"A La femme a döntéshozó, értelmiségi, véleményformáló nők magazinja. A La femme nekik és róluk szól. La femme magazin, la femme, lafemme.hu, lafemme"
« vissza nyomtatás

Angyali találkozások

Volt kor, amikor négymilliárdra becsülték számukat, máskor számszerűleg pontosan tudták, hogy a mennyei sereg 301 665 722 angyalt számlál.

Találkoztam egy angyallal – súgta a fülembe. – Én is – mosolyogtam magamban, amikor szabályos arcocskájára és szőke fürtjeire pillantottam, de nem árultam el magam: – Hogy nézett ki? – Olyan fényes volt. És egy törlőrongyot rázott, ami szikrát vetett. A haja meg göndörszerűnek tűnt, annyira fénylett. – És fiú volt vagy lány? – tettem fel az első keresztkérdést, majd a mesebeszéd megszokott fordulatai helyett hosszas gondolkodás következett. Felkészültem, hogy a vendég karácsonyi angyalka, duci puttó vagy szárnyas Barbie alakjában öltött testet, de végül a lányom is csodálkozott saját válaszán: – Egyik sem. Vagy mindkettő lehetett. És azt sem tudom, volt-e szárnya! – a hangja hirtelen megváltozott: – Nem voltál itthon! És amikor bementem a szobámba, az ablak előtt állt. Megijedtem, de nem moccantam, mert olyan jó érzés volt.

 

 

Az ölembe vettem. Nem gondoltam, hogy a bébiszitter mellett még egy őrangyalra is szüksége van ahhoz, hogy biztonságban érezze magát. Hogy képzelődött vagy sem? Fel sem merült, hogy kételkedjem a történet hitelességében. Megtanultam már, hogy amiben valaki hisz, az számára valóság. Akár istenekről, akár babonákról, akár eszmékről van szó, előrébb jutunk, ha cáfolat helyett a miértekre helyezzük a hangsúlyt.

Ma a világ minden táján évente több tucat könyv jelenik meg, ezekben angyalokkal való találkozásokról olvashatunk, sőt arra vonatkozóan is kaphatunk praktikus tanácsokat, miként ismerhetjük fel őket környezetünkben, hogyan léphetünk kapcsolatba velük, és milyen módszerekkel tudjuk segítőkészségüket kiaknázni. Egy 1994-es közvélemény-kutatás szerint az amerikai felnőtt lakosság tizenhárom százaléka vallott arról, hogy látott már angyalt, illetve érezte angyal jelenlétét. Ha eltekintünk ezektől a nulladik típusú találkozásoktól és a karácsonyi ünnepi kellékektől, akkor sem szenvedünk hiányt angyalból: „Angyal szállt át a szobán!” – mentjük a helyzetet, amikor kínos csönd telepszik a társaságra, őrangyalra hivatkozunk, amikor szerencsésen megmenekülünk. Kék angyalnak hívják a házi betegápoló szolgálatot, a bajba jutott autósokon a sárga angyal segít, irodalmi művek, slágerek, filmek mesélnek el történeteket, fogalmaznak meg üzeneteket angyali szereplők, hozzájuk kapcsolódó jelképek segítségével.

Mi lehet az oka annak, hogy az ember ősidők óta angyalokkal párnázza ki saját világát? Bizonytalanság a félelmekkel teli univerzumban, kozmikus magány? Az örökkévaló utáni vágyakozás? Sóvárgás a tökéletesség iránt?

 

Segítők és pusztítók

 

ANGYALI TÁMASZ
Mi lehet az oka annak, hogy az ember ősidők óta angyalokkal párnázza ki saját világát? Bizonytalanság a félelmekkel teli univerzumban?
Ha csak a nagy monoteista vallásokra figyelünk, se szeri, se száma azoknak a keresztény, zsidó és iszlám műveknek, amelyek az angyalokkal foglalkoznak. Ha pedig egy picit jobban körülnézünk térben és időben, akkor szinte minden vallásos elképzelésben olyan szellemlényeket lelhetünk, akik köztes helyet foglalnak el az istenek és az emberek világa, a szent és a profán között. Némelyikük hírnökként dolgozik, mint a görög-római mitológiában Hermész vagy Merkúr, mások látomást idéznek elő, és tanítják az embert. Van, ahol védőszellemek gondoskodnak a törzs biztonságáról. Szinte lehetetlen felsorolni azokat a feladatokat, amelyeket ezek a lények ellátnak, egy azonban közös: az a céljuk, hogy az embert segítsék.

A Bibliában sem igazán találunk olyan könyvet, amelyben ne bukkannának fel angyalok. Héberül mal’ahnak, görögül angelosznak azaz hírnöknek nevezték a küldötteket, akik hol segítséget nyújtanak, hol megbízatást adnak át, de az is előfordul, hogy pusztulást hoznak az emberiségre. Angyal megy Ábrahám ágyasa, Hágár után, amikor Sára kegyetlenkedéseit megunva a sivatagba menekül, az Úr angyala jelenik meg Mózesnek, angyal gondoskodik Illés prófétáról, amikor a pusztában bujdosik, de Jahve angyala az is, aki az asszírok csapatát egyetlen éjszaka alatt lemészárolja Jeruzsálem falai alatt.

A leghíresebb találkozások azonban az Újszövetséghez kapcsolódnak. Lukács evangéliumának Angyali üdvözlete évezredek óta inspirálja a művészeket, hiszen Gábriel arkangyal ebben a történetben adja Mária tudtára a Megváltó születését. Angyalok adják hírül a pásztoroknak Jézus születését, később feltámadását, majd mennybemenetelét, de ők kísérik Lázár lelkét Ábrahám kebelébe, azaz a túlvilágra.

 

Mikor kaptak szárnyra?

 

Az Ószövetség nem bánik túl bőkezűen az angyalok személyleírásával, mikor számukat, nevüket, megjelenési formájukat emlegeti, inkább metaforákat használ, semmint empirikus tényeket. Ábrahám unokájáról, az elsőszülöttségi jogot furfanggal megszerző Jákobról azonban figyelemreméltó feljegyzés született. Miközben bátyja, Ézsau elől menekül, álmában egy égig érő létrát lát, amelyen Isten angyalai közlekednek. Az angyalok tehát már akkor is jönnek-mennek, de szárny nélkül. Egyébként miért is lenne szükségük lajtorjára?

Az Ószövetség azonban más mennyei lényekről is mesél, akiket csak később, a keresztényég idején soroltak be az angyalok közé. A mennyei udvartartásban előkelő helyet foglalnak el a Biblia szárnyas szellemlényei, a kerubok és a szeráfok. A Zsoltárok könyve szerint a kerubok Isten trónját tartják, máshol pedig azt olvashatjuk, ők őrzik az Édent. Ezékiel próféta ennél is bőbeszédűbb, részletesen beszámol Isten trónkocsijáról, amelyet négy négyarcú, szárnyas lény működtet. Ézsaiás próféta látomása pedig a szeráfokról tudósít: két-két szárnyukkal befödték arcukat, lábukat, és csak egy párral lebegtek.

PÁL APOSTOL
Az Újszövetségben Pál apostol is foglalkozik az angyalokkal: szerinte Isten azok szolgálatára rendelte őket, akik majd öröklik az üdvösséget.
Ez az időszak (Kr. e. VI. és V. század) azonban már sok újdonsággal szolgál, főleg perzsa és a zoroasztrizmus hatására. Az angyalok nevet kapnak, szerepkörük kibővül: látomásokat magyaráznak, gyógyítanak, üldözötteknek segítenek, és radikálisan beavatkoznak az eseményekbe. A Biblián kívüli iratokban megjelenik a bukott angyal, az őrangyal és a halál angyala kép, sőt négyen nevet is kapnak: az Ószövetségben Mihály, valamint Gábriel arkangyal ölt személyiséget, más apokrif írásokban pedig Rafael és Uriel alakja körvonalazódik.

Mire a kereszténység megszületik, az angyalokról szóló kép már meglehetősen szofisztikált volt, a zsidóság körében hódító angelológia és demonológia a jó mellett a gonosz szellemeket is kutatta. Az Újszövetségben maga Pál apostol is foglalkozik az angyalokkal: szerinte Isten azok szolgálatára rendelte őket, akik majd öröklik az üdvösséget. Óvatos megfogalmazása azonban nem állítja meg a pogány vallások hatását, a kereszténységbe is utat tör az angyalok serege. Míg a IV. században az angyalokkal kapcsolatban felmerül a bálványimádás szó, addig a korszak keresztény gondolkodói, Szent Ambrus és Szent Ágoston már lényeges szerepet tulajdonítanak a szellemlényeknek, hogy azok a VIII. században bevonulhassanak a kereszténység hivatalos szereplői közé.

 

 

Ezzel egyidejűleg az angyalokról kialakult kép is átalakul. Míg a IV. századig a festményeken az angyalok nem különböznek az emberektől, addig az V. században már egyértelműen szárnyakon hidalják át a földi és a szellemi világ határait. Ettől fogva a szárny mellett állandó attribútumként rögzül a glória, és gyakori a hírnökpálca, a liliom, a pálmaág, az ördög legyőzésére szolgáló pallos, a zászló és a végítéletet hirdető harsona.

 

 

Égi hierarchia

 

Bár az ószövetségben a Bírák könyve mindössze hét arkangyalt említ, a középkorban minden monoteista vallás benépesíti a mennyek birodalmát. Albertus Magnus teológus több mint négymilliárdra becsülte az angyalok számát, a zsidó kabbala pedig még magabiztosabb volt: szám szerint 301 655 722 normál és 133 306 668 bukott angyalt rögzített. A bizonytalan középkori

SZÁRNYAKON
Az V. századtól már szárnyakon hidalják át a földi és szellemi világ határait. Rögzül a glória, a liliom, a pálmaág és a végítéletet hirdető harsona is.
világban az angyalok világa stabil térré vált, olyannyira, hogy az égi hierarchia bonyolult struktúrájáról is tudományos igénnyel megírt művek keletkezhettek.

A mennyek országának evilági arányokkal való feltérképezése azonban következményekkel járt: a reneszánsztól kezdve az angyalok világa mind földközelibbé vált. A korábbi férfi figurák mellett hermafrodita jellegű angyalok, puttók, gyermekangyalok keltek életre, a barokk kortól pedig egészen napjainkig tart a kor női szépségideáljának angyali formában történő ábrázolása. Bár az ellenreformáció egy időre újra felemelte a mind profánabbá váló angyali világot – többek között ekkor kapott végleges formát az őrangyal alakja -, a felvilágosodás hatalmas csapást mért az angyalok seregére. A gyorsuló világ azonban továbbra sem vált biztonságos menedékké, a materialista ember pedig idővel újra megfogta őrangyala kezét.

 

Avantgárd angyal

 

Az angyali szimbolika észrevétlenül behálózza gondolkodásunkat, mindennapjainkat, és az angyalok mint múzsák ma sem veszítettek erejükből. Elég, ha egy könyvtár katalógusába beütjük az angyal szót, verseskötetek, regények, bestsellerek sorakoznak a teológiai, szociológiai,

A CSAPÁS
A reneszánsztól kezdve az angyalok világa mind föld közelibbé vált. Majd a felvilágosodás hatalmas csapást mért a mennyek seregére.
pszichológiai, filozófiai szövegek mellett. A hagyományos művészeti ábrázolások mellett ugyanakkor olyan műfajok is megnyílnak a szent és profán világ összekötői előtt, mint a film. Az éteri szépségű Audrey Hepburn utolsó filmjében, a Steven Spielberg rendezte Örökkében gyönyörű, ám idős angyalként búcsúzik a közönségtől, a Berlin fölött az ég című Wim Wenders alkotásban a kettéosztott városban mint nő és férfi találkozik halandó és örökkévaló. A film, majd később amerikai testvére, Az angyalok városa megfordítja az évezredes vágyódás irányát: a két történetben nem az ember sóvárog a mennyei élet után, hanem az angyalok kívánják meg a földi örömöket. Már nemcsak az ember kívánkozik az elérhetetlen után, nemcsak ő küzd eldöntendő kérdéseivel, sorfordító élethelyzetével, mindent felemésztő gondjaival.

Hiába fordult meg azonban a vágy iránya, az angyal és az ember találkozási pontjai nem változnak, továbbra is a kilátástalan, félelemkeltő, tragikus pillanatok nyitják meg az ég kapuját, az angyalok a fenyegető világban magára maradt ember támaszai lesznek. Elég csak a magyar képzőművészetre gondolnunk. A zsidó származású Ámos Imre festőművész angyala 1944-ben a világégés miatt hullajt könnyeket, a kortárs Aknay János képein pedig egy személyes tragédia hatására válik uralkodóvá.

Az azóta eltelt évtizedek során Aknay letisztult formákból felépülő őrangyalai folyamatosan változnak, mégis változatlanul mentőövet nyújtanak parttalanná vált világunk hősének, a technikai korszak embernek. Egy 1999-es beszélgetésben ő mondja el, miért elszakíthatatlan az angyal-ember kapcsolat: „Volt egy kislányunk, Sárika, aki nyolcévesen meghalt leukémiában. Ebben az időben kezdtem el festeni az angyalt, amely több mint angyal, átlényegült gyermek és olyan szellem, amely őriz, véd, figyel. Ahol az angyal megjelenik, nagyobb baj nem lehet. Része éltemnek, de része a mindenségnek is: közkinccsé tudtam tenni, ezáltal mindenkié lett, illetve lehet.”