A családi társas vállalkozásoknak általánosságban jobb a kockázati besorolása, és várhatóan hosszabb ideig is tevékenykednek. A családi összetartó erő meghatározó szerepet játszik az üzleti környezetben, ez pedig alacsonyabb kockázattal jár. Mindez nem azt jelenti, hogy a sikerük garantált, de a statisztikák szerint nagyobb rá az esélyük.

A hatalmas energiaár-robbanások az ő helyzetüket is nagymértékben megnehezítik, és ember legyen a talpán, aki ki tudja gazdálkodni a megnövekedett költségeket. A vásárlókra csak korlátozottan lehet átterhelni a megnövekedett költségeket, egy bizonyos árszint felett ugyanis eltűnne a vásárlóerő. Ez ma már egyformán érinti a kiemelkedő vagy jó teljesítményt nyújtó, családi kötelékkekkel dolgozó cégeket és más vállalkozásokat.

A „milliárdos” vállalkozások ötöde családi alapon működik

Jelenleg Magyarországon a társas családi vállalkozások száma meghaladja a 150 ezret, de a szakma az egyéni vállalkozókat és az egyszemélyes vállalkozásokat is a családi vállalkozások körébe sorolja, így a számuk több mint 900 ezer. Az Opten kimutatása szerint az egy személyhez kötődő vállalkozások száma ráadásul dinamikusan emelkedett az utóbbi években. Öt év alatt az egyéni vállalkozók száma 70 százalékkal, míg az egyszemélyes cégek száma 26 százalékkal növekedett. Ez azért különösen figyelemre méltó, mert közben a társas vállalkozások száma 7 százalékkal mérséklődött.

Az Opten összegzéséből az is kiolvasható, hogy évről évre egyre több magyar társas vállalkozás lépi át az egymilliárd forintos éves árbevételi határt, s közülük kiemelkednek a családi vállalkozások. Ma már minden ötödik ilyen társaság tagjai vagy ügyvezetői között fellelhető a családi kapcsolat. Jelenleg 2181 családi cég árbevétele haladja meg az egymilliárd forintot, mellyel már a „milliárdos” vállalkozások ötöde családi vállalkozás.

Az ország talán legismertebb autókereskedő családja. Az alapító,
Schiller Péter már átadta a stafétát fiának és unokájának.

Ezek többsége valóban családi jellegű, a befolyás döntő része a családtagok kezében van, nem csak elvétve keringenek a rokonok a családi vállalkozások tulajdonosi körében. A 2181 családi vállalkozás tulajdonosi és aláírói körének 60 százaléka kizárólag családtagokból áll! Az infláció rohamos növekedésével, a folyamatos áremelkedéssel, a forint elértéktelenedésével a jövőben e „milliárdosi kör” bizonyára bővülni fog, de ettől függetlenül e számok mégis sokatmondóak.  

Az élet minden területén

Izgalmas megnéznünk, hogy Magyarországon mely iparágakban jellemzőek a családi társas vállalkozások. Nem nehéz kitalálni, hogy elsősorban a kereskedelemben és a gépjárműjavításban, ahol a számuk meghaladja a 31 ezret. A szakmai, tudományos, műszaki ágazatban eléri a 29 ezret, ezt követi az építőipar és a feldolgozóipar, de már csak 13–14 ezerrel. Az Opten kimutatása szerint az egészségügyben 10 ezer családi vállalkozás dolgozik, kommunikációban 9 ezer, szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban 6 ezer, mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és halászatban együttesen 4600, oktatásban csaknem 4 ezer. Művészetben, szórakoztatási, szabadidős tevékenységben, valamint pénzügyi, biztosítási körben 3 ezer család végez vállalkozói munkát.

Ezek az abszolút számok, de még izgalmasabb megtekinteni, hogy mekkora arányban vannak jelen a társas családi vállalkozások az összes társas cég közül. Humán-egészségügyi és szociális ellátásban ez az arány meghaladja az 50 százalékot! Az oktatásban is csaknem 40 százalékban a családi társas vállalkozások a meghatározók. Szakmai, tudományos, műszaki tevékenységben, valamint mezőgazdaságban ez az arány 34–35 százalék, a művészetben

Budapest: első és egyben utolsó

Ami a regionális megoszlást illeti, nem meglepő, hogy Budapesten működik a legtöbb társas családi vállalkozás (csaknem 44 ezer), de mivel itt a legmagasabb a társas vállalkozások száma (214 ezer), országosan majdnem a fele, arányaiban a fővárosban van a legkevesebb e körből (20 százalék).

Ha az arányokat nézzük, Pest és Nógrád megyében is viszonylag kevés vállalkozást irányítanak családok (31, illetve 28 százalékban), de míg előbbiben több mint 86 ezer vállalkozás működik, utóbbiban kevesebb, mint 5 ezer. Az országban a családi társas vállalkozások aránya Tolna megyében a legmagasabb (38 százalék), melyet Hajdú-Bihar, Békés és Zala megye követ (36–36 százalék). Baranya, Veszprém, Somogy, Vas és Jász-Nagykun-Szolnok sem nagyon marad le a sorban (34–35 százalék). Az ország megyéire átlagban az egyharmados arány a jellemző. Hogy éppen mely megye mikor és miért előzi meg a másikat, vagy éppen marad le a többitől, arra a kutatók egyelőre még nem tudnak mindig pontos magyarázatot adni.

Ha a szakemberek ezer lakosra vetítik ki a megyékre jutó családi társas cégek számát, akkor megint Budapest kerül az élre (11), megelőzve Pest megyét (7,8). Jól áll Baranya és Komárom-Esztergom is (6,4, 5,7). Az utolsó helyeken ebből a szempontból Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád állnak (3,9, illetve 3).