Európa egyik leggazdagabb hűbérura volt a vőlegény, a nála húsz évvel fiatalabb, polgári származású menyasszony pedig az Opera ünnepelt prímabalerinája. Máshol, szebb időkben tündérmese, itt és akkor rémálom.
Házasságuk igazi XX. századi történet. A történelem hol egyszerűen csak beavatkozott, hol durván beletaposott az életükbe. Sorsuk mintha eleve egymásnak szánta volna őket: a csigaházába visszahúzódó herceg várta az őt kiszabadító jó tündért, aki tizenévesen pontosan tudta, milyen férfi kell neki: feltétlenül magas, az átlagból kiemelkedő, sötétszőke. Egy nap majd megpillantja az operaház nézőterén.
A herceg
|
ÖRÖKÖS
|
|
"A tizenkettedik Esterházy herceg többek közt 28 kastély és vár, továbbá 232 ezer hektár szántóföld örököse volt."
|
1901. március 23-án, 22 óra 30 perckor Kismarton szabad királyi városban megkondul a kastély délnyugati tornyának hét tonnánál is súlyosabb harangja. Örömhírt közöl a helybéliekkel: megszületett a galántai Esterházy hercegi család legifjabb tagja, akit Pál Mária Alajos Antal Miklós Viktornak neveztek el. Egyszer majd ő lesz 28 kastély és vár, 232 ezer hektár szántóföld, a Fertő tó nagyobbik fele, hatalmas Balaton-parti ültetvények, 79 kegyúri templom és felbecsülhetetlen értékű műkincs egyedüli ura – a legdúsabb örökség várta a kettős monarchia minden birtoka között. A jövőbeni tizenkettedik Esterházy hercegnek igazán nem kellett aggódnia, hogy nem lesz miből eltartania leendő örököseit, ezért már kamaszkorában kinézték lányuknak a fényes partiról álmodó főrangú anyák. Úgy gondolták, bárhogy is végződjön az I. világháború, egy olyan hatalmas birtok, mint az Esterházyaké, nem tűnhet el nyomtalanul.
Nem sokat tévedtek. Igaz ugyan, hogy Amerika a legrosszabbkor üzent hadat Németországnak, amikor a nézeteltérések már maguktól is elcsitultak volna a szembenálló felek kifáradása miatt. Beavatkozásuk megkongatta a harangot a vén Európa és a Monarchia drámai végjátékához, a trianoni békeszerződéssel pedig kisebb lett, és két részre szakadt az Esterházy-birtok, miután Burgenlandot leválasztották Magyarországról. De ennek majd csak később lesz jelentősége, a II. világháború után. Pál továbbra is a legjobb partinak számít, csak egyvalami hiányzik a boldogságához: a tündérlány. Erre még sokáig kellett várnia…
A táncosnő
|
ÖRÖKÖS
|
|
"A tizenkettedik Esterházy herceg többek közt 28 kastély és vár, továbbá 232 ezer hektár szántóföld örököse volt."
|
Tündére 1920. május 24-én születik meg Budapesten, dr. Ottrubay Dezső törvényszéki elnök és Schmidt Róza lányaként. Melindának hívják. Mindkét család ahhoz a művelt, vagyonos, kisnemesi réteghez tartozott, akiket dzsentrinek neveztek. Az Ottrubayak Szlovákiából települtek át, idővel meggyőződéses magyarrá váltak, legtöbbjük jogásznak tanult, vagy földbirtokos lett. Az anyai ág felmenői akkor vándoroltak be, amikor a magyar királyok német kézműveseket telepítettek az országba. Több nemzedéken át tartó anyagi és társadalmi felemelkedésük során földbirtokot szereztek, de több neves matematikus is akadt közöttük.
A kis Melinda harmonikus, nyugodt polgári légkörben nevelkedik. Naponta sétál, hétvégeken az édesapjával, naphosszat zavartalanul játszik a gyerekszobában. Akkor a legboldogabb, ha anyja zongorázik, ilyenkor a háta mögé oson, és táncol. Iskolai tanulmányait a főváros legjobb intézményében kezdi, az angolkisasszonyoknál.
A teljes cikk a La femme 2014. őszi számában olvasható.
