Egy magányos kutató néhány éve figyelemreméltó felfedezést tett, amely akár milliók életét is megmentheti. A scientificamerican.comon megjelent cikke szerint azonosított egy olyan kémiai összetevőt, amely várhatóan képes felvenni a harcot a Plasmodium vivaxszal, vagyis a legtöbb, maláriával kapcsolatos megbetegedéséért felelős parazitafajtával.
Az említett tudós azonban nagy jelentőségű kutatási eredményei ellenére is szerény maradt, nem vár dicséretet, sem fizetséget munkájáért. Az áttörés ugyanis nem egy valóságos személynek, hanem Eve-nek a robottudósnak köszönhető, amely a Manchesteri Egyetem Automatizálási Laboratóriumában lakik. Eve-t arra tervezték, hogy gyorsabban és olcsóbban fejlesszen ki gyógyszereket, mint emberi kollégái. Először fejlett mesterséges intelligenciája segítségével elméleteket alkot, majd speciális robotkarjaival ellenőrzött körülmények között kísérleteket végez. Bár Eve még fejlesztés alatt áll, ha beválik, biztosra vehetjük, hogy hamarosan a gyógyszergyárak is igénybe veszik szolgáltatásait.
Robotok vs. emberek a munkaerőpiacon
Gyorsan változó világunkban egyre többen adnak hangot aggodalmaiknak a robotok és a mesterséges intelligencia térnyerésével kapcsolatban. Felteszik a kérdést: „Mi lesz, ha a jövőben az emberek mint munkások feleslegessé válnak?” Az előrejelzéseket és a fejlődés iramát látva be kell ismernünk, hogy félelmeik talán nem is annyira alaptalanok.
Elon Musk, a Tesla milliárdos tulajdonos feltalálója legalábbis így gondolja. Arra figyelmeztetett, hogy az embereknek hamarosan mesterséges intelligenciával kell bővíteni az agyukat, ha nem szeretnének „a jövő robotjainak háziállatává válni”. És nem ő az egyetlen, aki így vélekedik a kérdésről. Egyes szakértők szerint a számítógépek egyre több emberi munkát lesznek képesek elvégezni, és nemcsak gyorsabban, de olcsóbban is dolgoznak majd, mint humán társaik. Bár a gondolat, hogy a gépek átveszik az emberek munkáját, nem új keletű, hiszen már a mozgókocsis fonógép feltalálásakor is felmerült, manapság azonban a jelenség felgyorsulni látszik.
A robotok képesek autókat gyártani, használjuk őket műtéti beavatkozásokban, bonyolult folyamatok megbízható irányításában, de a jövőben a jelenleginél sokkal komplexebb területeken is bevethetjük őket. A Harvard Egyetem egyik kutatócsoportja például robotméheket fejlesztett, miután kiderült, hogy világszerte egyre több méh pusztul el, aminek súlyos következményei lehetnek a növények beporzásában játszott szerepük miatt.
A RoboBee egy apró, körülbelül 80 milligrammos szitakötőre hasonlító robot; azért fejlesztették ki, hogy a jövőben, ha úgy adódik, segíteni, illetve helyettesíteni tudja a méheket a beporzás során. De nem ez az egyetlen lenyűgöző ötlet, amely az elmúlt években született.
Az IBM szerint Watson, a szuperszámítógép hatékonyabban diagnosztizálja a rákos megbetegedéseket, mint az orvosok. Watson a számítástechnikai cég által kifejlesztett mesterséges intelligencia, amely akkor vált híressé, amikor 2011-ben a Jeopardy! című televíziós vetélkedőben legyőzte a kvízműsor történetének két legsikeresebb játékosát. A mesterséges intelligenica fejlesztése azóta tovább szárnyal, egyik leglátványosabb eredménye Sophia, a humanoid robot, amely folyamatosan tanul, fejlődik, új ismereteit integrálja a korábban megszerzettekkel. A fejlesztők nem csak a robot külső jegyeiben, az emberi gesztusok és arcmimika utánzásában értek el döbbenetes eredményt, hanem olyan az emberre jellemző egyedi képességekkel is felruházták teremtményüket, mint a szabad asszociáció vagy a humor. Sophia felismeri az embereket, akikkel már találkozott, emlékszik a nevükre, a beszélgetésekre.
Az Oxfordi Egyetem kutatói egy tanulmányban arra hívják fel a figyelmet, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az elkövetkezendő 20 évben a munkák 47 százalékát fenyegeti az automatizálás veszélye. De vajon valóban van-e okunk az aggodalomra?
A brit telegraph.co.uk szerint bár a robotok számtalan előnnyel rendelkeznek ugyan, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek hátrányaik. Nagyon jól teljesítenek például az olyan feladatokban, amelyek ismétlésen alapszanak. Ezenfelül sosem betegszenek meg, és nincs szükségük alvásra vagy pihenésre sem. Kiválóan megállják a helyüket az olyan területeken, amelyekben fontos szerepe van az információnak. Már az újságírásban is megjelentek: az egyszerű pénzügyi jelentéseket, sporthíreket, időjárás előrejelenzéseket, vagy épp földrengésekkel kapcsolatos jelentéseket már számítógépek is elő tudják állítani, anélkül hogy emberi beavatkozásra lenne szükség.
A Wordsmith például egy mesterséges intelligencia alapú szoftver, amely évente hírek millióit képes legyártani. A híreket bonyolult adathalmazokból állítja elő, és a jövőben állítólag még a cikkek stílusát is meg lehet majd előre határozni. Úgy tűnik azonban, a festőművészek és a zeneszerzők sincsenek biztonságban. Néhány éve rendezték meg először az Amerikai Egyesült Államok első robot-festőversenyét. A versenyben 26 amerikai diák által megépített robot vett részt, melyek bemutatták, milyen kreatív potenciálokat rejthet a mesterséges intelligencia. Oliver Deussen robotja például, becsületes nevén e-David fotókat készít, miközben fest, és elemzi saját technikáját, ez alapján pedig képes kiszámítani, hol kell világosítani, vagy éppen sötétítetni a művén. Bár a robot valójában távol áll egy igazi művésztől, hiszen mindössze egy-egy fotó alapján újra tudja alkotni a képeket, de egy fotó saját stílusban való újraértelmezésében ez idáig tehetségesnek bizonyult.
Mielőtt azonban azonnal lecserélnénk az alkalmazottainkat, fontos, hogy tisztában legyünk a robotok korlátaival is. Amint a munka összetettebbé és kreatívvá válik, vagy folyamatok helyett emberekkel kell foglalkozni, információk helyett pedig érzelmekkel, a robotok máris kevésbé bizonyulnak hasznosnak. „A nem rutinszerű munkákat tehát valószínűleg rendkívül nehéz lesz gépiesíteni a közeli jövőben” - nyilatkozta Gavin Kelly a telegraph.co.uk-nak.
A jövő várva-várt innovációi
A baljós előrejelzések ellenére sem igaz, hogy csak negatívumokkal kellene számolnunk a jövőben. Nem kevés olyan izgalmas találmány van ugyanis kilátásban, amelyek megkönnyítik majd az életünket, és még izgalmasabbá teszik a hétköznapokat. Ilyen például a Google fejlesztette önvezető autó, mely bár egyelőre tesztfázisban van, szenzorainak köszönhetően vezető nélkül is képes tájékozódni, alkalmazkodni a sebességkorlátozásokhoz, a közlekedési jelzőtáblákhoz és a közlekedési lámpákhoz. A cél az, hogy a robotok intelligens beszélgetést folytassanak az autóban ülő emberekkel, és utánozzák az emberi vezetést. De a háztartási robotok szintén érdekes újításoknak néznek elébe. Az előrejelzések szerint a jövőben ember nagyságú robotok segítenek majd takarítani, szerelni, kertészkedni, illetve főzni. Bár az ieet.org szerint a komornyik droidok már fejlesztés alatt állnak, még jó néhány évet kell várnunk arra, hogy piacra kerüljenek, és otthonunkban is használhassuk őket.
Bármilyen ütemben vagy sebességgel menjen is végbe a változás, nem lesz egyszerű megbirkózni vele. Arra is fel kell készülnünk, hogy a mai szakmák egy része az emberek számára teljesen megszűnik, és minden jel szerint rengeteg olyan új foglalkozás keletkezik a jövőben, melyeket ma még elképzelni sem tudunk. És ahogyan mindig, a túlélés kulcsa valószínűleg most is az alkalmazkodásban rejlik.
