A szlovén határ közelében, Udinétől tizenhét kilométerre fekszik Itália egyik kevéssé ismert ékköve, Cividale del Friuli. Pedig a kisváros természeti és történelmi kincsei egyaránt vonzók a bakancsos turisták, a városnézők és a kulturvándorok számára. A via Langobardorum legészakibb pontján található Cividale del Friuli főbb látványosságai közé tartozik a rómaiaik idején börtönnek használt kelta sírbolt, a városi múzeum, a Paolo Diacono téren álló dóm, a gótikus freskókkal díszitett longobárd szentély, a Borgo Brossana középkori negyedben található kereskedőház a 14. századból.
Táj és bor
A táj derűje, a történelmi érintetlenség bája felejthetetlen díszletet von a Julius Caesar alapította település köré, amely később a longobárdok székhelyeként vonult be a történelemkönyvekbe. A lankás friuli dombokat a messze földön híres, főként fehér borok szőlőtőkéi népesítik be. Távolban a Júliai-Alpok kecses vonulatai, tavaszal is hófedte csúcsai gyönyörködtetik a szemet. A Natisone folyó smaragzöldje, a kis Niagaraként zubogó vízesések, a terméskövek változatos alakzatai, a vadkacsák rajzása, a közeli Tarpezzo kőbánya ijesztő méretei, a csillagoshullásos nyári éjszakákon is harapnivalóan friss levegő, az enogasztronómia (az étel és a bor összepárosításának tudománya) kimeríthetetlen tárháza – mind-mind amellett szólnak, hogy biciklin, autón, vonaton, buszon vagy éppen az udinei pályaudvarról harminc percenként induló vicinálison „bedöcögjünk” Cividaléba.
Ördögi kapcsolatok
Az egyik legszebb kilátás a Ponte Diavolóról ejti rabul a látogatókat. Mint mindenhez, ehhez is legenda fűződik: a cividaleiak képtelenek voltak hidat felhúzni a veszélyesnek tartott helyen a Natisone folyó felett. Ezért az ördöghöz fordultak segítségért, aki megígérte, hogy megoldja a problémát, ha megkapja annak a lelkét, aki először megy át a hídon. A városlakók elfogadták a feltételt, a híd felépült az ördög nagyanyjának közreműködésével. Őt szimbolizálja a híd árkádjai alatt álló kőtömb. Azért a lakosokat sem kellett félteni, egy kutyával avatták fel a hidat, így az ördög beérhette jobb híján az állat lelkével...
A gasztronómia rabságában
A nyári szezonban főként a környéken, Gorizia, Pordenone, Aquileia, Udine, Grado, a passarianói Villa Manin múzeumaiban boklászók gyakran véletlenül, netán szájhagyomány útján jutnak el Észak-Itália ékszeres dobozába. A helybéliek közül sokan telente is átruccannak a kulináris élvezetek miatt. Cividale éttermei, ódon borozói, olykor családi vállalkozásban működtetett, nemzedékről nemzedékre átöröklött fogadói már önmagukban megérnek egy villámlátogatást. Igaz, errefelé senki sem siet, legalábbis az őslakosok nem. A Három királyhoz, a Szerzeteshez, netán a Reményhez címzett „műintézmények” kínálata rafináltan egyszerű, a fogásaik rendkívül ízletesek. Köszönhető ez egyrészt a kézműves eljárással készített tészta-, olaj-, sajt- és húsfélék minőségének. Helyi specialitás friulán földön a gubana (guba) többek között csokoládé-, fenyőmag, mogyorótöltettel, a tökös gnocchi, a risotto és a polenta (puliszka) sokféle változata, nem beszélve a fügével ízesített különféle szalámikról.
Mittelfest Ady Endrével
Cividale del Friuli amennyire olasz, annyira szlovén, osztrák, magyar, cseh, vagyis közép-európai. Elsősorban mégis friulán. Pasolini földjén vagyunk, errefelé az emberek zárkózottabbak, mint az olasz csizma egyéb tájain. Szilajak, kissé maguknak valók, javarészt földművelők, partizánok, hegymászók, védekezésre berendezkedettek leszármazottjai. Kétkezi munkából, kőfaragásból, szőlőművelésből élnek leginkább. A paraszti kultúrán nevelkedtek, ám amióta Közép-Európa összeművészeti fesztiválját Cividaléban rendezik meg, idestova huszonkettedik éve, provinciális alapszemléletük nemzetközi árnyalatokkal bővült. Mindig megható, amikor a találkozás az élő kortárs művészettel görcsös átnevelés, magyarázkodás nélkül hoz változásokat emberek, embercsoportok életében. Valahol ennek az izgalmas példájával szolgál évről évre a július második felében (idén július 12. és 26. között) megrendezett Mittelfest. Önkéntesek, tűzoltók, alpinisták vállalnak ingyenszolgálatot, diákok, bérletesek, egyszeri nézők zsúfolásig megtöltik a helyszíneket. A Művészetek Völgye és a Budapesti Tavaszi Fesztivál sajátos ötvözetének is nevezhető a klasszikus, az alternatív és a népművészet találkozása a Mittelfesten. A helyszínek változatosak, lefedik a várost és környékét: templomi kerengőkben, utcákon, tereken, kőbányában, hangversenyteremben is tartanak zenei, tánc-, próza-, film- és bábprogramokat.
A Közép-európai Kezdeményezés tagországai közt Magyarországnak eddig is kitüntetett részvétel jutott Cividaléban. Idén sincs ez másként. Az Európai Unióhoz csatlakozott Horvátország a fesztivál díszvendége, fókuszban pedig Magyarország – ezúttal nem politikai értelemben. A zene mindenhatósága a Mittelfesten is rendre bebizonyosodik. A száz éve született Django Reinhardt előtt az aranyujjú gitárosnak nevezett francia Richard Galliano koncertje tiszteleg. Éppúgy megemlékeznek idén Pasoliniről, Kafkáról, sőt még Ady Endre versei is felcsendülnek olasz egyetemisták tolmácsolásában. Csárdás! A kelet tangója címmel hagyományörző táncokat mutat be a Honvéd Művészegyüttes. A Dóm téri színpadon Nagy Roma Gálára kerül sor július 16-án a Roma Hungaricum Együttes tolmácsolásában.
