A divat egyik koronázatlan királya, Karl Lagerfeld egyike azon tervezőknek, akik a divatvilág folyamatos változásait, átalakulásait látva, megpróbálnak igazodni a technológia, valamint az emberek változó igényeihez. A designer tisztában van azzal, hogy ma már egy kollekció bemutatásához nem elég, ha szemet kápráztató ruhakölteményeket vonulatunk fel, a fényűző körítés és a monumentális díszletek éppoly fontos részei az élménynek. Lagerfeld idén a művészetet csempészte be a Chanel bemutatójára, máskor jéghegyeket varázsolt a kifutóra, de olyan is előfordult már, hogy az egész fölgolyó feltűnt a modellek háta mögött. A 2010-es ready to wear őszi kollekció díszleteihez egy 265 tonnás valódi jéghegyet használtak, amelyet Észak-Svédországból szállítottak oda, majd vissza, és 35 jégszobrász faragta formára.
Az idei New York Fashion Weeken a technológia még nagyobb szerepet kapott, mint eddig bármikor. A tervező Ralph Lauren 4D-hologramos bemutatója, melyet egy 18 méter magas, 45 méter széles vízfalra vetítettek ki a Central Parkban, több száz néző előtt hatalmas sikert aratott. De nem csak a tervező próbálkozott az innovatív kivitelezéssel. Rebecca Minkoff 3D-s mintákat tervezett, melyek szemügyre vételéhez a közönségnek speciális 3D-s szemüvegre volt szüksége. A különleges vizuális technikai megoldások láthatóan már a divat berkeiben is fontossá váltak.
De mégis, mi ma a szerepe a divatbemutatónak, és mi várható a jövőben? „Úgy tűnik, a divathetek egyre inkább a színházi látványvilágot idézik meg. Azt mondhatjuk, hogy a bemutatók kulturális élményt jelentenek. Angela Ahrendts, a Burberry egykori vezérigazgatója egyszer azt mondta: »Már régóta nem a divatbusinessben utazunk, sokkal inkább a szórakoztatóipar részei vagyunk.« Valószínűleg igaza van. Mostanra egy-egy bemutató kiadásai a mozifilmek, vagy akár West End-színdarabok költségeit is megközelíthetik” – mondta a fiatal tervező, JW Anderson.
Természetesen ez nem probléma sem Chanelnek, sem Louis Vuittonnak, de mi lesz így a fiatal, feltörekvő designerekkel? Tizenöt évvel ezelőtt Nagy-Britanniában egy tervező mindössze 20 ezer fontból könnyen megszervezhetett egy bemutatót. Mostanra azonban ez a minimumösszeg felszökött 100 ezer fontra, és akkor ez még csak szerény bemutatónak mondható.
Persze nemcsak a költségek emelkedtek, hanem az elvárások is sokkal magasabbak, és a jövőben még tovább nőnek majd. Az olyan divatházaknál, mint Valentino, Balenciaga, Prada vagy Alexander McQueen, a ready-to wear kollekciók már inkább couture szintre emelkedtek, mind a kivitelezés, a precízió, mind az ötletek tekintetében. „A prekollekcióknak köszönhetően már nem csupán az értékesítési szempontok dominálnak. A márkák a kifutókat identitásépítésre használják, ilyenkor a cél, hogy megmutathassák kiemelkedő, inspiráló oldalukat is. Ezeket a ruhákat azonban nemcsak előállítani, de eladni is igen nehéz – mondta Justin O'Sheaa, a Mytheresa.com igazgatója, majd hozzátette: – Az Alexander McQueen-kollekciók a kifutón gyakran tisztán image-építésre szolgálnak. De az ilyen bemutatók rendkívül fontosak a divatiparban. Egy álmot, illetve fantáziavilágot hoznak létre, és a divatvilágnak szüksége van ezekre a látnokokra, hogy továbbléphessen a következő fázisba.”
Bár az élő videostream bemutatók egyre nagyobb szerepet kapnak, a valódi bemutatók sokak szerint még mindig nem helyettesíthetők velük. „Egy ilyen bemutatón rendkívül fontos a hangulat, a beszélgetés, az árnyalatok és az apró részletek. Ezek videofelvételen nem látszanak, bármilyen jó zoommal rendelkezzen is egy kamera” – mondta O'Shea. Az igazgató szerint a kifutók világa a jövőben egyre látogatottabb lesz. A jegyügynökségek kihasználják a lehetőségeket, s ezután elképzelhető, hogy olyanok is ott lesznek abban a bizonyos első sorban, akik fizettek az élményért.
Okosdivat és 3D-nyomtatás
Egyes cégek és tervezők szerint a jövő az intelligens ruháké, amelyek lényege, hogy az egyes darabok elhelyezett szenzorok mérik a viselő fizikai és egészségi állapotát. Egyes sportruházati cégek már ma is gyártanak olyan sportruhákat, amelyek képesek erre. Rebeccah Pailes-Friedman, a Pratt Institute professzora az intelligens textíliák és a hordható technológia egyik legjelentősebb kutatója. Rebeccah régóta foglalkozik sportruházati designnal és formatervezéssel, éppen ezért pontosan tudja, mennyire fontos, hogy a testünk szorosan és tökéletes harmóniában működjön együtt a ruhával. Amikor az öltözködésre gondolunk, legtöbben egyszerűen csak egy anyagot látunk, amely ápol és eltakar, kifejezhető általa a stílusunk, és megvéd a környezeti elemektől. Ez az elképzelés azonban, úgy tűnik, egyre inkább megváltozik, és az intelligens textíliák nyitják meg az utat ehhez a változáshoz.
De mit is jelent pontosan az okos textília? A kutató állítása szerint ezek olyan anyagok, amelyeket teljesen új technológiával fejlesztettek ki, és számos új, hasznos, illetve különleges funkcióval láttak el. „Az intelligens textíliák számos olyan dologra képesek, melyekre a hétköznapi anyagok nem, beleértve akár a kommunikációt, vagy az átalakulást. Az egyik kategóriájukba, az esztétikaiba olyan ruhák tartoznak, amelyek fényeket bocsátanak ki, esetleg változtatni tudják a színüket. Egyes anyagok a környezetükből gyűjtik be az energiát, kihasználva a rezgéseket, a hangokat, vagy éppen a hőt. A másik kategóriába tartozó teljesítménynövelő intelligens ruhák jelentős szerepet játszanak a sportban és a hadiparban. Vannak anyagok, amelyek segítenek szabályozni a testhőmérsékletet, kontroll alatt tartják az izomrezgéseket, ezáltal fokozzák viselőjük teljesítményét. Más anyagokat arra fejlesztettek ki, hogy hatékony védelmet nyújtsanak az extrém, szélsőséges környezeti veszélyek, akár a sugárzás ellen. Az egészség és a szépségipar szintén kihasználja ezen újítások lehetőségeit, kezdve a kábítószer-függőség kezelésére használt orvosi textíliáktól egészen a hidratáló vagy anti-aging ruhákig.”
De nem csupán az intelligens textília, hanem a 3 dimenziós nyomtatás is egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a divat berkeiben. Iris van Herpen holland tervező például a párizsi divathéten haute couture kollekciójának új darabját a belga Materialise vállalat 3D-s nyomtatási technológiájával készítette. Az új technológia teljesen átalakíthatja nemcsak a kivitelezést, de a piacot is. Amellett, hogy tömeges személyre szabást tesz lehetővé, nincs szükség raktárkészletre, és a piacra jutási idő is rendkívül felgyorsulhat. A technika lényege, hogy a számítógépen tervezett 3D-s modellről tökéletes másolatot, valóságos, kézbe fogható térbeli tárgyat képes készíteni. Az otthonra is megvásárolható 3D-s nyomtatóknak köszönhetően egyes becslések szerint 2050-re akár egész ruhatárunkat felfrissíthetjük.
Ökotudatos divat, avagy a Biocouture
A Biocouture gyakorlatilag a ruhanövesztés tudományáról szól, a kifejezés az élő ruhát takarja. Suzanne Lee londoni származású tervező ruhák növesztésével próbálkozik, olyan mikroorganizmusokkal kísérletezik, amelyekkel textilt lehet előállítani. A kutató és egyben tervező mikrobiális anyagot képes növeszteni zöld tea, cukor és élesztő keverékében. Lee kabátok, cipők sokaságát készíti el a bioanyagból, melyet baktériumok termelnek egy tartálynyi folyadékban. Az így kapott bakteriális cellulóz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a bőr. A ruhák komposztálhatók, ugyanúgy eldobhatjuk őket, akár a zöldség héját. Ez a technológia képes lehet teljesen átalakítani a dizájnt, a ruha-, valamint kiegészítőgyártást, és fenntartható jövőt teremthet a divat számára is. Lee bízik abban, hogy a jövőben a ruházati anyagok önmagukban élő szervezetek lesznek, melyek szimbiózisban élnek az emberi testtel, és akár a betegségek tüneteit is felismerhetjük általuk.
