A Centrál Színház 2018. március 9-én mutatta be Molnár Ferenc egyedülálló vígjátékát, a Delilát Puskás Tamás rendezésében. Az emberi természet mélyét, az öncsalásra, a pillanatnyi elrévülésre való hajlamot a darab kivételes humorral jeleníti meg. Az elcsábított férjet Stohl András alakítja, csábítóját Trokán Nóra, míg a furfangos feleséget a Jászai Mari-díjas, legutóbb többek között a Liza, a rókatündér, a Jupiter holdja című filmekben és Terápia 3. évadjában szereplő Balsai Móni játssza. A színésznővel a darab kapcsán beszélgettünk.
A Centrál Színházban jelenleg több darabban is szerepelsz. Mesélj kicsit a legújabbról, a Deliláról. Milyen a viszonyod a darabhoz és az íróhoz, Molnár Ferenchez?
Nagy örömömre már többször volt szerencsém Molnár Ferenc-darabban szerepelni. Nagyon szeretem játszani, mindig kivételes alkalom, amolyan ünnep, mikor ilyen darab kerül a repertoárba. Rendkívül érzékeny író volt, nemcsak szociális helyzetekbe látott bele nagyon mélyen, de a mögöttük álló egyén lelki síkjaiba is. Ez teszi darabjait, karaktereit annyira élővé és szerepeit olyan sokrétűvé, hogy játszásuk egy színész számára mindig izgalmas, élvezetes kihívás lesz. Nem véletlen, hogy külföldi színházakban is talán a legtöbbet játszott magyar író, és idegen nyelvű filmfeldolgozások is szép számban akadnak.
Mit gondolsz, miért olyan időtlen az ábrázolt jelenség?
A Delila egy csodálatos mese. Humorának legalapja az a tisztánlátás, amellyel az emberi lélek legjellegzetesebb síkjait mutatja meg. Időtlen darab, mind a történetet, mind a humorát tekintve. Rólunk szól. Olyan problémákat visz a színpadra, amelyek az életnek, az emberi természetnek mai napig szinte elkerülhetetlenül részei. A férfi és a nő viszonya, melyben az elmúlás és a szerelem egyazon ágról fakad. Miközben Molnár ezt cselekményszinten még mindig úgy tudja megcsavarni, olyan karaktereket tud teremteni, amelyek egyéni színezetet, új izgalmakat támasztanak a képletben.
A legkisebb szerepekig kidolgozott, élő karaktereit – a mellékszerepektől a főszerepekig – amellett, hogy mindig hihetetlen öröm játszani, nézőként együtt érezni velük legalább akkora élmény.
Mit mond a darab a férfiaknak, és mit a nőknek?
Ha szabad ilyet mondani, ez a darab kifejezetten a nőt ünnepli. Egyszerre humorosan furfangos, és meghatóan őszinte az az út, ahogy a nő megpróbálja elszeretett férjét visszahódítani. Elsőrangú szórakozás, lelki fröccs, de ugyanakkor életre szóló tanulság egyszerre. Minden színházlátogatónak csak ajánlani tudom.
A darab megjelenített kora egy tipikusan népszerű, sokszor feldolgozott, sokak számára visszavágyott kor. Az 1930-as évek miliője, képeivel, ruháival, karaktereivel együtt, dramaturgiai és lélektani szempontból is jó a kapcsolatok ábrázolására, mert a nemi szerepek szempontjából nőies nő és férfias férfi jelenik meg. Nem önmagukban állnak, hanem egymáshoz való viszonyukban mutatkoznak meg.
Milyen a viszonyod a társszínészekkel, Stohl Andrással és Trokán Nórával?
Nagyon örülök, hogy Stohl András a partnerem. Már dolgoztunk együtt, de valahogy emberileg és szakmailag is most értünk össze. Csodálatos színész, és csodálatos partner. Öröm vele együtt játszani. Egy olyan csirkefogó, aki pontosan ismeri magát, és ebben a darabban tökéletesen tudja adni ezt a karaktert.
A másik nagy ajándék a darabban számomra Trokán Nóri. A testvérével, Annával dolgoztam már együtt, Nórival most először. Hálás vagyok ezért a nagy találkozásért. Imádom a természetességét, amivel megeleveníti a karaktert, neki is abszolút testhezálló a szerep. Nem mellesleg gyönyörű nő, magával ragadó a megjelenése. A színészi válogatás tehát Puskás Tamás rendezői hozzáértését dicséri.
Milyen filmekben láthatunk még a jövőben?
A közelmúltban fejeződött be a Terápia záró évada, amelyben egy nagyszerű és okos pszichiáternő bőrébe bújhattam.
Idén Ujj Mészáros Károly második nagyjátékfilmjében, az X. (Tíz) munkacímű, skandináv hangulatú krimiben leszek látható, amelyet várhatóan ősszel mutatnak be a mozikban. Hihetetlenül nagy élmény, nagyon jó munka volt, ugyanakkor nehéz is: Viszonylag hosszú felkészülési időszakot és próbafolyamatot követően két és fél hónapig tartott a forgatási idő. Rendkívül összetett és kemény karaktert alakítottam, amely próbára tette a lelkemet, éppen ezért is volt annyira izgalmas feladat. Már nagyon várom a bemutatót!
Emellett Bodzsár Márk Drakulics elvtárs című vígjátékában kaptam egy epizódszerepet, aminek nagyon örültem, különösen, hogy Nagy Ervinnel, Rába Rolanddal és Nagy Zsolttal dolgozhattam együtt, a végeredmény pedig várhatóan emlékezetes lesz. Továbbá lehetőségem nyílt Nemes Jeles László Sunset című kosztümös drámájában is játszani rövidebb ideig, amely szintén idén kerül bemutatásra.
Fotók: Centrál Színház
