"Az art coaching, illetve művészeti menedzsment mint szakma egyre elterjedtebb Magyarországon. Mit takar az elnevezés?"

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Modern korunk szakmái

Az art coaching, illetve művészeti menedzsment mint szakma egyre elterjedtebb Magyarországon. Mit takar az elnevezés?

Kis túlzással manapság minden második emberből előbb vagy utóbb coach lesz. A coaching mint szakma annyira elterjedt, hogy a felszínen maradáshoz már nem elég az általános ismeret, specializálódni kell. Lehetünk business coachok, wellness coachok, vagy akár párkapcsolati coachok, a lehetőségeknek csupán a fantázia szabhat határt. Persze ezen a ponton érdemes megemlíteni azt is, hogy a legtöbb ember, aki akár minimális szinten is foglalkozik bármiféle tanácsadással, már hajlamos magát coachként definiálni.

 

Van azonban egy szakma, amelyet bizonyos körökben szintén a coaching jelzővel illetünk, pedig lényege eltér a hagyományos értelemben vett coachingolástól. Az art coaching kapcsán érdemes megkülönböztetni két üzleti ágat, hiszen a fogalmat a közvélekedés két különböző jelenségre is használja. Az art coaching egyik jelentése szerint egyfajta terápia. Egy art coaching foglalkozás során a tréner a vizualitás és a kreativitás segítségével önismereti útra hívja a hozzá forduló ügyfelet, segítve őt abban, hogy feloldja saját belső blokkjait, és rátérjen a helyes útra. Jelen írás azonban inkább az art coaching másik jelentését, a művészeti menedzsmentet vizsgálja.

 

 

Egy feltörekvő szakma

 

„Kultúrára közpénzt csak végiggondolt formában volna szabad áldozni, egy szakmai bíráló testület jelenlétével. Ennek ellentmondanak a franciák, ahol a kormányok rengeteg pénzt fordítanak a kultúrára, de ott minőségre költenek – gondoljunk csak a Mezzóra, vagy a Francia Intézet munkájára” – állítja Vándor Ágnes PR-szakember, a Werk Akadémia oktatási vezetője.  Vándor Ágnes szerint Magyarországon igenis létrejönnek igazán minőségi produkciók (utalva ezzel komolyzenei koncertekre, alternatív színházi előadásokra), csak éppen kicsi a piac, a kultúra nem mindig képes arra, hogy eltartsa önmagát. 

 

Érdekes ellentmondás, hogy a viszontagságos körülmények ellenére a művészeti menedzsment mint szakma feltörekvő ágban van, egyre nagyobb az igény a jó szakemberekre. Az art coaching jelenség egyébként igen sokrétű, hiszen a kultúrának számtalan szegmensét fedheti le. Legyen szó egy színházi producerről, egy galériatulajdonosról, egy zenekari menedzserről, esetleg egy kulturális fesztivál szervezőjéről, a közös nevező ugyanaz. Egy művészeti produktum létrehozásakor a menedzser tartja kézben a szponzorációt, illetve a finanszírozást, a szervezési feladatokat és persze a népszerűsítést. Jó esetben ő irányítja a szálakat, ő felel a gyakorlati, a művész számára terhes teendőkért. Egy jó kulturális menedzser irányítása alatt a művész abban a privilégiumban részesülhet, hogy nem kell számlákkal és időpontszervezéssel bajlódnia, így minden energiáját a produktum létrehozására összpontosíthatja, ami minden bizonnyal a minőségre is pozitív hatással van.

 

Képzés a gyakorlatban

 

A design és a kortárs művészet fontosságának előretörésével a szakma felismerte a piacképes képzés fontosságát. Művészeti menedzsmentet számtalan helyen tanulhatunk, mind az államilag finanszírozott oktatás keretében, mind magánintézményben. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen kétéves képzésben már akár mesterfokú diplomát is szerezhetünk. Egyébként nem ez a jellemző, művészeti menedzsmentet többnyire posztgraduális, illetve egyéb kiegészítő képzések keretében hallgathatunk. A Budapesti Metropolitan Egyetem szintén négy féléves mesterképzés során ad lehetőséget arra, hogy a design- és művészetmenedzsment csínját-bínját elsajátítsuk. A már korábban említett Werk Akadémián is jelentkezhetünk művészeti menedzserképzésre.

 

Vándor Ágnes szerint az utóbbi években végzett szakemberek a legtöbb esetben megtalálják helyüket a pályán, ami bizonyítja a képzés létjogosultságát. A legtöbb képzésben egyébként a vezérelv ugyanaz: kevesebb elmélet, több gyakorlat. Művészeti menedzsment tanulmányaink során önismereti tréningeken vehetünk részt, megtanulhatjuk a márkafejlesztés fortélyait, de jogi (például szerzői jogi) ismeretekre is szert tehetünk. A vizsgákon többnyire nem elméleti tudást kérnek számon, inkább gyakorlati, szituációs jellegű feladatokat kell a delikvenseknek megoldaniuk, ezzel valóban életszagú tudást szereznek. Több helyen lehetőség nyílik szakosodásra is, így egy színházi menedzser, esetleg egy galériatulajdonos munkájának behatóbb megismerésére.

Hernádi-Bozi Eszter Hernádi-Bozi Eszter cikke 2016. március
címkék:
Művészet
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.