"Döntést hozni gyakran gyötrelmes és kimerítő feladat. De talán csak azért, mert rossz irányból közelítjük meg a lehetséges választásokat! "

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Dönteni tudni kell!

Döntést hozni gyakran gyötrelmes és kimerítő feladat. De talán csak azért, mert rossz irányból közelítjük meg a lehetséges választásokat!

Olyan munkát válasszak, ami sokat fizet, vagy olyat, amit szeretek? Legyen gyerekem vagy se? Városban vagy vidéken éljek? Ilyen és ehhez hasonló kérdések keserítik meg az életünket, s miközben a tökéletes választást fontolgatjuk, sokunkat szinte felemészt a hezitálás, illetve a tehetetlenség érzése. Akadnak kisebb és persze nagyobb döntések, de olykor még a legegyszerűbb, leglényegtelenebb is atomfizika-nehézségűnek tűnhet. Sok a lehetőség, sok a buktató, és mi sohasem lehetünk biztosak abban, hogy „jól” döntöttünk. Sajnálatos módon nincs (és valószínűleg soha nem is lesz) olyan univerzális módszer vagy trükk, amellyel varázsütésre megoldódnak a dilemmáink, mégis úgy tetszik, megkönnyíthetjük helyzetünket, ha elkezdjük a döntéseket másképp szemlélni. Ha megértjük, miért is olyan nehezek, kialakíthatjuk a saját stratégiáinkat, és jobbá tehetjük az életünket. Legalábbis ezt állítja a filozófus Ruth Chang, aki 2014-es TED-konferencián tartott beszédében egy merőben új, szokatlan nézőponttal ismertette meg a közönséget!

 

 

Nem minden nagy döntés nehéz döntés


Az első, amit fontos megértenünk, hogy a sorsfordító döntéseket nem mindig nehéz meghozni. Tévhit az a feltételezés, miszerint a nehéz döntések attól olyan nehezek, mert komoly kihatással lehetnek az életünkre. Vegyük példádul a költözést. Annak kiválasztása, hogy hol lakjunk hosszú éveken keresztül, első ránézésre hatalmas dilemmának tűnhet. Pedig nem szükségszerűen az.

Tegyük fel, hogy két lehetőség közül választhatunk. Elköltözhetünk egy biztonságos, szép helyre, ahol magasak a fizetések, ugyanakkor olcsó a megélhetés, mindenki kedves és barátságos. Vagy élhetünk egy olyan környéken, ahol magas a bűnözési ráta, alacsonyak a bérek, és magasak a költségek, az emberek pedig elutasítók. Ez esetben a döntés valószínűleg mindenki számára egyértelműnek látszik.

 

A döntés akkor válik nehézzé, amikor a választási lehetőségek és összetevőik nem fejezhetők ki számokkal, ezért összehasonlíthatatlanok. A dolgot pedig csak tovább bonyolítja, hogy egyik oldalról előnnyel, a másikról viszont hátránnyal járnak. Ruth Chang szerint a probléma az, hogy számokkal kifejezhetetlen, összehasonlíthatatlan lehetőségeket, illetve tényezőket próbálunk egymással szembeállítani. Ha például két állás közül szeretnénk választani, könnyű a fizetés alapján meghoznunk a döntést. De a valóságban ritkán választunk munkát kizárólag anyagi szempont szerint.A döntés máris sokkal nehezebb, ha olyan, nem mérhető tényezőket is figyelembe veszünk, mint a kényelem, az önbeteljesítés, a kihívás vagy a kollégák. Ezeket nem lehet számokra bontani, ebből adódóan pedig nem is tudunk ésszerű, racionális választásra jutni. A filozófus szerint legtöbben ott követjük el a hibát, hogy azt gondoljuk, létezik egy helyes, objektív döntés, csak mi nem vagyunk elég okosak ahhoz, hogy megtaláljuk az érvek és ellenérvek szövevényes hálózatában. Az igazság az, hogy „a helyes választás” általában nem létezik.

 

A megoldás?


Ahhoz, hogy egy-egy nehezebb kérdésben a számunkra megfelelő döntést meghozhassuk, első lépésként le kell mondanunk a számokról és a tudományról. Amikor két összetett, mérhetetlen opció közül kell választanunk, elfelejthetjük az objektivitást, mert racionális szempontból, objektív érvek alapján haladva egyik lehetőség sem jobb, mint a másik.

 

Az amerikai inc.com egyik cikke szerint nem baj, ha információkat gyűjtünk, és egy kicsit kutakodunk, mielőtt döntést hozzunk, de a túl sok tény, illetve adat egy idő után csak még jobban összezavarja az embert. A legjobb, ha csökkentjük az információk számát, és csak a lényeges elemekre összepontosítunk. Érdemes akár barátoktól, családunktól is tanácsot kérni, fontos azonban, hogy sose csupán ez alapján döntsünk! Figyeljünk arra, milyen érveket, ellenérveket sorolunk fel, amikor ismerőseinkkel beszélgetünk. Gyakran már ebből kiderülhet, valójában mire is vágyunk.

 

A filozófus beszédében elmondta, ahelyett hogy azon gondolkoznánk, mi a helyes döntés, inkább koncentráljunk arra, mit szeretnénk.Kik akarunk lenni? Milyen emberek vagyunk? Milyen személyiségjegyekkel rendelkezünk, és ezekhez melyik opció illik inkább? Hogyan képzeljük el magunkat a jövőben? Teremtsük meg mi magunk az indokokat, és álljunk ki a választásunk mellett! Ha megtaláljuk ezekre a kérdésekre a választ, talán döntéseink is egyszerűbbnek tűnnek majd.

Póta Szilvia Póta Szilvia cikke 2015. december
címkék:
Autó
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.