"Igaz a Pán-Péter generáció a saját vágyait kergeti, de ennek egyre több globális értékű eredményét tapasztalhatjuk."

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Egy problémás generáció sztárjai

Igaz a Pán-Péter generáció a saját vágyait kergeti, de ennek egyre több globális értékű eredményét tapasztalhatjuk.

A húszas éveiben járó korosztályra rájár a rúd. Szűkülő lehetőségek, munkanélküliség, bizonytalan jövőkép, és ha ez nem lenne elég, az újságírók sem kímélik őket, szinte mindennapi jelenséggé váltak az egész generáció „életképességét” megkérdőjelező cikkek.  A The New York Times What Is It About 20-Somethings (Mi van ezekkel a huszonévesesekkel?) című cikkében hosszasan fejtegeti a generáció életmódjának társadalomra gyakorolt hatásait: a kései munkába állás és családvállalás káros következményeit, a szülőkre nehezedő terheket.

 

 

 Girls, a HBO sorozata a húszonéves nők megpróbáltatásairól
Fotó: www.independent.co.uk

 

A „soha fel nem növő nemzedék” azonban a saját helyzetét is megnehezíti, egyre többet írnak a Quarter Life Crisis (kapunyitási pánik) jelenségről. Az elmélet szerint a kilépés a „való életbe” annyira bizonytalan és ijesztő a legtöbb fiatal számára, hogy a lehető legtovább igyekeznek elkerülni, vagy csak hatalmas feszültségek árán képesek beállni a mókuskerékbe. Ezekre az információkra támaszkodva könnyen kijelenthetnénk, hogy a huszonévesek elkényeztetettek és felelőtlenek, akiktől semmi jót nem várhatunk. Mielőtt azonban elhamarkodott következtetéseket vonnánk le, ismerjünk meg közelebbről néhány fiatalt, akik újító elképzeléseikkel és kitartó munkájukkal máris betörtek a design világába.

 

Harminc alatt a csúcson

 

A tekintélyes Forbes magazin 30 under 30 (Harmincan harminc alatt) évente megjelenő (design és művészet szekcióval) összeállítása bizonyítja, nemcsak hogy léteznek sikeres fiatalok, de az üzleti élet szereplőinek is megéri odafigyelni rájuk. Hiszen bármelyik pillanatban kirobbanhat belőlük az a világrengető ötlet, amire előttük senki sem gondolt. Legjobb példa az informatika világa, amely fénysebességgel haladó fejlődése miatt egymás után szippantja be az ifjú elméket. A számítógép előtt felnövő, nemritkán autodidakta fiatalok hamar az iparág keresett szereplőivé váltak. Jól példázza ezt a hongicat.com designoldal összeállítása , amelyben 15, web-designban és grafikában tevékenykedő fiatalt mutattak be a világ minden tájáról, akik kreativitásukkal és tehetségükkel máris előkelő ügyfélkört tudhatnak a hátuk mögött. A lista legfiatalabbja a 15 éves angol Ben Bate,aki fiatal kora ellenére több neves céggel dolgozott együtt.

 

A bloggerből lett sztártervező és az újrahasznosított rágógumi esete

 

Nehogy azt higgyük azonban, hogy kizárólag az informatika az a terültet, ahol a fiatalok eséllyel rúghatnak labdába. A globális kihívásainkra is új megoldásokkal szolgáló innovatív ötletekre ugyanis egyik szektor sem mond nemet. Anna Bullus , a brit Brighton Egyetem 3D design szakos hallgatójaként, 25 évesen rukkolt elő ötletével, amely egy igen kellemetlen, környezetkárosító problémára adott választ: az eldobált rágógumikra. Bullus egy máig titokban tartott eljárással a rágógumit olyan anyaggá alakította, amellyel újrahasznosíthatóvá válik, az előállított anyagból pedig rágógumigyűjtő kukákat készített. A fiatal hölgy azóta már saját, ezzel foglalkozó cégét is megalapította.

 

Fotó: www.fastcompany.com 

 

Az amerikai tervezőnő, Zana Bayne története, igazi 21. századi sikersztori. Bayne 24 évesen robbant be a köztudatba blogjával,amelyben saját öltözködési stílusának változását dokumentálta. A blog sikere belépőként szolgált a divat világába, Bayne egyedi bőrkiegészítőit mára olyan hírességek vásárolják, mint Madonna vagy Lady Gaga.

 

Kiváló ugródeszka: a designverseny

 

Mindez szép és jó, de mi a helyzet a hazai fiatalokkal a design terén: nekik is teremnek babérok vagy a siker csak külföldön érhető el? Nem létezik egyszerű válasz erre a kérdésre, hiszen a magyar designpiac meglehetősen kicsi, s ha csak arra épít valaki (főleg egy pályakezdő, aki nem rendelkezik bejáratott ügyfélkörrel), az gyakran egyenlő a szakmai öngyilkossággal. Tehetséges fiataljaink kiemelkedő teljesítményükkel azonban már többször, az országhatárokon kívül is felhívták magukra a designvilág figyelmét. Szabó Levente még a MOME-re járt, amikor 2007-ben megnyerte az designer hallgatók számára minden évben meghirdetett nemzetközi designversenyt, az Electrolux Design Labot. A designer mosógép ötlete több mint 400 közül bizonyult a legjobbnak a versenyben, amelynek témája 2007-ben a Green Design, tehát a környezettudatos tervezés volt. A győztes mosógép ezt a követelményt kiválóan teljesítette, hiszen a tervező a mosódió használatát értelmezte újra. A pénzjutalmon kívül Szabó Levente egy hat hónapos gyakornoki lehetőségben is részesült az Electroluxnál. A történet azonban itt nem ért véget, ugyanis a gyakorlati idő lejártával a magyar tervező állást kapott a cég olasz designközpontjában. Az idei, városi életformát központba állító fordulóban Csernátony Fanni személyében újból szoríthatunk magyar versenyzőnek, hiszen a fiatal tervezőnő már a húsz középdöntős között van. 

 

Sándor Anna Sándor Anna cikke 2013. július
címkék:
Design | Tehetség
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.