A patinás, 1917-ben alapított Forbes magazin immár márkanévvé vált a listakészítés műfajában. Kezdetben csak a leggazdagabb személyeket rangsorolták, de az üzlet beindult, és ma már száznál is több témában készítenek éves lajstromot. Osztályozzák a nagy és kisvállalatokat, a befektetési cégeket, az egyetemeket, a sportegyesületeket, a legélhetőbb és a legszennyezettebb városokat, a legfelkapottabb ingatlanokat, a legdrágább autókat vagy éppen a legszínvonalasabb repülőtereket. A legnagyobb várakozás természetesen a milliárdosokat és a hatalom birtokosait rangsoroló listák éves megjelenését előzi meg. Ma már ezekből is tucatnyi van: Ausztráliától Indonézián át Koreáig külön összeállítások készülnek a helyi tehetősekről, de még a halott celebritások pénzügyeibe is belekukkanthatunk. Utóbbi listára nyilván senki nem akar önként felkerülni, a többin élvonalba jutni azonban komoly presztízssikert és büszkeséget jelenthet, még ha ezt az érintettek nem feltétlenül vallják is be.
A listák listája egyértelműen a világ leggazdagabb embereit megnevező összeállítás, részben azért, mert mind közül ez a legkevésbé szubjektív. Vitathatatlannak ez sem nevezhető, hiszen az érintettek valós anyagi helyzetét nem lehet százszázalékos bizonyossággal felmérni, noha a Forbes munkatársai minden tőlük telhetőt megtesznek: nemcsak a jelölteket próbálják meginterjúvolni, hanem az alkalmazottaikat, riválisaikat és a gazdasági elemzőket is. Figyelik azt is, ki mikor, mire költi a vagyonát, mennyit jótékonykodik, mibe fektet be. Az így kapott végösszeg azonban még ez után sem feltétlenül tükrözi a valóságot. A tényleges és a lehetséges érték között sokszor komoly differencia lehet. Példának okáért, ha Bill Gates hirtelen úgy döntene, hogy eladja az összes Microsoft-részvényét, aligha találna elég vevőt. A kínálat tehát nőne, viszont a kereslet változatlan maradna, így a részvények ára leesne.
Gates anyagi helyzetéért persze aligha kell aggódni, ő az a személy, aki az elmúlt tíz évben a legtöbbször végzett a lista elején; jelenleg 56 milliárd dollárból gazdálkodhat. A számítógépek 85 százalékán a Microsoft termékei futnak, így ez az eredmény semmiképp sem nevezhető meglepőnek. Gates annak ellenére képes a topon maradni, hogy vagyona jelentős részét eljótékonykodja (eddig 28 milliárd dollárt fordított erre). Feleségével közösen vezetett alapítványa a világ legnagyobb filantróp szervezete. Tavaly decemberben ráadásul sikerült két másik milliárdost, Warren Buffettet és Mark Zuckerberget is rávennie arra, hogy nyilatkozatban vállalják: vagyonuk legalább felét jótékonysági célokra fordítják.
Írásunk folytatása a La femme Az 50 legbefolyásosabb nő című különszámában olvasható!
