Mahó Andrea neve hallatán a legtöbbünknek a világhírű musical, Az Operaház fantomja jut eszünkbe, nem véletlenül, hiszen a színésznő közel 10 éve alakítja Christine-t, a bájos és tehetséges fiatal szopránénekesnőt. Az énekesnő a szakközépiskola elvégzése után iratkozott be Gór Nagy Mária Színitanodájába. Később a Győri Nemzeti Színházhoz szerződött, majd megkapta az Operettszínház és Thália Színház közös produkciójában a főszerepet, a West Side Story Mariáját. Az igazi sikert azonban Az Operaház fantomja előadás főszerepe hozta meg számára. Bár mára számos rangos elismerést és díjat tudhat magáénak, a színház és munka iránti alázat a mai napig fontos számára. A szerepeit és a darabokat, valamint azt, hogy színpadon lehet, igazi csodaként éli meg.

– Hogyan kerültél kapcsolatba a színházzal?

– Gyerekkoromban sokat jártunk színházba, de akkor még fel sem merült bennem, hogy egyszer majd színésznő leszek. A szinkronnal kezdődött a pályafutásom, ott mondta a mesterem, Gerhardt Pál, hogy nagyon tehetséges vagyok. Ez keltette fel az érdeklődésemet, így kezdtem el tanulni, és a színház felé fordultam.

– Volt valaki a családból, esetleg olyan példakép, akinek a személyisége inspirált a kezdetekben?  

– A szüleim, a nővérem  és barátaim támogatását mindig maximálisan élveztem. Példaképként a tehetséges, sikeres hazai és nemzetközi kollégák inspiráltak, akik puszta jelenlétükkel felkeltették a közönség figyelmét. A természetesség és a munka iránti alázat mai napig kulcsa pályafutásomnak.

– Van olyan szerepálmod, amit nagyon szeretnél eljátszani, de még nem sikerült megvalósítani a színpadon?

– A My Fair Lady főszerepe eddig elkerült, de ami késik, nem múlik, remélem. Audrey Hepburn nagy kedvencem és példaképem, ennek ellenére Mahó Andi-sra formálnám a karaktert.

– Nagyon fiatalon kaptál EMeRTon- és Artisjus-díjakat. Mit jelentettek számodra az elismerések?

– Valóban nagyon fiatal voltam, és nagy öröm és büszkeség számomra, hiszen szakmai elismeréseket kaptam. Ezek a díjak mindig megerősítik bennem azt, hogy jó úton haladok, és folytatnom kell, amit elkezdtem. Csodálatos érzés, amikor elismernek, tisztelnek és megbecsülnek. Nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki hisz bennem és támogat.

– Mik a tervid a jövőre nézve? Mennyire vonzó számodra a külföldi karrier lehetősége?

– Sokat szeretnék énekelni, szép szerepeket játszani akár itthon, akár külföldön. Úgy érzem, erre születtem. Lehetőségem van a világhírű Rhoda Scott-tal egy színpadon énekelni, és a közeljövőben más nemzetközi világsztárral fellépni, de nem tervezem, hogy hosszú időre elhagyom az országot.

– A Mary Poppins mondhatnimár legendás karakternek számít. Milyen érzés volt eljátszani a szerepet?

– Egy csoda. Mary egy bölcs, humoros nő, aki sok mindent tud és tanít az életről. Az ő bőrébe bújni igazán megtisztelő feladat. „Megtörténhet bármi, hogyha hagyod...”

– Ha lehetne egy-két mondatban megfogalmazni, mi számodra a darab üzenete?

– Az életben két alapdolog van a hit és a szeretet, ha ennek tudatában vagyunk, a nehézségeken is könnyedén át tudunk lendülni, és boldogok lehetünk

– Ha igazak az információk, fogékony vagy a spirituális dolgokra. Van esetleg valamilyen bevett rituáléd az öltözőben előadás előtt?

– Igen, van. Hiszek egy erő létezésében, ami segít mindannyiunknak „ÉLNI” az életünket. Az rajtunk múlik, ki hogyan sáfárkodik ezzel az erővel. Mindig leülök pár percre, behunyom a szemem, és lecsillapodom. Ez egyfajta gyors meditáció, segít az összpontosításban.

– A neved hallatán a legtöbb embernek Az Operaház fantomja jut először eszébe. Mit jelent számodra ebben a darabban játszani? Milyen érzésekkel gondolsz rá?

– Még mindig a nagy kedvencem. Nagyon szeretem a zenéjét és a történetet. Sok pozitív élmény fűz hozzá. Hatalmas megtiszteltetés és büszkeség volt számomra Christine szerepe. Mai napig hálás vagyok érte és boldogan játszom.

– A kezdetek kezdetén könnyű vagy nehéz volt azonosulni a szereppel?

– Az első perctől tudtam azonosulni vele. Közel áll hozzám, ezt Szirtes Tamás igazgató úr is egyből meglátta, megérezte. Minden alkalommal egyre jobban érzem a karaktert. Nincs két egyforma érzet, bármennyiszer kell eljátszanom, mindig van valami, amit hozzá tudok tenni, és ettől is oly csodálatos ez a szakma, soha nem válik unalmassá, nem rutinból játszom, hanem szívből és lélekből. Nem éreztem soha se fáradságot, sem unalmat. A darab igazi felüdülés számomra, és remélem, hogy még sokáig játszhatom Christine szerepét.

– Ha igaz, találkoztál Andrew Lloyd Webberrel is, mikor Magyarországon járt.
Megosztanád velünk, mit mondott neked, miről beszélgettetek?

– Igen, többször találkoztam vele, sőt első lemezem ajánlóját is ő írta. Azt monda, kivételes tehetségű művész vagyok, csodálatos a hangom, és tárjam ki kapukat, mert ennek a hangnak nem szabad csak Magyarországon maradnia. Amúgy meg igazi kedves, tisztelettudó úriember. Igazi példa lehetne a mostani fiatalemberek számára.

– Milyen fellépésed lesz mostanában, miben láthat újra a közönség?

– Továbbra is láthatnak a Madách Színházban: Az Operaház fantomjában, a Mary Poppinsban, a Szerelemvarázsban (önálló estem, amely a szerelemről szól, és Miller Zoltán a vendégem), a Győri Nemzeti Színházban a Mágnás Miska Rolla szerepében, valamint számos koncerten szerte az országban.

Képek forrása: Madách Színház