősorban azt az épületet látjuk magunk előtt, amely akár évszázadokon keresztül ad otthont diákok és tanárok sorának.

Az első: Pannonhalma

A legrégebbi múltra, nem kétséges, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium tekinthet vissza. A középszintű iskola nem sokkal a Szent Benedek-rendi kolostor 996-os alapítása után kezdte el működését. A Szent Márton-hegyen található központ egészen s 16. század végégig, a hódoltság koráig szolgálta a korabeli magyar oktatást. A hely szelleme a török uralom után újra iskolaalapításra ösztönözte a szerzetesrendet, az 1690-ben indított bölcseleti oktatás tizenkét év múlva teológiai kurzussal egészült ki. Aztán II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, csak 1802-ben I. Ferenc jóvoltából folytatódhatott tovább az oktatás.

Ez az időszak máshol sem volt egyszerű. A bizonytalanságot, a parlagon hagyott lehetőségeket jól jellemzi Eger példája, ahol 1761-ben Barkóczy Ferenc püspök a városban működő papneveldét a Nagyszombati Egyetem mintájára háromfakultásos (teológiai, bölcsészettudományi, jogi) egyetemmé akarta fejleszteni. Hatalmas építkezésekbe kezdtek, majd a következő püspök, Eszterházy Károly orvosi karral is ki szerette volna egészíteni a képzést. Az egyetemalapításhoz azonban az uralkodónak, Mária Teréziának is hozzá kellett volna járulnia, de Barkóczy Ferenc, aki utódjával vitába keveredett, kedvezőtlenül befolyásolta a királynőt. Hiába indult el a gyönyörű új épületben az oktatás, az 1777-ben kiadott Ratio Educationis kimondta, csak egyetlen egyetem lehet Magyarországon, a Budára átköltöző nagyszombati iskola. Egerben csak II. József halála után indulhatott el a felsőfokú oktatás, amely 1852 után a hazai pedagógusképzés kimagasló helyszínévé válhatott.

A 19. században Pannonhalmán szintén folytatódhatott a bölcseleti-teológiai képzés, majd az első világháború után gimnázium működött a kolostorban. A ma is látható iskolát és kollégiumot 1939-ben kezdték építeni, azzal a céllal, hogy az intézményben nagy hangsúlyt kapjon az olasz nyelv és kultúra oktatása. A Teleki Pál által is támogatott elképzelés nem teljesedhetett ki, a kalandos történetű apátsági iskolát 1948-ban államosították, majd két év múlva újra a bencés rend gimnáziuma lett. Az ott folytatott oktatásnak különös hangsúlyt adott, hogy egyike volt a kommunizmus alatt is működő egyházi iskoláknak. Pannonhalma ma is népszerű, az intézmény egy életen át összetartja azokat, akik falai között végeztek.

Tehetséggondozás? Sárospatak!

Az olyan iskolák, amelyek kollégiumai az ország különböző pontjairól gyűjtik egybe a diákokat, különösen alkalmasak arra, hogy ne csak bizonyítvánnyal, hanem életre szóló barátságokkal, kapcsolatokkal tegyék gazdagabbá diákjaikat. Ilyenek például a református kollégiumok, mint a debreceni vagy a sárospataki. Sokak szerint a magyar tehetséggondozás aranykora is ez utóbbihoz kötődik. 1935-ben ,,mandzárdszoba és Rácz-ház” néven népi tehetséggondozó nevelési kísérlet indult Patakon.

Írásunk folytatása a La femme Az 50 tehetséges magyar fiatal című különszámában olvasható!