A Serfőző Krisztina és Dér Tamás alapította Belvárosi Kulturális Szalon izgalmas beszélgetéssorozatot indított neves vendégek közreműködésével a modern nőt és a nőiséget érintő legérdekesebb témákkal kapcsolatban. A bensőséges hangulatú találkozókon természetesen nemcsak a meghívott művészek és szakemberek kapnak szót, de a közönség is aktív részévé válhat a véleménycserének a Gerbeaud Kávéház elegáns falai között.
Az eseménysorozat első részén, a Cherchez La Femme – Női szerepek a 3. évezredben című teltházas esten a 21. századi nő szerepeiről, egyensúlyteremtésről, női vezetési stílusról, hagyományos szerepkörökről hallhatott inspiráló beszélgetést a közönség Almási Kitti klinikai szakpszichológusossal, Veres Ritával, az Aon Hewitt ügyvezető igazgatójával, illetve a SingularityU nagykövetével és Hidas Judit íróval.
Pasibbnak lenni a pasiknál
A Serfőző Krisztina televíziós szakember, kulturális menedzser szervezésében megvalósuló est egy érdekes témafelvetéssel vette kezdetét: „Szükséges-e, és ha igen, miért kell a 21. századi nőnek férfiként viselkednie?” A beszélgetés résztvevői már rögtön az elején megállapították, a mai nő gyakorta érzi úgy, hogy alapidentitását hátrahagyva, az őt jellemző nőies jegyeket levetkőzve képes csak érvényesülni a magánéleti és munkahelyi megpróbáltatások közepette.
Almási Kitti klinikai szakpszichológus szerint a folyamatnak sokszor a párkapcsolatok látják kárát. „Önismereti csoportokban, Facebook-kommentekben gyakran tapasztalom, milyen elképesztően heves, véget nem érő viták övezik a nemi szerepeket. A nők azt mondják, rákényszeríti őket az élet, hogy részben férfivá váljanak, hiszen napjainkban már nem számíthatunk úgy a férfiakra, mint korábban, akik nem jelentenek olyan biztonságot, mint korábban. Ezzel együtt a nőknek fel kell készülniük arra, hogy adott esetben önállóan kell folytatniuk az útjukat. A férfiak pedig teljesen érthető módon frusztráltak lesznek ettől helyzettől, miután úgy érzik, szép lassan elveszítik minden tekintélyüket a kapcsolatban. Ebből a felállásból következnek aztán a dominanciaharcok, amiből általában egyik fél sem tud győztesen kikerülni. A cél éppen ezért az lenne, hogy közelítsük a két oldalt egymáshoz.”
Nők vezetői szerepben
A különböző női szerepköröket illetően adja magát a kérdés: Mi történik, ha egy nő vezetői szerepet vállal?
Már csak azért sem elhanyagolható ez a téma, mert felmérések szerint Magyarországon még a 20 százalékot sem éri el a felső vezetők körében a nők aránya – állítja Veres Rita. Pedig az ügyvezető szerint gazdasági érdekünk lenne ennek változása. „Kimutatások bizonyítják, hogy ahol legalább 30 százalék a női felső vezetők aránya, ott jobb üzleti eredmények születnek. Az ok egyszerű: a sokszínűség, a különböző nézőpontok, valamint a különböző megközelítések jótékony hatással vannak a gazdasági eredményekre és a vállalati környezetre is – mondta Veres Rita, majd hozzátette, a jövő vezetésében kulcsszerep jut majd az érzelmi intelligenciának. – Napjainkban szinte minden munkahelyi folyamat technológia által vezérelt, és egy ilyen környezetben muszáj az emberi értékeinket felerősítenünk. A hagyományosan inkább nőknek tulajdonított EQ éppen ezért rendkívül lényeges szemponttá válik a jövő vezetésében. Azok az emberek, akik magasabb érzelmi intelligenciával rendelkeznek, általában jobb csapatjátékosok, könnyebben ismerik fel mások érzelmeit, és gyorsabban alkalmazkodnak a változásokhoz, emiatt megvan az esélye, hogy sikeresebb vezetőkké váljanak.”
Almási Kitti ugyancsak hasonlóan vélekedik erről a kérdésről. Szerinte egy nő vezetőként akkor maradhat igazán nő, ha valamilyen szinten érzelmi központot is jelent a vállalati környezetben. „A munkahelyi környezet érzelmi dinamikák szintjén, a tudattalan szükségletek alapján legtöbbször nagyon hasonlóan működik, mint egy család, így a vezetőkkel szemben megjelent az az igény is, hogy a szülői szerepeknek megfelelően egyfajta érzelmi elfogadást biztosítsanak beosztottjaik számára a cégen belül. Mindez persze a férfi- és női szerepek közeledésének köszönhetően mára mind a férfi, mind a női vezetőkre egyaránt igaz lehet.”
Önbizalom és az a bizonyos belső hang
De mit tanulhatunk a férfiaktól? – tette fel ezután a kérdést Serfőző Krisztina. Hidas Judit szerint kitartást, Almási Kitti szerint konfliktuskezelést, Veres Rita szerint pedig önbizalmat és magabiztosságot.
Ez utóbbi egyébként, mint a beszélgetés folyamán kiderült, az életünk több területén is kiemelt jelentőséget élvez. Almási Kitti elmondta: belső hangunk hozzásegíthet, de akár vissza is tarthat a sikertől, attól függően, hogy a legfőbb kritikusunkként, vagy a legfőbb segítőnkként van jelen bennünk. A szakpszichológus szerint folytonos önkritika és állandó önmarcangolás helyett inkább azon kellene dolgoznunk, hogy elfogadjuk önmagunkat minden hibánkkal és minden tökéletlenségünkkel együtt. „Ez persze nem könnyű feladat. Hosszú önismereti munka szükséges hozzá, melynek végeredményeként közelebb kerülünk saját magunkhoz, és elfogadjuk a nehezebben elfogadható részeinket is.”
A megfelelő egyensúly
Az est vége felé a belső egyensúly megteremtése és az önbizalom fejlesztése is nagy hangsúlyt kapott a beszélgetésben. Veres Rita szerint elsősorban azt kellene elfogadnunk, hogy a nőknek is lehet mindent, csak nem egyszerre. Az ügyvezető azt vallja, hogy az életünk egymást követő szakaszokra bomlik, a trükk „mindössze” annyi, hogy adott pillanatban megtaláljuk, mi az, ami valóban hiányzik számunkra a boldogsághoz, ami hozzásegíthet ahhoz, hogy teljesebbnek érezzük önmagunkat.
A Belvárosi Kulturális Szalon Női szerepek a 3. évezredben című estjének egyik nagy tanúsága, hogy az önbizalom fejlesztése a komfortzónánk átlépésével kezdődik, az egyensúly megteremtéséhez pedig az is hozzátartozik, hogy megtanulunk befelé figyelni, és nem a társadalom elvárásainak próbálunk fogcsikorgatva megfelelni.
A Cherchez La Femme sorozat január 11-én folytatódik Bátran élni Bátran félni! címmel a Gerbeaud Kávéházban, Almási Kitti és Al Ghaoui Hesna közreműködésével.
