Richard Branson szeret úgy tenni, mintha az üzlet csak a hobbija lenne. Inkább modernkori Willy Foggnak látja magát. Ám őt nem az vonzza, hogy nyolcvan nap alatt körbeutazza a Földet, sokkal inkább az, hogy az utazás nyolcvan izgalmas módját találja meg vízen, földön, levegőben. 1986-ban hajója, a Virgin Atlantic Challenger II a valaha mért legrövidebb idő alatt szelte át az Atlanti-óceánt. 1987-ben a Virgin Atlantic Flyer, a világtörténelem legnagyobb légballonja ugyanezt az utat járta be. A rossz idő és műszaki hibák miatt Branson több kísérlete is kudarcba fulladt, hogy ő legyen az első, aki ballonnal megállás nélkül megkerüli a Földet, a Csendes-óceánt viszont kipipálhatja: 1991-ben Japánból Kanadába repült, ismét rekordgyorsan, több mint 320 kilométer per órás sebességgel.

Vakmerő rekordok

Feltehetően övé a legtöbb, nyilvánosságot kapott halálközeli élmény. Ötször mentették ki a tengerből, egyszer egy fagyott tóból. Az egyik Föld körüli kísérlete közben ballonja lezuhant az algériai sivatagban. Egy másik alkalommal a kínai légierő megfenyegette, hogy lelövik a Himalája fölött lebegő ballont. Csak a brit diplomácia ászainak segítségével sikerült levegőben − és így életben − tartani. Nem sokkal később belezuhant a Csendes-óceánba. Egyszer megkérdezték tőle, hogy a kísérletek valójában nem a tulajdonában lévő Virgin Atlantic légitársaság reklámfogásai-e. Branson erre azt válaszolta: „a cég pr-esei épp azt mondták, hogy tulajként a lehető legrosszabb, amit tehetek, hogy belefulladok tengerbe”. A marketingesek azért csak kihasználták a főnök baleseteit, az egyik röplapon ez állt: „Ugyan már, Richard. Ennél sokkal kényelmesebb módja is van annak, hogy átkelj az óceánon.”

Legutóbb idén nyáron, biciklivel hajtott át majdnem a túlvilágra. Szerinte csak a sisakon múlt, hogy túlélte. Lepergett előtte az élete, ahogy nagy sebességgel száguldva felbukott egy buckában. Arccsonttöréssel, ínszalagszakadással, zúzódásokkal és horzsolásokkal megúszta. Megint. Februárban megcsípte egy tüskés rája, azután meg betört a feje, amikor nekiment egy golyóálló üvegajtónak. 

A szerencse, Richard Bransonnak hála, új értelmet nyer. 1977-ben felszállt egy pterodactylushoz hasonlító repülő masinára, amely lényegében egy tricikli volt − hatalmas szárnyakkal és motorral. Előtte még csak egyszer repültek vele, de a feltaláló befektetőket keresett. Branson, ahogy meglátta, felugrott rá, és vadul pedálozni kezdett. Mielőtt észbe kapott volna, már a magasban járt. Máig nem tudja, hogyan maradt életben. A rá következő héten a feltaláló, Ellis is tett vele egy kört, ő azonban lezuhant, és meghalt.

A teljes cikk a La femme 2016. téli számában olvasható.