Ám hiába gyönyörű és híres, karrierje példázza, milyen előítéletekkel küzd az, aki nőnek, ráadásul színes bőrű nőnek születik. Az Oscar-díjas szépség majdnem minden akadályt legyőzött, csak a szerelemmel kell megbirkóznia újra és újra.

Az elmúlt tíz évben Berrynek az okozott gondot, amiért sok színésznő ölni tudna: csak komoly drámai szerepekre hívták, részben a Szörnyek keringőjének és a Gothikának köszönhetően. Alig szerepelt romantikus vígjátékban, vagy egyáltalán bármilyen vígjátékban, és küzdenie kellett minden filmért, amely nem sötét vagy nyomasztó. Kétségtelen, hogy van benne kraft, jól bírja a lélek mélységének szédületét. Az is tény, hogy a magánéletéről szóló történetek nehezek és tragikusak, legjobb esetben is szomorúak. 

Berry szerint azonban a legnagyobb félreértés vele kapcsolatban, hogy magába forduló, szerelmi bánattól gyötört, búskomor figura lenne, akinek a magánéletben semmi nem sikerül. Ez a kép alakult ki róla, amelyet újra és újra megerősítenek a rosszindulatú bulvárhírek. Elege lett az egészből, és eldöntötte, nem beszél a sajtóval. Nagyon ritkán nyilatkozik, holott előtte szokatlanul őszintén beszélt megpróbáltatásairól, kudarcba fulladt kapcsolatairól, nehéz gyerekkoráról. Nem bánta meg, mert azzal, hogy megosztotta a történetét, sok embernek segített, de élni akarja az életét. Joga van ahhoz, hogy továbblépjen.

A továbblépés egyik jele, hogy dolgozik a Jenesse Centerrel, amely családon belüli erőszak áldozatául esett anyáknak és gyerekeiknek ad szállást. Az anyaságon kívül számára ez a legfontosabb feladat. Miután 2000-ben egy autóbaleset után – maga számára is megmagyarázhatatlan okból – otthagyta a helyszínt, 15 ezer dollárra, 3 év próbaidőre és 250 óra közösségi munkára ítélték. Kapott egy listát különböző jótékonysági szervezetek neveivel, és a Jenesse-t választotta. Azért, mert évekig nézte tehetetlenül, amint anyját verik, és ő maga is áldozat lett, amikor egyik volt barátja úgy megütötte, hogy beszakadt a dobhártyája, és emiatt egyik fülére megromlott a hallása.

A csúcson

Ha a nyilvánosság előtt nem is szerepel gyakran, elvállalta a Vogue felkérését. Ő volt az első színes bőrű színésznő a magazin címlapján, ennek forradalmi jelentősége volt a divat, a popkultúra és a színes bőrű nők számára. Bond-lányként kiérdemelt Oscar-díjával számos színes bőrű színésznő előtt döntötte le az akadályokat. Például Lupita Nyong’o előtt, aki szintén Oscart nyert és Lancôme-szerződést kapott: hogy ez legyen a norma − semmint a szabály alóli kivétel. Az Oscar-díj azért még mindig túl fehér, és Berryt elszomorítja, hogy a színes bőrű színészeket nem ismerik el annyira, mint fehér bőrű társaikat.

A teljes cikk a La femme 2016. nyári számában olvasható.