"Jó idő, rossz idő - mi történik a vérnyomásunkkal?"

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Frontok a testen kívül és belül

Jó idő, rossz idő - mi történik a vérnyomásunkkal?

Fáradékonyság, kedvetlenség, ízületi fájdalmak, szív- és érrendszeri panaszok, fejfájás, sőt olykor migrénrohamok – csak néhány a frontérzékenység okozta kellemetlenségek közül. A mostanában szinte napról napra változó légköri nyomás és óriási hőmérséklet-ingadozások pedig csak súlyosbítják a bajt, ilyenkor gyakoribb például a szívinfarktus is. De pontosan mi is az a „frontérzékenység”?

 

 


A front nem más, mint határfelület, amely két ellentétes tulajdonságú (hideg és meleg) légtömeg találkozásánál alakul ki. Ennek során a légnyomás süllyed, a levegő páratartalma megemelkedik, és a front átvonulása szélfordulással, szélerősödéssel jár. Hazánk felett átlagosan heti egyszer vonul át ciklon, melyet hideg és meleg front kísér, évente tehát nagyjából száz front érinti az országot.

 

A légköri változások és a szervezet

 

A frontok a nyomásváltozás és az atmoszférában található elektromágneses ingerek miatt alkalmazkodási mechanizmusok beindítására kényszerítik a szervezetünket, elsősorban az idegi és hormonális működésünket. Az alkalmazkodás rendkívül megviselheti a szervezetet és a pszichét egyaránt. Hippokratész már 430-ban így írt a fronthatásról: „Aki helyesen akarja gyakorolni a gyógyítás művészetét, annak figyelembe kell vennie a hideg-meleg szeleket és az évszakokat.”
Meleg frontot, amikor nő a páratartalom, és csökken a légnyomás, sokan már napokkal vagy órákkal előtte megérzik: a pulzusszám csökken, a vérnyomás hirtelen leesik (ezért érezzük magunkat megfelelő mennyiségű alvás, három kávé és rengeteg víz után is ugyanolyan fáradtnak), és vannak, akik ilyenkor zöld hályogos vagy migrénrohamokkal küzdenek. A hidegfronti hatások ezzel szemben inkább a front átvonulása után viselik meg a szervezetet. A csökkenő hőmérsékletet kísérő növekvő légnyomás ízületi és reumás fájdalmakat, asztmás rohamokat, gyomor-, epe- és vesegörcsöt, mellkasi panaszokat okozhat, sőt ilyenkor a koraszülések száma is nő. Ha valaki különösen frontérzékeny, a hideg és a meleg front egyaránt megviselheti, ami nyugtalanság, alvászavarok, ingerlékenység, a koncentrálóképesség és a memória zavarai, valamint makacs fejfájás formájában nyilvánulhat meg.

 

Mit tehetünk a fronthatás ellen?

 

Mivel kutatások kimutatták, hogy a frontérzékenység elsősorban a túlhajszolt, stresszes életet élő, idegileg instabil, gyengébb fizikumú vagy krónikus betegségekben szenvedő embereket sújtja, érdemes a megelőzéssel kezdeni a harcot. Nagyon sokat javíthatnak a helyzeten a lehetőségekhez mérten stresszmentessé tett hétköznapok, a változatos és a gyomrot nem megterhelő táplálkozás, a természetes vitaminok (elsősorban a C- és B-vitamin ajánlott, tehát fogyasszunk például sok káposztát, paprikát, citromot, teljes kiőrlésű gabonát, korpát, zöldborsót és citrusféléket), a rendszeres testmozgás és a megfelelő mennyiségű (2-3 l) folyadék bevitele is. A mozgás az állóképesség javítása érdekében is fontos, hiszen minél többet sétálunk akár hűvösebb időben is, annál inkább hozzászoktatjuk a légkondicionálótól és a modern fűtési rendszerektől elkényelmesedett testünket az időjárás változásaihoz.

 

 


Ezeken a némileg magától értetődő módszereken túl számos úton-módon megkönnyíthetjük a magunk számára a frontátvonulások időszakát. Sokan esküsznek az aromaterápiára, gyógynövényteák és -kivonatok fogyasztására (levendula, rozmaring, citromfű, ginszeng), de a jóga és a különböző relaxációs gyakorlatok is hatékonyak lehetnek. Ha tehetjük, próbáljuk ki a talpmasszázst vagy az akupresszúrát is, sosem lehet tudni, kinél melyik módszer válik be. Emellett állítólag csodákat művel a váltott zuhany (2 perces váltásban hideg és meleg vízzel), de a szauna is hatékonyan oldja a stresszt, segít megszabadulni a káros salakanyagoktól, valamint érregeneráló és immunerősítő hatású.

 

A frontérzékenységgel sokkal többen küzdenek, mint hinnénk, a népesség több mint felének állandó problémája ez, sokakkal előfordul, hogy a munkahelyükre sem tudnak bemenni egy-egy migrénroham vagy más panaszok miatt. A viharok még inkább megterhelik a légköri hatásokra érzékenyeket, ők ilyenkor feszült lelkiállapotra és különös levertségre panaszkodnak. Ez pedig nem csupán pszichésen viseli meg az embert, ezért fontos, hogy felkészítsük a szervezetet mindarra, ami a fronthatások következtében érheti.

Kalapos Éva Veronika Kalapos Éva Veronika cikke 2013. július
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.