Családi generációváltás: az érem két oldala

Magyarországon gazdaságtörténeti, gazdaságpolitikai, politikai okai vannak, hogy az évtized közepéhez közeledve a gazdaságban működő magánvállalkozások életében mind szükségesebbé válik a generációváltás. E cégek egy része a rendszerváltozás, a privatizáció során, illetve közvetlenül azt követően jött létre, illetve az uniós csatlakozást követően. Márpedig a generációban, melynek tagjai e vállalkozásokat létrehozták, felépítették, húsz-harminc esztendőt követően okkal merülhet fel a generációváltás gondolata.

Akik a kilencvenes évek elején alapították cégüket, hamarosan elérik, vagy elérték a nyugdíjkorhatárt. Nem szeretnének már (annyit) dolgozni, vagy felnőttek a családban azok az utódok, akik részt vesznek, belelátnak a vállalat és a cégvezetés életébe, és új szemléletükkel, látásmódjukkal szívesen vennék át a családi vállalkozás irányítását.

 

Így látják a generációváltók

 

Magyarországon 771 ezer regisztrált vállalkozás van, melyből 715 ezer magyar tulajdonú. Közülük 400 ezer működik, melyek közül 145 ezer érintett a családi generációváltásban. Vagy felépített cégük eladásában, ha az utódok nem kívánják folytatni az alapító munkáját. Márpedig a számok azt mutatják, hogy az ilyen vállalkozások kétharmadában valamilyen okból nem sikerül a családon belüli generációváltás. Ilyenkor a céget vagy külsős szakemberek irányítására kell bízni, vagy értékesíteni kell a vállalkozás fennmaradása érdekében – hangzott el a Business Talks ’24 egész napos üzleti konferencián.

 

Az egyik előadásban beszámoltak egy kutatásról, amely ötven olyan vállalkozó bevonásával készült, akiknél már megtörtént a generációváltás, vagy pedig erre készülnek. A több mint tíz iparágat képviselő cégek, többségében 1 és 5 milliárd forint közötti árbevétellel. Azon vállalkozások esetében, ahol már megtörtént a generációváltás, ott

MILLIÁRDOSOK TANÁCSADÓJA

GENERÁCIÓK ÜZLETBEN Milliárdosok tanácsadója

annak folyamatáról készült korábban stratégia: szóbeli, vagy írásos. Ehhez képest azon vállalatok, amelyek még csak tervezik a generációváltást, még nem feltétlenül rendelkeznek stratégiával, és több opcióban gondolkodnak.

 

Kockázatok és félelmek

 

Ha radikális vezetőváltás a szándék, meg kell határozni a célokat, hogy mérsékelni lehessen a kockázatokat, a vállalaton belüli félelmeket. A felmérés szerint ugyanis a generációváltást a cégen belül ellenállás kísérheti. Ahol az már megtörtént, 26 százalékos a munkatársak körében az ettől, illetve a jövőtől félők aránya, az erre készülő vállalkozások esetében 13 százalékos. A dolgozók ötöde fél a tradíciók lebontásától, az eltérő stratégia kialakításától (mind a változás előtt, mind a változás megtörténtét követően). További kockázatokat jelenthet, hogy a vállalat a váltást követően stagnálhat, eredménye csökkenhet, elvesztheti ügyfelei egy részét. 8–8 százalékban pedig megjelenik a vállalkozás megszűnésétől való félelem is.

 

E félelmek hátterében ott állhat az érzelmi oldal is. Az alapító és egyben az egyszemélyi vezető olykor saját gyermekeként tud tekinteni a vállalkozására. De a szervezet is: a vállalkozás munkatársai is kötődhetnek a vezetőhöz, nehéz lehet az elválás. A vezető távozása esetleg problémákat okozhat a szervezet számára, hiszen megszokta, hogy a tulajdonos-igazgató dönt, a csapat pedig végrehajtja az utasításokat. Ellenben a generációváltás pozitívuma lehet, hogy az új lehetőségeket is teremthet. Hiszen a megszokott rutinszerű működés lehet kevésbé hatékony, és ha a szervezet már kevéssé rugalmas, nem igazán tud alkalmazkodni a változó világ körülményeihez.

A BDO Corporate Finance felmérése szerint a generációváltás során csak a cégek kétharmadában sikerült családon belül megoldani az utódlást. Ötödében külső vezető vette át a vállalat irányítását, 14 százalékban pedig eladták a vállalatot. Márpedig ez utóbbi elég jelentős arány ahhoz, hogy a kockázatitőke-befektető társaságok, az úgynevezett Venture Capital (VC) cégek figyelmét is felkeltse a magyar vállalati piacon zajló generációváltás. A magyar gazdaság felől pedig úgy is lehet vizsgálni a kérdéskört, hogy a családi alapon működő kkv-k (kis- és középvállalkozások) fennmaradásában jelentős lehet a VC-k szerepe.

 

A magyar vállalatok hozampotenciálja magas. 2023-ban a Budapesti Értéktőzsdén forgó legnagyobb kapitalizációjú részvények árfolyamát kifejező BUX-index csaknem 40 százalékot emelkedett, vagyis ennyit hozhatott a befektetők konyhájára. A BUMIX, a közepes és kis piaci tőkeértékű tőzsdei cégek papírjait figyelembe vevő index több mint 45 százalékos növekedést ért el. Tehát egy produktivitásban, termelékenységben kockázatosabb vállalatcsoport hatalmas hozampotenciállal rendelkezik. A kockázatitőke-befektetőknek tehát érdemes az eladásra kínált magyar vállalkozásokra figyelni, amelyek között sok ezer azoknak a száma, amelyekben a generációváltást nem sikerül végrehajtani, így végül piacra kerülhet a családi cégvagyon.