Mint producernek, az életem mindig egy-egy játékfilm elkészítéséhez igazodik. A periódusok abból állnak, hogy éppen elkezdünk, vagy befejezünk valamit, és egy ilyen folyamat kifutása többnyire évekbe telik, míg eljutunk az első tervezettől a kész filmig. Az utóbbi öt évem három film körül forgott: 2010-ben elkészült az Üvegtigris 3, melynek meleg fogadtatása nagy élmény volt számunkra.

Ezt követően volt a magyar filmgyártásnak egy kétéves leállása, de ez idő alatt sem tétlenkedtünk, inkább fogtuk magunkat, és készítettünk egy független filmet. Mikor újra beindult a filmfinanszírozás gépezete, egyből belevágtunk az új Hajdú Szabolcs-filmbe, aminek épp mostanában értünk a végére. Persze egy pillanatra sincs leállás, máris nyakig benne vagyunk az előkészítésében egy új filmnek, melyet a Cannes-t már kétszer megjárt Kocsis Ági fog rendezni, akit nagyon szívesen látnék egyszer a La femme-ban is.

A magazint egyébként az első pillanattól kezdve nagy érdeklődéssel követem. Tulajdonképpen már a megszületése előtt is volt róla tudomásom Zétényi Lilitől, így az első számot is nagyon vártam. Nem is kellett csalódnom benne. Mindig arra érdemes nők vannak a címlapon, izgalmasak a cikkek, érdekesek az interjúk, és különösen élvezem a többszereplős beszélgetéseket. Most, öt év elteltével is mindig ugyanazzal az érdeklődéssel várom a következő lapszámot. Nagy teljesítménynek tartom, hogy egy ilyen igényes megjelenésű magyar kiadású lap fent tud maradni - ez biztató jel.