Schmittné és a Cipősdoboz

Bár a First Lady-szerepnek itthon nincs akkora hagyománya, mint a tengerentúlon, az elmúlt húsz évben akadt néhány emblematikus elnökfeleség Magyarországon is. Egyesek társadalmi szerepvállalásukkal és szakmai sikerekkel, mások férjük karrierjének támogatásával hívták fel magukra a figyelmet, érdekes azonban, hogy többnyire nem sújtotta őket a miniszterelnökök, köztársasági elnökök esetleges negatív megítélése.

Dr. Scmhitt Pálné Makray Katalin

Bár elmondása szerint hivatalosan szabályozott feladatköre nincs, férje kinevezését követően elődeihez hasonlóan ő is kiválasztott egy számára fontos ügyet – „a magyar hagyományok ápolását, az állami szimbólumok minél szélesebb körben való népszerűsítését, kulturális örökségünk védelmét és a magyar emberek szolgálatát” – és annak szószólójává vált.

A First Lady helyett inkább „az elnök felesége” megnevezést preferáló Schmittné azon túl, hogy számos olyan rendezvény háziasszonya, előadója, amelynek tematikája a magyarság, a magyar kultúra és tradíció, az Egészség Hídja Összefogás fővédnöke, valamint gyakran látni őt sérült, hátrányos helyzetű gyermekeket segítő kezdeményezéseken is. Az ünnepek közeledtével a szokásosnál is több teendője akad, hiszen ilyenkor számos karácsonyi segélyprogramtól kap felkérést, idén ő lesz a Cipősdoboz koncert fővédnöke, de ugyanilyen tisztséget látott el egy jótékonysági hangversenyen is, amelyet csángó gyerekek karácsonyi megajándékozására rendeztek november végén.Makray Katalin nagy előnynek tartja sportolói múltját – a 60-as években kétszer volt az olimpiai csapat tagja, és egyszer az év tornásza –, hiszen mint mondta, ez olyan tartást adott neki, amely nagy segítséget jelent a váratlan helyzetek kezelésében. Tv-tornás múltját nem szégyelli, hiszen az „egy kis mozgás mindenkinek kell” szlogennel futó műsorban három lányával együtt éveken át buzdította az embereket testmozgásra, azt pedig sokan nem is sejtik, hogy az aerobic hazai meghonosítása is neki köszönhető.
Öltözködésében szintén a tradicionális vonalakat kedveli, egy múltbéli nyilatkozata szerint, ha közszereplőként megy valahova, akkor polgári nemzeti viseletet ölt, „mivel ez nem kihívó, senkit sem sért, ugyanakkor ad egyfajta tartást, és kifejezi a hovatartozást”.

Dr. Lévai Anikó

Orbán Viktor felesége a rutinos First Ladyk életét éli, ám időről időre sikerül feldobnia egy-egy váratlan projekttel az előadásokat és karitatív megmozdulásokat. Legutóbb egy új, Attitude névre keresztelt állami érdekeltségű divatmárka sajtótájékoztatóján tette tiszteletét a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet képviseletében, ugyanis a Zoób Kati tervezte ruhákat az állami tulajdonú Kézmű Kft. dolgozói készítik el, akik között több mint 3000 megváltozott munkaképességű ember van.

Orbánné a megnyitón a divat társadalmi felelősségvállalásáról beszélt, majd egy kalocsai mintákat tartalmazó kötetet ajándékozott Zoób Katinak. Az Attitude bevezetése nem maradt szó nélkül, hiszen nemzetközileg is egyedülállónak számít egy állami divatmárka létrehozása. Lévai Anikó arról nem beszélt, hogy ruháit Zoób-kreációkra cseréli-e a jövőben, de eddig főleg visszafogott stílusáról ismertük, a róla készült képek tanúsága szerint a jogász végzettségű First Lady a mindennapokban általában a kényelmes, hétköznapi öltözékeket részesít előnyben, a hivatalos eseményeken pedig a bevált – kék, szürke, fekete – színek és kosztümök híve. A praktikus ruhaválasztás nem véletlen, hiszen civilben többgyermekes édesanya, egyébként pedig az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagyköveteként és a Gyermekmentő Szolgálat egyik alapítójaként sok teendője akad. Előbbivel járt már Üzbegisztánban és Afganisztánban is, de a tavalyi iszapkatasztrófa után néhány nappal már Kolontáron segédkezett.

Dobrev Klára

Nem sokkal férje miniszterelnöki kinevezése után adott interjújában Dobrev Klára arra is kitért, mit gondol az itthon oly kevés hagyománnyal rendelkező First Lady-szerepről. „Megfelelő humorral kell kezelni ezt a helyzetet, és jól is ki lehet használni, nekem még most is vannak világmegváltó terveim. Leginkább az egészséges életmód az, aminek fontosságát hirdetni szeretném, hiszen Magyarországon ez különösen nagy probléma” – mesélte az Indexnek Dobrev Klára, akinek élete igencsak a feje tetejére állt akkoriban, hiszen otthagyta hivatali pályáját, és hiába ismerte már születése óta a politika és diplomácia világát, egy teljesen új szerepbe csöppent bele.

Ahogy tervezte, az egészséges életmód és a megelőzés ügyét karolta fel, az Egészség Hídja Összefogás fővédnökeként arra buzdította a magyar nőket, hogy rendszeresen vegyenek részt szűrővizsgálaton, hiszen nagyobb eséllyel gyógyulhatnak meg, ha idejében diagnosztizálják a mellrákot; a Liliom programban – amely a méhnyakrákszűrés fontosságát hirdeti – szintén hasonló feladatot látott el. Emellett több előadást is tartott a dolgozó nők jogairól, alacsony mértékű foglalkoztatottságáról, a férfiak és a nők közötti bérkülönbségekről, valamint a kisgyermekes anyák hátrányos helyzetéről. A karrier és a család közti egyensúly problematikájának hiteles szószólója volt, hiszen korán szült, majd a karrierjét építette. A First Ladység külsőségekre vonatkozó hagyományát nem érezte magához túl közelinek a stílusát konzervatívnak tartó Gyurcsányné, aki saját bevallása szerint nem divatőrült, és leginkább a kiskosztümöket részesíti előnyben. Ennek ellenére sikerült elkövetnie egy protokoll- és divatbakit, ugyanis miniszoknyában várta a japán császárnét, ami súlyos illetlenségnek minősül.

Mádl Dalma

Bár férje hivatali ideje jó pár éve lejárt, Mádl Dalma nem hagyott fel a karitatív munkával, hiszen az elesettek megsegítése már fiatalkora óra kitölti az életét. Kamasz lány volt, amikor barátnőivel ajándékokat, ruhákat és élelmiszert gyűjtöttek szegény családoknak, amelyeket szenteste hagytak ott a rászorulók ajtaja előtt.

Mádl Ferenc köztársasági elnökké választását követően társadalmi szerepvállalása még hangsúlyosabbá vált – mivel az egyik legfontosabb értéknek a családot tartja –, különös figyelemmel fordult a nagycsaládosok és gyerekek felé, a Katolikus Caritas pedig jószolgálati nagykövetének kérte fel. A tisztség sok elfoglaltsággal járt, ám Mádl Dalma mindig nagy szeretettel beszélt az árvaházakban, kórházakban, gyermekotthonokban, árvíz sújtotta területeken tett látogatásokról. Munkáját több díjjal is jutalmazták, 2007-ben az egyházmegyék, egyházközségek és a karitászszervezetek ajánlásának köszönhetően Erdő Péter bíborostól vehette át a Szent Erzsébet Rózsája díjat. Hat éve a Polgári Magyarországért Alapítvány kitüntetése mellé járó pénzösszegből létrehozta alapítványát – Istenadta Tehetség –, amely nagycsaládban élő tehetséges gyermekeknek nyújt lehetőséget arra, hogy középiskolába és kollégiumba járjanak. Élete egyik legnagyobb élményének a vatikáni látogatást tartja, amikor II. János Pál pápa audiencián fogadta őt és Mádl Ferencet.

A rendszerváltás első asszonyai – Göncz Árpádné, és Antall Józsefné

A rendszerváltás utáni első demokratikusan választott kormány miniszterelnökeként Antall József, valamint a köztársasági elnök Göncz Árpád a kor emblematikus figurái voltak, csakúgy, mint feleségeik. Göncz Árpádné saját bevallása szerint nem is számított rá, hogy férje ilyen pozícióba kerül, így sok értelemben felkészületlenül érte őket ez a helyzet.

Addigi élete nem kifejezetten a protokollról, státuszról és elnöki pompáról szólt, hiszen Göntér Mária Zsuzsanna nehéz időkben született, a nagy gazdasági világválság, a második világháború, majd a szocializmus és férje bebörtönzése megedzették a négy gyermeket nevelő, szociális munkás végzettségű asszonyt. Férje köztársasági elnökké választása idején is főként beteg szüleinek ápolása kötötte le a figyelmét, de mint ahogy korábban nyilatkozta, a protokolláris dolgoknak nemigen volt itthon hagyományuk. Amikor hivatalba lépett, férjének egy öltönyből, neki pedig két szoknyából és két kardigánból állt az ünnepi ruhatára, így amikor a walesi herceget és Dianát fogadták, aznap reggel kezdték el varrni az alkalomhoz illő kosztümjét. Szociális munkás múltjának köszönhetően mindig is természetes volt számára az elesettek segítése, de a 90-es évek elején találta meg azt az ügyet, amely mellett teljesen elköteleződött. Bár baráti körében volt olyan család, amely fogyatékkal élő gyermeket nevelt, akkor érlelődött benne elhatározássá a gondolat, amikor ellátogatott egy értelmi fogyatékosoknak rendezett nemzeti sportfesztiválra. 1993-ban férjével létrehozták a Kézenfogva alapítványt, amelynek ő lett az elnöke és vezetője. Számos lakóotthont alapítottak, és sokak szerint nagy szerepe volt abban, hogy ma az értelmi fogyatékosok élete, problémái már a társadalmi diskurzus részét képezik, és kormányzati szinten is elkezdtek vele foglalkozni.

Antall Józsefné Fülepp Klára szintén meghatározó időszakban állt egy meghatározó férfi mögött. A kinevezés őket is meglepte, hiszen ahogy mesélte, addig rendszerint a televízió híradójában figyelte a politikusokat, aztán egyik napról a másikra a férje is ott ült közöttük. Eleinte megszeppenve vett részt a miniszterelnöki pozícióval járó programokon, amelyek leginkább a külföldi First Ladyk kísérgetéséből állt. Ám hamar beletanult a protokollba, és egy tévéműsorban élete egyik meghatározó élményeként mesélt arról, amikor egy vacsora alkalmával id. George Bush jobbján ült, és az amerikai elnök elmesélte az asztaltársaságának, hogy mennyire megrázták őt Antallné Barbara Bushoz intézett szavai, miszerint ha a második világháborút követően az Egyesült Államok vonul be Magyarországra, nem lett volna négy évtizednyi orosz megszállás. Antallné manapság leginkább férje hagyatékát ápolja, valamint számos rendezvényen és megemlékezésen vesz részt díszvendégként.