Tavasszal kedvenc kiállításom a budapesti, Markó utcai Melange Galériában volt, ahol egy aranyozott díszítésű reneszánsz ládikával találkozhattak az érdeklődők. A téglatest alakú faláda hosszanti oldalán egy csodálatos szépségű, diadalmenetet ábrázoló festmény látható, két rövid oldalán egy-egy címer. A ládika tulajdonosa korábban azért keresett fel, hogy felbecsültesse a családjában gyógyszertartóként használt műtárgyat.
Az akkor még fekete ábrázoláson tisztító próbákat végeztem; ekkor tárult elém a kép részlet- és színgazdagsága. Kiderült, hogy aranyfüst alapra festették rá a képet, ami önmagában is különleges, és csak egyes műhelyekre jellemző. Holland szakemberekkel számítógépes infrafelvételeket is készíttettem, melyeken jól látható, hogy ez az eredeti kép, későbbi átfestések nincsenek rajta. A festmény eredeti, XV. századi alkotás, minősége a legigényesebb itáliai reneszánsz műhelyek munkájára utal. A kép kidolgozása és részletei azonosak a korszak egyik legjelentősebb firenzei műhelye, a Benozzo Gozzoli által készített freskók motívumaival. Felbecsülhetetlen értékű, egyedülálló tárgyról lehet szó: e festett aranyozott reneszánsz ládatípusból csak néhány van a világon, de egyik sem ilyen magas művészi színvonalú!
A kiállításon bemutattuk a már jelenlegi formájában is csodálatra méltó ládikát, és a holland szakemberek fototechnikai vizsgálatainak eredményeit, melyek igazolni látszanak feltevéseinket. Az általam vezetett Studiolo Műhely és a Melange Galéria által szervezett kiállítás célja az volt, hogy felhívjuk a figyelmet e kincsre. Eddig mi álltuk a vizsgálatok és a restaurálás költségeit, ám újabb támogatókra lenne szükség ahhoz, hogy teljes szépségében pompázhasson a ládika, és kétséget kizáróan bizonyíthassuk eredetiségét. Arra gondoltunk, hogy a kiállítást a galériában bérbe vehetné valamely művészetpártoló intézmény, bank, esetleg a ládikát kiállíthatná saját épületében vagy egy szálloda a halljában. Olaszországban például akad egy bank, amely műtárgyakat restauráltat, és később ezeket helyezi reklámjai középpontjába, hogy bemutassa, milyenek voltak annak előtte, majd utána az ő közreműködésükkel.
Lám, nem kell nekünk Firenzébe utazni, ha Botticellit vagy Benozzo Gozzolit szeretnénk látni! Szeretném, ha itt maradna Magyarországon ez a ládika, hisz valószínű, ide készült, ahogy Esztergomban a Botticelli-freskó is biztosan. Vagyis a középkori Magyarországon volt olyan hatalmas vagyon és potenciál, amely a világ legjelentősebb művészeit, tárgyait tudta ide vonzani. Bizonyára akad ma is…
Tavasszal kedvenc kiállításom a budapesti, Markó utcai Melange Galériában volt, ahol egy aranyozott díszítésű reneszánsz ládikával találkozhattak az érdeklődők. A téglatest alakú faláda hosszanti oldalán egy csodálatos szépségű, diadalmenetet ábrázoló festmény látható, két rövid oldalán egy-egy címer. A ládika tulajdonosa korábban azért keresett fel, hogy felbecsültesse a családjában gyógyszertartóként használt műtárgyat. Az akkor még fekete ábrázoláson tisztító próbákat végeztem; ekkor tárult elém a kép részlet- és színgazdagsága.
Kiderült, hogy aranyfüst alapra festették rá a képet, ami önmagában is különleges, és csak egyes műhelyekre jellemző. Holland szakemberekkel számítógépes infrafelvételeket is készíttettem, melyeken jól látható, hogy ez az eredeti kép, későbbi átfestések nincsenek rajta. A festmény eredeti, XV. századi alkotás, minősége a legigényesebb itáliai reneszánsz műhelyek munkájára utal. A kép kidolgozása és részletei azonosak a korszak egyik legjelentősebb firenzei műhelye, a Benozzo Gozzoli által készített freskók motívumaival.
Felbecsülhetetlen értékű, egyedülálló tárgyról lehet szó: e festett aranyozott reneszánsz ládatípusból csak néhány van a világon, de egyik sem ilyen magas művészi színvonalú! A kiállításon bemutattuk a már jelenlegi formájában is csodálatra méltó ládikát, és a holland szakemberek fototechnikai vizsgálatainak eredményeit, melyek igazolni látszanak feltevéseinket. Az általam vezetett Studiolo Műhely és a Melange Galéria által szervezett kiállítás célja az volt, hogy felhívjuk a figyelmet e kincsre. Eddig mi álltuk a vizsgálatok és a restaurálás költségeit, ám újabb támogatókra lenne szükség ahhoz, hogy teljes szépségében pompázhasson a ládika, és kétséget kizáróan bizonyíthassuk eredetiségét. Arra gondoltunk, hogy a kiállítást a galériában bérbe vehetné valamely művészetpártoló intézmény, bank, esetleg a ládikát kiállíthatná saját épületében vagy egy szálloda a halljában. Olaszországban például akad egy bank, amely műtárgyakat restauráltat, és később ezeket helyezi reklámjai középpontjába, hogy bemutassa, milyenek voltak annak előtte, majd utána az ő közreműködésükkel. Lám, nem kell nekünk Firenzébe utazni, ha Botticellit vagy Benozzo Gozzolit szeretnénk látni!
Szeretném, ha itt maradna Magyarországon ez a ládika, hisz valószínű, ide készült, ahogy Esztergomban a Botticelli-freskó is biztosan. Vagyis a középkori Magyarországon volt olyan hatalmas vagyon és potenciál, amely a világ legjelentősebb művészeit, tárgyait tudta ide vonzani. Bizonyára akad ma is…
