Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök a kulturális évad legnagyobb, 160 millió eurós építészeti beruházása, a Rudy Ricciotti olasz építész tervei alapján épülő MuCEM, az Európa és a Földközi-tenger Civilizációinak Múzeumában (Musée des civilisations de l'Europe et de la Méditerranée) mondta el ünnepi köszöntőjét, amely hivatalosan csak júniusban nyitja meg kapuit.

A nagyközönség számára a megnyitó ünnepség szombat délután az északi elővárosokban fényjátékokkal kezdődött. Ezután a szervezők mintegy 300 ezer embert vártak a belváros 31 pontján a "nagy lármázásra", ahol a helyiek - a templomok harangjátékának kíséretében - lábosokat, evőeszközöket és minden egyéb háztartási eszközt zörgetve a multikulturalitás jegyében 17 nyelven énekelve nyitották meg a kulturális évadot, amely a mediterrán világ, a Földközi-tenger népei és kulturális öröksége köré szerveződik.

"Ez nem is megnyitó, hanem egy hatalmas buli, amit részben maguk a helyiek szerveznek. Az az alapgondolat, hogy a marseille-iek vendégül látják a világot" - mondta Bernard Souroque, az este művészeti igazgatója. A megnyitó ünnepségek vasárnap este Arles városában hatalmas pirotechnikai bemutatóval érnek véget. A kulturális főváros címet ugyanis nem egyedül Marseille, hanem a helyi kereskedelmi kamara kezdeményezésére a teljes provence-i régió nyerte el.

A programsorozat közel 100 millió eurós összköltségvetésének húsz százalékát nagy mecénások és helyi vállalkozók fedezik, akik számára a pályázat benyújtásakor fontos szempont volt a környező városok vendéglátóiparának, közlekedésének és kereskedelmének a bevonása. Számításaik szerint minden befektetett euró hatszorosan térül meg, és a kulturális mecenatúra hosszú távra növeli Provence attraktivitását.

Az év során mintegy 10 millió turistát várnak a dél-franciaországi régió kilencven településen megrendezésre kerülő mintegy nyolcszáz kulturális rendezvényre.
Franciaország második legjelentősebb városa az elmúlt öt évben 660 ezer eurót költött közterei és intézményei felújítására: rendbe hozták a vitorlások ezreinek helyet biztosító "régi" kikötőt, új szállodák épültek, kibővítették a villamos és a metró vonalát. A görög hajósok által 2600 éve alapított, legrégibb francia város legjelentősebb fejlesztése - tucatnyi múzeum felújítása mellett - kétségtelenül a tengerpart visszaemelése a város vérkeringésébe, méghozzá három kulturális célú intézmény építésével.

A városvezetés az elmúlt hónapokban valóságos arculatjavító kampányt folytatott a mediterrán világra való nyitottságát és a híd szerepét büszkén vállaló kikötőváros régi hírnevének a visszanyerésére. Azt ugyanis az utóbbi években erősen megtépázták az észak-afrikai bevándorlók és a kelet-európai romatáborok miatti társadalmi feszültségek. Nem ritka az utcai erőszak - tavaly 25, halállal végződő fegyveres leszámolás történt drogbandák között -, erősödött a szélsőjobboldal támogatottsága, az átlagosnál hosszabbak a sztrájkok, tizenhárom százalékra nőtt a munkanélküliség, sőt egyes elővárosokban eléri az 50 százalékot is.

A kulturális évad három nagy epizódból fog állni, mindegyik szakasznak lesznek látványos, a családokat megmozgató utcai rendezvényei, nagyszabású kiállításai és épületavatásai.

Az Európa Kulturális Fővárosa címet 1985-ben hozta létre az Európai Bizottság, 2000 óta általában két város osztozik rajta. Idén Marseille mellett a szlovákiai Kassa lesz a másik helyszín, ahol a január 19-20-i hétvégén kezdődik a rendezvénysorozat.

(MTI)