Öt évvel ezelőtt örömmel fogadtam a hírt, hogy az általam nagyra becsült Zétényi Lili főszerkesztésével egy elegáns, nőknek szóló lap készül. Szkeptikus voltam a kezdeményezés jövőjével kapcsolatban, mivel a válság a gazdaság minden területét drasztikusan érintette, így kilátástalannak hittem a dolgot. Úgy véltem, hogy egy ilyen kiadvány előállítása rendkívül költséges, és nincs az a laptulajdonos, aki hosszú távon finanszírozza majd megfelelő hirdetési bevétel nélkül. Örömmel látom be, hogy tévedtem! Én azon olvasók közé tartozom, akik szívesen fogadják a reklámokat a lapban, hisz ezek garantálják a kiadvány életben maradását, és egyébként folyamatosan informálnak is. Sőt, a szép hirdetési oldalak még hozzá is járulnak a lap elegáns kinézetéhez.
A La femme igazi értéke abban áll, hogy nemcsak szép kivitelű, de tartalmas is. Már a főszerkesztői levél is mindig gondolaébresztő, a riportalanyok pedig nem celebek, hanem olyan köztünk élő emberek, akikre büszkék lehetünk - és itt őszintén beszélnek magukról, munkájukról és művészi teljesítményükről. Jó az arány a szöveg és a látvány között, és jó érzékkel keverik a régi érdekességeket is az aktuális témákkal.
5 ÉVES A LA FEMME
|
"A La femme igazi értéke, hogy nemcsak szép kivitelű, de tartalmas is. A riportalanyok nem celebek, hanem olyan emberek, akikre büszkék lehetünk."
|
A magazin érezhetően értelmiségieknek készül, mégis olvasmányos - azt pedig külön fontosnak tartom, hogy felülemelkedik a hétköznapi élet gondjain. Az eddigi értékek megőrzése mellett van pár témakör, amit szívesen látnék többször a La femme lapjain, mint mondjuk Budapesten kívüli magyar városok, tájak és azok értékeinek bemutatása - beleértve az ottani sikeres, érdekes embereket. Emellett jó volna kicsit több kitekintés a nagyvilágba, például, hogy mi foglalkoztatja az embereket Európában és távoli helyeken, vagy az adott helyen éppen mi számít „menőnek”. Tekintettel arra, hogy a nők irányítják a család és így a társadalom egészséges életének alakulását, hangsúlyosabban kellene vállalni az egészségnevelést - persze a lap színvonalának megfelelő szinten. Azt hiszem, hogy Magyarországon még az elit köreiben is nagy a lemaradás ezen a téren, sőt nagyanyáinkhoz képest is visszafejlődtünk.