"A Star Warstól az Eredetig vajon mi a titkuk a leghíresebb filmzenéknek és szerzőjüknek? "

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Filmvászonra álmodott dallamok

A Star Warstól az Eredetig vajon mi a titkuk a leghíresebb filmzenéknek és szerzőjüknek?

Hogy mitől jó egy filmzene? A legkézenfekvőbb válasz természetesen az, hogy emlékezetes! Elég, ha megemlítjük az E. T.-t, vagy a Cápát, és az emberek többségének máris felcsendül a fejében a jól ismert dallam. Létezik azonban egy másik szempont is, miszerint hűnek kell lennie a történethez. Ilyen zeneműveket hallhattunk például Ridley Scott nemrégiben mozikba került filmjében, a Legendában, vagy Quentin Tarantino legutóbbi alkotásában, a Piszkos nyolcasban is. Nehéz megmondani, hogy az említett szerzemények miért is olyan különlegesek, de annyi biztos, hogy kivételes helyet foglalnak el a zenei palettán. Van, hogy a dalok hatására már látjuk is magunk előtt a képeket, máskor viszont a filmkockák hiányában képtelenek vagyunk felismerni őket. A hangjegyek tudat alatt hatnak az érzelmeinkre, feszültséget keltenek, boldoggá tesznek, vagy könnyeket csalnak a szemünkbe. De bármelyik legyen is, annyi biztos, hogy nélkülük a filmvászon sokkal szegényebb lenne!

 

A most következő zeneszerzők biztos helyet foglalnak el korunk legnagyobb művészeinek listáján. Ők azok, akik életet lehelnek a filmjelenetekbe, és megtöltik dallamokkal a mozivásznat!

 

Ennio Morricone


Talán senkit nem lep meg a tény, hogy az idei Oscar-díj két legesélyesebb „versenyzője” közül az egyik a legendás zeneszerző, Ennio Morricone. Tarantino Aljas nyolcas filmjének zenei betétjével a művész visszatért abba a már jól ismert vadnyugati világba, amellyel a hatvanas években megalapozta a hírnevét. Morricone egyik legnagyobb erőssége, azazhogy képes a régi jól ismert dallamokat új köntösbe bújtatni, ebben az alkotásban is megmutatkozott. A zeneszerző karrierje legalább 50 éves, ezalatt több mint 500 filmhez, illetve televíziós produkcióhoz készített zeneműveket. A nagy áttörést olyan westernfilmek hozták el számára, mint A Jó, a Rossz és a Csúf (1966), vagy a Volt egyszer egy vadnyugat (1968).

 

 

A western mellett thrillerekhez, vígjátékokhoz, valamint romantikus drámákhoz is előszeretettel komponált dalokat. A tapasztalt művész az évek folyamán a világ leghíresebb rendezőivel dolgozott együtt, köztük Franco Zefirellivel, Federico Fellinivel, Roman Polanskival, Roland Jofféval és Giuseppe Tornatoréval. Munkáit számtalan egyéb elismerés mellett egy Grammy-díjjal, három Golden Globe-díjjal és öt BAFTA-díjjal jutalmazták. Emellett Ennio Morricone egyike azon két zeneszerzőnek, akik az Oscar 1928-as bevezetése óta elnyerték az Oscar-életműdíjat is.

 

John Williams


Az idei Oscar másik nagy esélyese, John Williams sokkal titokzatosabb hangzásvilágot képvisel, mint Morricone. A művész A Star Wars – Az ébredő erő zenéjéért eddigi karrierje 50. Oscar-jelölését gyűjthette be. Zenéjével Williams lenyűgöző érzékkel kelti életre a karaktereket, mindegyiküket egy-egy jellegzetes dallammal párosítva. A 83 éves Williams hat évtizedes karrierrel a háta mögött sem szándékozik lassítani, és sikert sikerre halmoz. Vitathatatlan, hogy a művész generációjának egyik legbefolyásosabb, illetve legnépszerűbb zeneszerzője. Becslések szerint mára több mint 100 filmhez komponált zenét, emellett közel 80 produkció elkészítésében vett részt zeneigazgatóként. A zeneszerzőnek olyan, a popkultúrában méltán híres műveket köszönhetünk, mint a Cápa, a Star Wars, a Jurassic Park, az Indiana Jones, az E. T. vagy a Schindler listájának zenéje. Zsenialitását tükrözik az évek folyamán megszerzett díjak is, melyek között helyet kapott öt Oscar-díj, hét BAFTA-díj, három Emmy-díj, négy Golden Globe-díj és huszonkét Grammy-díj. A jelenlegi 50. Oscar-díj jelöléssel Williams tartja a rekordot a legtöbb jelölést elért élő személy kategóriájában. Az Amerikai Filmintézet 2005-ös értékelése szerint a Star Wars büszkélkedhet a legjobb valaha készült amerikai filmzenével.

 

 

Danny Elfman


Az Oingo Boingo nevű együttes énekes-dalszerzője, Danny Elfman az után szerzett hírnevet magának zeneszerzői tehetségként, hogy társult rendező bátyjával, Richard Elfmannal, és segítőkezet nyújtott neki az 1980-as Tiltott zóna című film elkészítésében. Öt évvel később Elfman találkozott az ifjú Tim Burtonnel, akivel elválaszthatatlan társak lettek, és neve örökre összeforrt a sötét hangulatú, kissé szürrealista Burton-filmekkel. Elfman zenéje sok szempontból kiegészíti Burton rendezői stílusát, hiszen dallamai gyakran baljósak és furcsák, és érezhetően jelen van bennük a sötét humor. Mint azt a zeneszerző mondta, műveire nagy hatással voltak az olyan modern szerzők, mint Bartók Béla, Philip Glass, Lou Harrison, Carl Orff, Harry Partch, Szergej Prokofjev, Maurice Ravel, Erik Satie, Igor Sztravinszkij vagy Pjotr Iljics Csajkovszkij. Elfman eddigi pályafutása során számos nagy rendezővel dolgozott együtt, így olyan népszerű művekhez írhatott zenét, mint a Good Will Hunting, a Mission: Impossible, a Chicago vagy a Szimpla ügy. Négyszer jelölték Oscar-díjra, a Batmanhez írt zenéjét Grammy-díjjal jutalmazták, a Született feleségek című sorozat főcímdaláért pedig egy Emmy-díjat is begyűjthetett.

 

 

Hans Zimmer


A kései 20. század és a korai 21. század egyik legtermékenyebb művészét, a német születésű Hans Zimmert legtöbben Hollywood egyik kedvenc zeneszerzőjeként emlegetik. Pályafutását szintetizátorprogramozóként és hangmérnökként kezdte. Ragyogó karrierje azonban akkor vette csak igazán kezdetét, amikor együttműködésbe kezdett mentorával, Stanley Myersszel Az én mosodám (1985) című film kapcsán. 1990-re Zimmert már két Oscar-díjas film (Esőember, Miss Daisy sofőrje) zeneszerzőjeként ismerték Hollywoodban, ám az igazi áttörést mégis az 1994-es Oroszlánkirály című Disney-rajzfilm jelentette számára, melynek zenéjéért Oscar-díjat kapott. A 2000-es években olyan sikerprodukciókhoz komponált zenét, mint a Gladiátor, a Hannibál, Az utolsó szamuráj, a Da Vinci-kód, vagy a Karib-tenger kalózai. Úgy tűnik azonban, hogy a Christopher Nolan rendezővel folytatott együttműködés eredményezte a legmeggyőzőbb zeneműveket, beleértve a Sötét lovag-trilógiát, az Eredetet, valamint a Csillagok között című filmet. A zeneszerző természetesen számtalan díjat kapott, többek között két Golden Globe- és négy Grammy-díj boldog tulajdonosa.

 

 

Thomas Newman


Thomas Newmannek mindig is a vérében voltak a hangjegyek. Igazi zeneszerző-dinasztiába született. Édesapja, Alfred Newman szintén filmes zeneszerzőként tevékenykedett, s pályafutása során kilenc Oscar-díjat nyert. Testvére, David Newman negyvenéves karrierrel a háta mögött már több mint 100 filmhez írt zeneműveket. Húga, Maria Newman, nagybátyja, Lionel Newman és unokatestvére, Randy Newman ugyancsak a komponálásban talált önmagára. A zeneszerző eredetiségével azonnal lenyűgözte Stephen Sondheimt, a legendás Broadway-rendezőt, aki lehetőséget adott neki, hogy megmutathassa tehetségét a Three Mean Fairy Tales című musicalben. A művész azonban csak 1983-ban tört be a zenei filmiparba, amikor John Williamsszel találkozott, és így elkészíthette A jedi visszatér egyik kulcsjelenetének zenei hangszerelését. 1994-ben aztán már két Oscar-jelölést is kiérdemelt a Kisasszonyok és A remény rabjai című filmekért. Olyan alkotások zenéjét jegyzi, mint az Egy asszony illata, az Amerikai szépség, A szabadság útjai, a Skfall, vagy a nemrég mozikba került Kémek hídja. Utóbbi a 2016-os Oscar-jelöltek között is helyet kapott.  

Póta Szilvia Póta Szilvia cikke 2016. január
címkék:
Zene
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.