Pedig a vörös hajú színésznő egyáltalán nem úgy tervezte, hogy maga lesz a megtestesült drámakirálynő. A december elején ötvenegyedik életévét betöltött Moore közel sem érzi magát idősödő hollywoodi filmsztárnak, sokkal inkább szívesen foglalkoztatott, igazi színésznőnek. Egyetlen problémája akad, amit nehezen old meg: kevés számára a nap huszonnégy órája.

Különleges szerepek találják meg, ő pedig bátran belevág a legfurcsább figura megformálásába is. Emlékezetes alakításainak egyike Amber Waves, a pornósztár, a „Boogie Nights”-ban 1997-ből, vagy Clarice szerepe – Jodie Foster helyett - a 2001-es „Hannibal”-ban. De visszaemlékezhetünk monológjára, amelyet pucéran osztott meg a nézőkkel, a „Rövidre vágva” című moziban, 1993-ban. „Az igazságot keresem – mondja. – Az emberek ugyanis nem engem akarnak látni a figurámban, hanem önmagukat.”

Julianne lázba hozza a férfiakat, járjon bárhol a világban. Karcsú, ruganyos alakja, előkelő arca, lángvörös haja és szexis hangja hatására ma is lábai elé borul minden férfi. Ezt a sex-appealt még az sem zavarja, hogy lassan leszbikus ikonná válik. Saját neméhez vonzódó szerepet alakított az Órákban és a Pippa Lee életeiben, és egy homoszexuális férfi feleségét a Távol a mennyországtól című filmben. Most Lisa Cholodenko új filmjében, a „The Kids Are All Right”-ban a nála nem kevésbé remek színésznő, Annette Bening oldalán alakítja egyik tagját egy leszbikus párnak, akiknek gyerekei megtalálják spermadonor apjukat.

Moore húsz év alatt mintegy hatvan filmben szerepelt. Karrierjét az teszi igazán figyelemre méltóvá, hogy a legtöbb alkotás, amelyben játszott, elnyerte mind a közönség, mind a kritikusok elismerését. Az említett filmek mellett a Magnólia, az Eszményi férj, a Kikötői hírek biztosan ezek közé tartozik.

Julie Anne Smith 1960. december 3-án született Fayetteville-ben, Észak-Karolinában. Egy társadalomkutató és egy katonai bíró lányaként vándoréletet élt, úgyhogy csaknem egy tucat várost említhet gyermekkori otthonaként. Az állandó változások közepette egy biztos pont már korán megjelent életében: imádott szerepelni. Szülei hatására falta a könyveket, és ugyancsak ők mutattak neki utat az érzelmes drámák felé. Tanulmányai (Boston University’s School of the Performing Arts) után hamarosan televíziós szerepekben találta magát, és nem sokkal később, néhány felejthető film után, próbafelvétel nélkül választotta ki őt Steven Spielberg, hogy a dínók világába kerülhessen, az „Elveszett világ: Jurassic Park”-ban.

A többit már említettük: jöttek a sikerfilmek, a színésznő pedig Hollywood álomcsapatának tagja lett. Állandóan telt határidőnaplója leginkább a házasságára lehet veszéllyel, pedig a színészként és íróként is elismert Julianne Moore szívesen főzne valamit legalább hetente egyszer harmadik a férjének, két gyermeke apjának, Bart Freundlichnak. „Sajnos, ez szinte lehetetlen” – vallotta be a színésznő a Freckleface Strawberry című musical New York-i bemutatóján. A darab Julianne mesekönyve alapján született.

Mesét is épp azért ír pedig, mert a család igazán fontos a számára, eltökélte, ezt semmi nem ronthatja el. Az élet nehézségeit kellő vidámsággal és humorral veszi, hogy végre elhiggyük: ez a valódi Julianne Moore.„Azt hiszem, az emberek igazán elcsodálkoznak, amikor azt tapasztalják, hogy nem vagyok az a rettentően komoly ember. És nem vagyok szigorúan komoly a színészetben sem. A próbákat például ki nem állhatom, és gyűlölöm, ha valamit a végletekig kell tökéletesíteni. Azok a rendezők az én embereim, akik nem szívesen beszélnek fölöslegesen!”