Kiskunhalas szülötte, Szeged lokálpatriótája, öt gyermek édesapja, a KÉSZ Csoport alapítója. Nemcsak mérnök, de mestervizsgás ács, kőműves és lakatos is. Családi vállalkozásának négy évtizedes múltja nem mindennapi sikertörténet.

 

Mindig nemzetközi léptékben gondolkodik, így nem meglepő, hogy fennállásának 44. évében járó vállalatcsoportja is rég kilépett a hazai keretek közül. Fáradhatatlan innovátor, szenvedélyes utazó, sportoló, aki vallja: szerencsés ember, hiszen munkája egyben a hobbija. Stratégiáját kezdetektől fogva a fenntarthatóság és a gondoskodás gondolatisága hatja át. Ehhez a fő vezérfonalhoz rendeli hozzá a pénzügyi és gazdasági tudatosságot, valamint fűszerezi meg a 3É elvével – hiszen a jó üzlet a közös Érték, Élmény és Érdek hármasa nélkül Varga Mihály számára elképzelhetetlen.

Cégcsoportja büszkén hangsúlyozza családi vállalati gyökereit, hozzátéve azonban, hogy gyermekei esetében mindig az önmegvalósítást és a független gondolkodást helyezi előtérbe. Élete legfontosabb részének családját tartja, vallja, hogy szeretetük és támogatásuk nélkül nem lenne boldog és sikeres ember. Hangsúlyozza: szeretné, ha a családi alapokon nyugvó, technológiai fókuszú építőipari vállalatcsoportja a tudásra építve, kellő szabadsággal és biztonságban, stabil vállalati kultúrával és partnerkapcsolatokkal

KÉSZ CSOPORT

5 ország, 2500 munkatárs, 235 milliárdos éves árbevétel, 6 millió négyzetméter épített referencia.

tudna működni és megélni a közös sikereket. Arra a kérdésre, hogy milyen értékek, hagyományok formálták a cég kultúráját az éves során, egy Ganxsta Zolee és a Kartel idézettel válaszol: „Sivatagi harcosok vagyunk, fúj a szél jobbról-balról, csiszolnak a homokszemek – így mi mindig fényesek vagyunk.” Látva az újságíró elbizonytalanodását, Varga Mihály „hivatalosan” is válaszol, bővebben kifejtve a fentieket:

 

Az elmúlt évtizedekből számomra a legfontosabbak az emberi értékek és az emberi teljesítmény: a munkatársak, üzleti partnerek tudása, hozzáállása, az együttműködés, a közös sikerek és a sértődésig való őszinteség – egymásra alapozunk, a tudásra építünk – ez a fontos számomra, számunkra. Minden cég élete és jelene is evolúciós folyamat eredménye, mi ezt különösen nagyra értékeljük, hiszen ilyen gazdag és hosszú életút nem mindenkinek adatik meg. A kort, amelyben élünk, érték- és humán válság jellemzi, ma nem lehet teljes emeleteket előre látni, legfeljebb egy-egy lépcsőfokot. Ma rakjuk le a jövőnk alapjait, ehhez pedig erős és állhatatos emberekre van szükség. Vallom, minden a hozzáállás kérdése: a tehetség fokmérője a hozzáállás.

A KÉSZ Csoport referenciái között az ikonikus sportlétesítmények, oktatási és kulturális intézmények mellett az üzleti, logisztikai központok kivitelezését éppúgy megtaláljuk, mint az energetikai beruházásokat, napelemparkokat, repülőtereket. Nem csak Magyarországon, hanem számos európai országban.

Nagy utat tett meg, amiről sokan és sokat írtak már. engem most az érdekel, hogy mikor és milyen körülmények között vetődött fel először komolyan a generációváltás kérdése?

 

Minden családi tulajdonú vállalat elérkezik egyszer arra a pontra, amikor felmerül a staféta átadása, a generációváltás kérdésköre. Ez egy normális, a fentiekre utalva, evolúciós folyamat, amelyen azonban az adott cég jövője múlhat. 2010-ben kezdett el foglalkoztatni a gondolat, mi is lesz az általam felépített cégcsoporttal, ha én már nem leszek aktív, és milyen hatással lesz ez a családomra, milyen felelősségem van a családommal és cégcsoportommal, kollégáimmal szemben, valamint hogyan tudok róluk generációkon átívelően, fenntartható módon gondoskodni. A bizalmi vagyonkezelői struktúra kialakításával a vállalatvezetést elválasztottuk a vagyontól és a családtól. Gyakorlatilag már az életem során láthatom, mi fog történni, hogyan tud a létrehozott érték fennmaradni. A struktúra kialakításakor a fenntarthatóság és a gondoskodás gondolata vezérelt: gondoskodás a családtagokról és a vállalat dolgozóiról.

Úgy tudom, van egy családi alkotmányuk. Mi ennek a lényege?

„Megálmodom, végiggondolom, megpróbálom helyére tenni.” mondhatnám általános értelemben. Az alkotmány és a vagyonrendelési szerződés megírásakor is az a cél lebegett a szemünk előtt, hogy a vagyon ne nyomja az utódok vállát, de tudják élvezni annak előnyeit, méghozzá fenntartható módon. Kétéves folyamat során, intenzív munkával kidolgoztuk a Varga család Családi Alkotmányt, amely részletesen rögzíti, mit is gondolok a családi és céges értékek és érdekek egymáshoz való viszonyáról, a gondoskodás mibenlétéről. Az Alkotmány előírásait, mintegy tényvázlatot követve kidolgoztunk és megfelelő jogi formába helyeztünk egy, az MNB által nyilvántartásba vett vagyonrendelési szerződést. A szerződés keretében 50 évre egy vagyonkezelő tulajdonába adtam cégcsoportos vagyonomat, melyet a vagyonkezelő önálló magyar jogi entitásként kezel a kedvezményezett családtagok javára.

Ma már az alapító fiai is aktívan részt vesznek a vállalatcsoport működésében, a családi alkotmányban rögzítettek szerint tudás és érdem alapon.

Mi lesz a családtagok feladata? És hogyan zajlik majd az átadás folyamata? Tudatosan tervezett lépések sorozata lesz vagy inkább organikus átmenetben gondolkodnak?

 

A családi alkotmány lett az alapdokumentum, amelyben részletezik a családtagok lehetőségeit. Támogatja az oktatást és az üzleti önmegvalósítást, a gyerekek azonban alulról kell, hogy építkezzenek, akár saját startupjukkal, akár munkavállalóként, mindehhez

VARGA MIHÁLY

„Egyszerűen, földszagúan kell élni. Ehhez a családom, a gyermekeim is ragaszkodnak. Szeretném, ha a gyerekeim nem lennének elkényeztetve, és nem is félnének a vagyontól.”

pedig a védőhálót az anyacég biztosítja. A hozzátartozók teljesítményalapon részt vehetnek a cégcsoport menedzsmentjében is, amiként ma már három fiam is aktívan kiveszi belőle a részét, természetesen saját érdeklődésük és képzettségük mentén. A kollégák ennek köszönhetően a gyermekeimben először a megbízható munkatársat láthatják és tapasztalhatják meg, így előrelépésük nem énmiattam, hanem saját érdemeik és szorgalmuk alapján történik. Az ő sikereik és pozitív visszajelzéseik alapján úgy gondolom, hogy a családi alkotmány koncepciója sikeresen működik, így pozitív várakozással tekintek a jövőbe.

Részben visszatekintve: mi volt, illetve várhatóan mi lesz a legnagyobb kihívás az átadásban? – Érzelmileg, illetve üzletileg?

 

Az egész folyamat kihívásokkal teli – hiszen, bár számos benchmark a rendelkezésünkre áll, és szívesen is tanulunk másoktól, de végtére is minden vállalat és helyzet egyedi, és először csinálok én is ilyet! Az egyáltalán nem zavar, hogy a vagyon már nem az enyém, sőt, tulajdonképpen megnyugtató, jó érzés volt átadni. Úgy gondolom, a mai gyerekeket, fiatalokat már nem a birtoklás vágya vezérli, ők inkább használati vágyban égnek, ez pedig véleményem szerint nagyon előre, a fejlődés irányába mutató dolog.

Varga Mihály azt vallja, nem csak a munkában, hanem a családi életben és a sportban
is kizárólag teljes odaadással érdemes részt venni.

Vannak nézeteltérések? Miként terelik ezeket megfelelő mederbe?

 

Hát persze hogy vannak nézeteltérések! Úgy gondolom, ez valahol természetes és nemhogy egy családi vállalatnál, de bármely szülő-gyermek kapcsolatban előfordul, hiszen már csak az életkor és élettapasztalat különbségeiből eredően is két eltérő nézőpont és szemléletmód találkozik és nyilvánvalóan más az érzelmi kötődés a céghez is. Az elsimításban fontosnak tartom a nyílt, őszinte kommunikációt és a bizalmat, illetve, valahol a családi alkotmány is ezt a célt szolgálja. Strukturáltan írásba foglalva ugyanis talán jobban érthető az én viszonyulásom, szándékom, valamint vállalatvezetői céljaim, törekvéseim is. Szerencsére a jövőkép közös, és az építő viták mindig előremutatóak, azokból mindig valami sokkal jobb születik.

Milyen tudást, szemléletet vagy konkrét praktikát ad mindenképpen tovább a következő generációnak?

 

Gyakori mondásom, hogy a létrán felfelé köszönni kell mindenkinek, mert ha lefelé megy az ember, mindenkivel találkozik ismét. A családtagjaim esetében mindenkinek szeretném biztosítani a „létrát”, a lehetőséget, azonban nem szeretnék semmit sem erőltetni, senkit sem kényszeríteni, pláne, hogy ugyanolyan megszállott legyen a munkáját illetően, mint én. Hiszen pontosan tudom, hogy ez valamilyen szinten engem is elvett a családomtól, mivel a munkát, a feladatokat, határidőket sosem tudtam az irodában vagy a munkaterületeken hagyni. Nagyon büszke vagyok a feleségemre, aki nyár óta a felügyelőbizottság tagjaként is segíti a munkámat. Büszke vagyok, hogy mind az öt gyermekem más és más. Büszke vagyok, hogy érdekli őket a vállalat, ha máshogy nem is, hátországként, védőernyőként saját vállalkozásaik, céljaik megvalósítása kapcsán.

Nemcsak cégtulajdonos és mérnök, de mestervizsgás ács, kőműves és lakatos is.

A miként is érdekel; hogyan igyekszik átadni a megszerzett tudását a következő generációnak? Van olyan „családi aranyszabály”, amelyet ma is alkalmaz?

 

Úgy gondolom, a kitartó munka kellő akaraterővel mindig meghozza a gyümölcsét. Példamutatással, őszinteséggel és együttléttel: ha szeretnének és érdeklődnek, velem tarthatnak bárhová, bármikor, csatlakozhatnak megbeszéléseimhez is. Mindig megmelengeti a szívemet, ha beavatnak életük és vállalkozásuk dilemmáiba, kikérik a véleményemet, együtt alkotunk stratégiát – apaként ezek különösen felemelő pillanatok, ilyenkor ismét húszévesnek érzem magam, tele vagyok tettvággyal, energiával és boldogsággal. Nagyon bízom benne, érzik, mennyire büszke vagyok rájuk.

Mit tart a legfontosabbnak ahhoz, hogy a cég a jövőben is családi vállalkozás maradjon?

 

Egy cég nem csupán gazdasági egység, hanem családi örökség is, és úgy gondolom, ahogyan mi alakítjuk és irányítjuk, úgy a KÉSZ is visszahat ránk: formálja, hogyan

VARGA MIHÁLY

„A Jóisten biztosan velem van, azt hiszem, szeret engem. Mindennap próbálok még jobban odafigyelni, hogy megfeleljek.”

gondolkodunk magunkról, és mit jelent számunkra a Varga család tagjaként élni. Szerintem fontos, hogy ne kötelező jövőképként, de lehetőségként és az önmegvalósításuk hátországaként tekintsenek rá a gyerekeim is. Szoktuk mondani félig-meddig viccesen: a KÉSZ Csoportnál csak a változás az állandó – nos, úgy gondolom, ez a jövőre való tekintettel előny is lehet, hiszen lehetőséget nyújthat arra, hogy a későbbiekben a gyerekeim is formálhassák, organikusan továbbgondolva és építve az én vállalati víziómat. Fontos egy irányba nézni – ez tartja együtt a csapatot és a családot is.

Mit tart lényegi szempontnak az utódok felkészítése kapcsán?

 

Egyszerűen, földszagúan kell élni. Ehhez a családom, a gyermekeim is ragaszkodnak. Szeretném, ha a gyerekeim nem lennének elkényeztetve, és nem is félnének a vagyontól. Számomra a legfontosabb, hogy boldogok legyenek, nem akarom rájuk tolni a céget minden áron.

Ha csak egy tanácsot adhatna más családi vállalkozásoknak, akik generációváltás előtt állnak, mi lenne az?

 

Mi nem szeretnénk a megmondók lenni. Szeretnénk hitelesek lenni, és a tetteinkkel bizonyítani, hiszen, ha más nem, az idő mindenképpen meg fogja mérni a tetteinket, és idővel biztosan bizonyosságot nyer, jól gondolkodtunk-e. Én úgy hiszem, igen, mivel nagyszerű családom van és nagyszerű munkatársaim, így optimista vagyok ebben is, ahogy mindig. A Jóisten biztosan velem van, azt hiszem, szeret engem. Mindennap próbálok még jobban odafigyelni, hogy megfeleljek.